Újabb mélyponton a növekedés

A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke 0,8 százalékkal, a naptári hatást figyelembe véve 0,7 százalékkal nőtt 2007 IV. negyedévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. A 2007. évi gazdasági növekedés mértéke 1,3 százalék volt (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) – tette közzé a KSH. Míg a növekedési adat elmaradt az elemzői konszenzustól, ráadásul egyben azt is jelenti, hogy sikerült a mélypontnak hitt harmadik negyedéves, 0,9 százalékos adatot is alulmúlni, az infláció alakulása megfelelt a várakozásoknak. A konszenzus éppen 7,1 százalékot jelzett előre, és ennek teljesülése egyben azt is mutatja: a tavalyi év utolsó hónapjainak emelkedése után ismét csökken a pénzromlás üteme (a decemberi adat még 7,4 százalék volt).

A GDP esetében egyelőre nem tudjuk pontosan, mire vezethető vissza a csökkenés, de azért látható, hogy továbbra is a mezőgazdaság és az építőipar gyenge teljesítménye a meghatározó tényező. Emellett azonban kiderül, hogy az ipar hozzájárulása is csökkent, ami pedig azt jelzi, hogy a külső konjunktúra lassulása már csökkenti a nettó export hozzájárulását is – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde elemzője szerint ennek fényében az eddigi, 2,5 százalékosra várt idei növekedési becslést 2 százalék közelébe kell levinni.

Ez azonban az infláció szempontjából még kedvező is lehet – mondta Samu János, hiszen az alacsonyabb növekedési kilátások mellett kevésbé kell azzal számolni, hogy a bérkiáramlás magasabb lesz. Azaz a mai adatok alapján önmagában nem lenne indokolt a jegybanki kamatemelés, de Samu János szerint mégis erre lehet számítani: az elemző úgy látja, miközben a januári inflációs adat még nem is támasztja alá az inflációs kockázatok növekedését, a jegybank ezzel kapcsolatos megnyilatkozásai inkább az árfolyamgyengülésnek szóltak. Ha azonban kinyitották a kaput, a kamatemelés lehetőségét felvillantva, akkor már alighanem lépni is fognak.

Az adatok alapján nem tartana emelést szükségesnek Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője sem, aki szerint azonban nem is változik a monetáris tanács február 25-i ülése után a kamatszint. Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet: a januári inflációs adatok még nem mutatják az idei hatósági áremelések tényleges hatását, így aztán miközben a bázishatás, a tavalyi magas adatok miatt továbbra is csökkenő pályán mozoghat az infláció, a kép nem megnyugtató. Török Zoltán szerint a forint reggeli erősödése is azt mutatja: a múlt héten inkább pletykák és spekulációk álltak a jelentős gyengülés mögött, így természetes a mostani konszolidáció, sőt, ő gyorsabb megnyugvásra számított.

Decemberre 5 százalékos, az év egészére 6 százalékos átlagos inflációt vár a K&H elemzője, Barcza György, aki így a pesszimistábbak közé tartozik (a konszenzus 4,7 illetve 5,5 százalék). Szerinte ezek a kilátások azt mutatják, hogy tényleges veszélyben van a jegybank 2009 végére elérni kívánt, 3 százalékos inflációs célja. Szerinte egyre többen teszik magukévá azt a lehetőséget, hogy a monetáris tanács következő lépése (a hosszú hónapok óta, igaz mindig egyre későbbre várt csökkentéssel szemben) emelés lesz. És éppen ez a Karvalits Ferenc alelnök nyilatkozatával is megerősítettnek tekintett forgatókönyv segíthette a forint visszaerősödését. Barcza György szerint a február 25-i ülésen fél százalékpontos emelésre van szükség.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!