Bokrosi mélységekben a gazdasági növekedés

1,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2007 második negyedévében, közölte 25 nappal a végleges adat előtt becslését a KSH. Az adat pofonnal ér fel a várakozásokhoz képest: a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők még hétfőn is 2,5 százalékos növekedést vártak. 14 szakértő között csupán egy volt, aki 2 százalék alatti adatra számított, de 1,8 százalékos prognózisával ő is derűlátónak bizonyult.

Nem is meglepő?

A kérdés nem az, hogy miért maradt el a becsült adat a várakozásoktól, hanem az, hogy miért voltak ennyire optimisták a piaci elemzők, mondta Ligeti Csák. A KSH főosztályvezetője szerint az eddig publikált adatok már arra utaltak, hogy az első negyedéves, a várakozásokat meghaladó 2,8 százalékos növekedési ütem nem tartható.

A reáljövedelem jelentős esése, a lakosság fogyasztásának lassuló növekedése mellett a kormányzati kiadások is csökkentek, és az elmúlt hónapok végleges adataiban várhatóan megmutatkozik majd az első negyedévben jelentős szerepet játszó nettóexport-csökkenés is.

Az ipari növekedés üteme is mérséklődött, a korábbi 9-10 százalékról 7 százalékra, és ennél is jelentősebb mértékű – igaz, kisebb súllyal hat – a mezőgazdasági termelés várható visszaesése.

Relatív pesszimus

„Mi a 2,4-es becslésünkkel még a pesszimistább elemzők közé tartoztunk, ehhez képest brutálisan gyenge lesz a növekedés a KSH becslése szerint” – mondta Bebesy Dániel a CIB-től. Utoljára 11 évvel ezelőtt, 1996-ban, a Bokros-csomagot követő időszakban növekedett ilyen lassan a gazdaság.

Az elemző hangsúlyozta, hogy Magyarországon különösen nehéz a negyedéves növekedési ütemek előrejelzése, sok egyszeri tényező torzítja az adatokat. Bár látható volt a fogyasztás visszafogása, az ipari termelés gyengélkedése, és az is, hogy az export rosszabbul alakul a második negyedévben, ennyire radikális visszaesésre senki sem számított.

Az adat „pozítiv hatása” lehet ugyanakkor, hogy önmagában is az inflációt visszafogó tényező lehet. Másrészt a jegybanki kommentárokból az utóbbi időben érezhető volt, hogy miközben az inflációs célkövetés az elsődleges szempont, a reálgazdasági növekedés is egyre nagyobb hangsúllyal kerül szóba. Az erőtlen gazdasági növekedés a kamatcsökkentés irányába mutathat, különösen, hogy az ugyancsak kedden nyilvánosságra hozott 8,4 százalékos inflációs adat megfelel a várakozásoknak, és a maginfláció emelkedése csökkenő ütemet mutat.

Bebesy Dániel szerint hacsak a nemzetközi környezet nem válik még pesszimistábbá, és emiatt nem gyengül tovább jelentősen a forint, augusztusban negyedszázalékos kamatcsökkentést várnak.

Erős érv lehet a kamatcsökkentés mellett a növekedés meglepő esése, különösen, hogy nemcsak a piaci konszenzus, hanem az MNB májusi, 2,5 százalékos előrejelzése is borult, mondta Barcza György, a K&H elemzője. Szerinte a várakozásoknak megfelelően haladó dezinflációs pálya mellett a jegybank részéről ésszerű lenne, ha folytatná az óvatos csökkentést, a kéthavonta negyedszázalékos vágást, így a következő augusztusban lenne esedékes.

Az adat egyedül a Pénzügyminisztériumban nem lehet meglepetés; még akkor sem, ha a miniszterelnök éppen az elmúlt hetekben nyilatkozott optimistábban a növekedés mértékéről. Barcza György szerint a még tavalyi, a konvergenciaprogramban is szereplő 2,2 százalékos éves növekedési prognózis végül igaz lehet, sőt kicsivel túlzónak is bizonyulhat.

Ugyanakkor a pofon jókor, még a jövő évi költségvetés tervezésének szakaszában érkezik. Így a PM ragaszkodhat a helyesnek bizonyult óvatos tervezés stratégiájához, és kevésbé kell attól tartani, hogy egy jövő évi, felülbecsült növekedési ütemhez mérten elindul a költekezés.

Nem borul a hiány

Úgy tűnik, a megszorító csomagnak a gazdasági növekedést visszafogó hatását nem úszhatjuk meg, mondta Forián Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelő igazgatósági tagja a sok bizonytalansági tényező miatt nem adott negyedéves prognózist, de elismerte, hogy miközben egy évvel ezelőtt, a csomag bejelentésekor az elemzők egyetértettek abban, hogy komoly növekedési áldozattal fizetjük meg a kiigazítás árát, az első negyedév adatai túlzottan optimistává tették a piacot.

Egyrészt úgy tűnt, hogy a lankadatlan hitelfelvételi kedv alapján a lakosság kölcsönökből fedezi fogyasztását, és így elsimul a fogyasztás növekedésének visszaesése, másfelől olyan szezonális hatások is közrejátszottak, mint a gyenge tél. Utóbbi miatt az első negyedévben az építőipar a beütemezettnél gyorsabban haladt a beruházásokkal.

A szakértő az államháztartásról hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány szempontjából egyelőre jól állunk, az eredetileg tervezett 6,8 százalékos helyett a Pénzügyminisztérium által most várt 6,4 százalékos GDP-arányos hiány még akkor is kényelmesen teljesülhet, ha a gazdasági növekedés üteme végül nem éri el a 2,2 százalékot sem.