Befagyott a magyar gazdaság

Tavaly összességében 1,3 százalékkal bõvült a magyar gazdaság, jócskán elmaradva az év eleji várakozásoktól, és egyben a legalacsonyabb GDP-növekedési adatot produkálva Európában. Még elszomorítóbb a kép, ha a negyedéves növekedési ütemeket vizsgáljuk: a mutató legmagasabb értéke 2007-ben 0,2 százalék volt, kétszer 0,1 százalékot, egyszer pedig stagnálást jelzett a Központi Statisztikai Hivatal.

A gyenge eredményt a termelési oldalról nézve a mezõgazdaság és az építõipar beszakadása magyarázza, de a legnagyobb súlyt képviselõ szolgáltató szektor is lefelé húzta az indexet. A jelenség mögött eltérõ tényezõk húzódnak. Az agrárszféra mélyrepülése idõjárási sokkra vezethetõ vissza, az építõiparban viszont ciklikus korrekcióról beszélhetünk: az állami kereslet által felpumpált ágazat egyszerûen kipukkant a költségvetési kiigazítás hatására. A szolgáltató szektor gyengélkedése elsõsorban szintén az állami szektor fogyókúrájának a következménye, de a lakosság szûkülõ kereslete is hozzájárult.

A felhasználási oldalról tekintve is világosan látszik, hogy a belföldi felhasználás minden komponense korrekciós fázisban van: a lakossági és a közösségi fogyasztás visszaesett, a vállalati beruházások alig bõvültek - ez is kizárólag a Hankook gigaprojektjének tudható be.

A kilátások sem fényesek

Az évközi folyamatokra tekintve sincs túl sok okunk örülni, hiszen az év végéig trendszerû lassulás jellemezte a gazdaságot. Az utolsó negyedévben már csupán 0,7 százalékos volt az éves GDP-növekedés, a már említett negyedéves növekedési adatok pedig - ahogy már említettük - gyakorlatilag stagnálást jeleznek. Így érthetõ, hogy az uniós gazdaság lassulása ellenére miért tudott látványosan fordulni a növekedési ütemkülönbség.

Sajnos a kilátások egyelõre nem túl biztatóak. Tavaly az egyetlen igazán jó passzban lévõ szektor az ipar volt, ám az uniós lassulás mellett itt a lendületvesztés folytatódása borítékolható - bár az elsõ idei hónap adatai reményt keltõek a lassulás mértékét illetõen. Bizakodásra inkább csak a bázishatások adnak okot: a mezõgazdaságban és az építõiparban nem jöhet még egy olyan esés, mint a tavalyi, ami automatikusan emeli az indexet.

Mindenesetre az idei növekedési elõrejelzések ezzel együtt sem nagyon haladják meg a 2 százalékot. Emlékeztetõül: egy évvel ezelõtt a szakértõk úgy gondolták, jó esély van rá, hogy a kiigazítási periódus alatt sem megy 3 százalék alá a GDP-növekedés. Most inkább az a kérdést, mikor éri el újra ezt a szintet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!