Nemzetközi kartellre bukkant a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2005. december 22-én megtartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy a gázszigetelésű nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezések piacán az Alstom, a Siemens, a VA Tech és az Areva egyes cégei piacfelosztó kartellt alakítottak, súlyosan megsértve ezzel a versenytörvényt. A Versenytanács összesen 702 millió Ft versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a jogsértő vállalkozásokra -- tudatta közleményben a GVH. A versenyhivatal tájékoztatásában utal rá: mintegy tizenöt éven keresztül tartó kartell működött az említett kapcsolóberendezések piacán, amelyben európai, illetve japán vállalkozások vettek részt. Kilenc európai és öt japán vállalkozás írta alá 1988-ban az ún GIS-megállapodást, amely az érintett termékek világméretű piacát osztotta fel az európai és japán vállalatcsoportok között. A GIS-megállapodás végrehajtásaként az európai résztvevők az ún. E-megállapodásban rögzítették az elosztás konkrét mechanizmusát, az egyes vállalkozásoknak juttatandó kvótákat.

Bűnbánó cég jelentette fel társait

A GVH a kartellben résztvevő egyik cég, az ABB jelzése alapján kezdett vizsgálatba. Az ún. engedékenységi politika (leniency policy) alapján, melyhez hasonló megtalálható az Európai Bizottság joggyakorlatában is, az ABB mentesült is a bírság kiszabása alól. Az engedékenységi politika lényege, hogy a titkos megállapodásoknak lehetnek olyan résztvevői, akik készek részvételüket megszüntetni és a kartell létezéséről, működéséről a GVH-nak információkat szolgáltatni: ha megteszik, az együttműködést a GVH a bírság teljes elengedésével vagy annak mérséklésével honorálja.

Már Brüsszel is vizsgálódik

A GVH az ABB bejelentése nyomán értesítette az uniós országok társhatóságait és az Európai Bizottságot is. Arról egyelőre nem tudni, hogy az EU-ban más tagállami versenyhivatal is vizsgálatot indított volna, az Európai Bizottság viszont -- függetlenül a magyar jelzéstől, ugyancsak egy érintett cég jelzése nyomán -- már eljárást indított az ügyben.

Hazai esetek

A GVH vizsgálata felderítette, hogy az 1991-2004 közötti időszakban legalább 13 magyarországi projekt került egyeztetés céljából a kartellben résztvevők elé. Ezek között voltak olyanok, amelyeket az egyeztetéseket követően a kiíró visszavont (pl. az ELMŰ által 1990-ben és 1992-ben kiírt fejlesztési projektek, vagy a Lackovich utcai kapcsoló-állomás projekt 1993-ban, vagy a Dunaferr által 1999-ben kiírt projekt), mások nem kerültek felosztásra (pl. a Paksi Atomerőmű 1998-as projektje). Az ELMŰ által 2002-ben kiírt Városliget-, illetve a 2003-ban kiírt Budaközép-projektek esetében a GVH bizonyítani tudta azt, hogy azok ténylegesen a kartell által megbeszélésre, illetve az egyik projekt ténylegesen felosztásra is került a kartell-tagok között.

Mindezek alapján a Versenytanács a 2005. december 22-én megtartott tárgyaláson valamennyi kartelltag vonatkozásában megállapította, hogy a kartell keretében kifejtett magatartásuk alkalmas volt a magyarországi GIS-piacon versenykorlátozó hatás kifejtésére és összesen 702 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az Alstom (440 millió), a Siemens (80 millió), a VA Tech (159 millió) és az Areva (23 millió) cégcsoportok eljárás alá vont vállalkozásaira. A kiszabott bírságok tükrözik a kartellben való részvétel időtartamát, illetve a Siemens esetében azt, hogy 1999-ben kilépett a kartellből, ezért az ezt megelőző időszakban kifejtett versenykorlátozó magatartása a hatályos magyar versenytörvény szerint elévült.

Az Areva 2004 elején vette át az Alstomtól a kartellben közvetlenül részes T&D üzletágát, amelyet követő rövid időszakban őt is felelősség terhelte a kartell működéséért.