Kétségbeejtőnek látja a GVH a kormány áramtörvénytervezetét

Ahogy 2003-ban az akkor részlegesnek mondott piacnyitással nem történt semmi, tartani lehet attól, hogy a kormány által tervezetként elfogadott, hamarosan a parlament elé kerülő új villamosenergia-piaci törvénytervezet sem hoz semmilyen előrelépést a tényleges verseny irányába – jelentette ki Nagy Márta. A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese a Figyelő szervezte energetikai konferencián mondott véleményt a kormány által szerdán tárgyalt-elfogadott javaslatról, amely legalább féléves késéssel készült el.

Nagy Márta szerint a tervezet számos meghatározó kérdést nyitva hagy: nem rendezi az úgynevezett hosszú távú megállapodások (htm), a 90-es években 20-25 évre kötött szerződések sorsát. Márpedig ezek a piac működése szempontjából meghatározó (az EU által kifogásolt) kontraktusok, és a róluk szóló érdemi döntés nélkül az elnökhelyettes szerint "kabaré" új szabályrendszert kialakítani. A tervezetből ráadásul a szakértő szerint nem derül ki: a szabályozás módosítása hogyan segíti elő a szabad piaci kínálat megjelenését. Kifejezetten aggályosnak tartja a jelentős piaci erejű szolgáltatókra vonatkozó szabályozás tervezetét, azt pedig megengedhetetlennek, hogy az új helyzetben mind a GVH, mind a Magyar Energiahivatal hatásköre, beavatkozási lehetősége bizonytalan.

A jelenlegi piaci szabályozást meghatározó htm-k ügyében az EU két eljárást is folytat, versenyjogi szempontból és a tiltott állami támogatások kapcsán is vizsgálja Brüsszel a magyar árampiaci helyzetet – emelte ki Nagy Márta, hozzátéve, a GVH is ágazati vizsgálatot folytat. Vagyis amennyiben tényleg az a helyzet állna elő, hogy a tervezet jelenlegi formájában lép hatályba, ha minden változatlan marad, az uniós eljárások mindegyike marasztaló lesz, bár 2-3 évig ennek nem lesz hatása. Kétséges, hogy a GVH-nak milyen beavatkozási lehetőségei lesznek, de hatás 3-4 évnél hamarabb ettől sem várható. Mindezek miatt versenyhatások 4-5 éven belül igen korlátozottan várhatók – mondta Nagy Márta.

Számos ponton osztotta Nagy Márta véleményét a tervezetről Kaderják Péter. A Magyar Energiahivatal korábbi elnöke, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője szerint a tervezetben eldöntetlen alapkérédések közé tartozik a tényleges külkereskedelmi liberalizáció is. A szakértő előadásában arra hívta fel a figyelmet: a magyar árampiac igenis liberalizálható lenne, és ezzel a fogyasztók járnának jól.

Humbug a százmilliárdos kártérítés

A szakértő szerint a htm-ekkel kapcsolatban számos téves állítás látott már napvilágot. Humbugnak, szemenszedett megtévesztésnek minősítette azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az államnak 200-300 milliárd forintjába kerülne a felmondás miatt kompenzációként fizetendő összeg: mint mondta. ez csak akkor lehet igaz, ha a szerződések alapján ezt a pénzt mindenképpen ki kell fizetni, azaz ha az azokban foglalt garantált ár ennyivel magasabb, mint a piaci.

Az tényszerűen megállapítható: a hazai hatósági ár az elmúlt években szinte mindig lényegesen magasabb volt, mint a minimális mértékben érvényesülő piaci – hangsúlyozta a szakértő. Azaz a htm-ek megszüntetésétől és a teljes liberalizációtól az árak csökkenése lenne várható. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük: az itthoni előállítási költségeknél Csehország, Szlovákia és Románia is lényegesen olcsóbban termel áramot. Kaderják Péter szerint ezért megkerülhetetlen a külkereskedelem teljes felszabadítása.

Ha nem lépünk, nem csak az EU-tól kell félnünk

Ez ráadásul a jelenleg hezitáló, vagy az országtól elforduló, erőművet építő potenciális beruházóknak is fontos lenne, hiszen az áramot így a piaci viszonyoktól függően akár külföldön is értékesíthetnék. Ez nem azt jelenti, hogy kivinnék az áramot az országból, és itt maradnánk villamos energia nélkül – oszlatott el egy másik, a témában szerinte gyakran előkerülő tévhitet a Kaderják Péter. Egy kicsi, nyitott piacú országban az árat az importár határozná meg, ez pedig kedvezőbb lenne, mint a jelenlegi, hatóságilag szabályozott.

A liberalizációval szemben mindkét szakértő szerint a bezárkózó piac, a nemzeti szolgáltatóként működő, a jelenlegi piacot uraló MVM áll, amelynek nálunk része az elosztásért felelős rendszerirányító, az unió 25 országából 13-ban, köztük több régiós államban már az államtól függetlenné vált szervezet, a Mavir is. Az unióban készül a harmadik szintű, a liberalizáció mellett a regionális, határokon átnyúló piacokat ösztönző árampiaci szabályozás: így nemcsak a brüsszeli rovót kockáztatjuk néhány év haladékért, de az is félő, hogy az előbb-utóbb kialakuló regionális piacokon a magyar cégek jelentős hátránnyal, tapasztalathiánnyal indulnak majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!