Csak 2,9 százalékkal nőtt a GDP

További Magyar cikkek

Kapcsolódók (4)

GKI: 3,5 százalékkal nő idén a GDP

A GKI Gazdaságkutató Rt. csökkentette 3,8 százalékos előrejelzését.

Lelassult a gazdaság

Gyorsbecslés az első negyedéves GDP-ről: kétharmada a tavalyinak. Az EU-nál így is jobbak vagyunk, de a litvánok messze előttünk.

A Kopint 3,6 százalékos GDP növekedést vár 2005-re

A korábban vártnál kisebb növekedést és kisebb inflációt vár az idei évre a Kopint-Datorg, az intézet emelte a hiányra vonatkozó előrejelzését is.

Százmilliárd dolláros a magyar gazdaság

Magyarország GDP-je tavaly először lépte át a százmilliárd dollárt, ami megegyezik a húszmilliós Románia, vagy a négymilliós Írország teljesítményével.

A korábbi várakozásoktól és a két héttel ezelőtti első gyorsbecsléstől is elmarad a bruttó hazai termék növekedése az elsõ negyedévben. Március végéig mindössze 2,9 százalékkal bõvült a gazdaság - közölte a KSH kedden. A statisztikai hivatal ezzel egyidejûleg fölfelé módosította a tavalyi GDP-bõvülés mutatóit, valamint közzétette a beruházások első negyedéves alakulásáról szóló jelentését is. A piaci elemzők nem lepődtek meg, a Pénzügyminisztérium nem csökkenti éves prognózisát.

Újra lefelé indult a bruttó hazai termék (GDP) mutatója: az idei elsõ negyedévben csak 2,9 százalékkal nõtt a gazdaság, szemben a tavalyi elsõ negyedév 4,5 százalékos bõvülésével. A 2,9 százalékos növekedés számottevõen elmarad az elõzõ negyedévekétõl. A gazdaság bõvülése 2003 április-júniusa óta nem volt ilyen lassú; akkor 2,5 százalékkal nõtt a GDP.

A tavalyi utólag javult

A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint ennél kedvezõbbek a naptári és szezonális hatások kiszûrésével kapott adatok. Ha a tavalyi szökõév hatását is figyelembe vesszük, akkor 2,9 helyett 3,5 százalékos a bõvülés. Az egyéb szezonális kiigazítások figyelembe vételével a múlt év végével összevetve 0,7 százalékkal nõtt a gazdaság.

A statisztikai hivatal más szempontból is korrigált: utólag módosították a 2004-es GDP-bõvülés mutatóit. Miután valamennyi negyedéves adatot megemelték, így az éves GDP-növekedési mutató 4-rõl 4,2 százalékra, az utolsó negyedéves 3,8-ról 4,1 százalékra emelkedett. A gazdaság lassulása az elsõ negyedéves 2,9 százalék fényében így még szembeötlõbb.

Aligha tarthatóak az idei prognózisok

Az elsõ negyedéves kiigazítatlan GDP-mutató rosszabb annál, mint amire elõzetesen számítottak a gazdaságkutatók. Az Ecostat - amely márciusban még 3,9 százalékos növekedést várt erre az évre - május közepén gyorsbecslést készített az elsõ negyedéves GDP-rõl, akkor 3 százalékra becsülték a növekedést. A Kopint-Datorg április eleji Konjunktúrajelentése 3,6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, a GKI nemrégiben frissített adataiban 3,5 százalék szerepel.

Áprilisban korrigálta 4 százalékról 3,5-4 százalékra prognózisát a Pénzügyminisztérium. A szaktárca államtitkára, Katona Tamás kedden közölte: a kiigazított, 3,5 százalékos mutató azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is az Európai Unió régebbi tagjainál jóval erőteljesebben fejlődik. Az államtitkár szerint reális a PM egész évre vonatkozó 3,5-4,0 százalékos növekedési prognózisa, így azon nem változtatnak.

A piaci elemzőket, akik az év egészében 3,5 százalék alatti növekedést valószínűsítenek, nem lepte a kedden nyilvánosságra hozott első negyedéves GDP-adat. Az elemzők az első három hónapra 2,9-3 százalékos növekedést vártak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank Rt. elemzője szerint a tavalyi bővülési ütem az idén nem ismétlődik meg, a GDP növekedése a várakozásoknak megfelelően lassult már az első negyedévben is. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője kedvezőnek nevezte a naptári hatással korrigált 3,5 százalékos első negyedéves GDP-adatot. Úgy vélte ennek alapján nem megalapozottak az éves szinten 3 százalék alatti növekedést prognosztizálók aggodalmai.

A beruházások csaknem hét százalékkal nõttek

A KSH ugyancsak kedden ismertette a beruházások adatait is. Eszerint az elsõ negyedévben 2004 azonos idõszakával összevetve 6,8 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedévvel összehasonlítva 2,8 százalékkal nõtt a nemzetgazdasági beruházások volumene. Folyó áron 681,7 milliárd forintot ért el a beruházások összege, a lendület elsõsorban a 12,2 százalékkal bõvülõ építési beruházásoknak, és ezen belül az autópálya-építések által generált 40 százalékos növekedésnek köszönhetõ.

A feldolgozóipari beruházások viszont csak 2,1 százalékkal bõvültek, ami jelentõs elmaradás az egy évvel ezelõttitõl. Az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek beruházásainak értéke 3 százalékkal csökkent az elõzõ évhez képest, ami elsõsorban azzal magyarázható, hogy a lakásépítések üteme nem volt olyan mértékû, mint tavaly.