Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál?

Pusztán a statisztikai adatokat alapul véve és a fogyasztási kutatások szerint is jobban élünk ma, mint a rendszerváltás előtt. Bár a reálkereset kiszámításához a KSH végül is éppen azt veszi alapul, hogy adott árak mellett mire elegendőek bérek, azaz ha statisztikailag jobban élünk, akkor a termékek nagyobb részét relatíve olcsóbban kapjuk meg, megvizsgáltuk néhány kiragadott termék helyzetét. Az összkép nagy meglepetést nem hozott: az élelmiszerek nagyobb része mára relatíve olcsóbb lett, kisebb része drágább, de nem jelentősen. A műszaki cikkek közül az Index-mintába egyedül bekerült színes tévé egyértelmű képet mutat - sokkal több kütyüt vehetünk - , míg a rezsiköltségek nagyobb része és a közlekedés jelentősen drágult.

Máig nyerő a 3,60-as kenyér

A kenyér kilója 3,60 forintba, egy doboz Sopiane 7,80, egy liter benzin 6,50 forintba került 1978-ban, abban az évben, amikor egy átlagos magyar 3687 forintot vitt haza. És ez a pénz nem volt kevés: ha a mai átlagfizetésekből ugyanezen dolgokat akarjuk megvenni, arányaiban többet kell költenünk. Az Index által kiválasztott 30 termék közül ez összesen 11-ről mondható ugyanez el, így ha pusztán ezt vennénk alapul, úgy tűnik, közel harminc évvel ezelőtt könnyebb volt boldogulni. Az önkényesen válogatott termékek árának összehasonlításkor azonban nem súlyoztuk azokat a szerint, hogy az átlagos családok fogyasztásában mekkora szeletet képviselnek: így a kép torz, nem alkalmas a tényleges életszínvonal különbség bemutatására, szemben a reálkereseti adatok összehasonlításával. Az összehasonlítás arra azonban jó, hogy pusztán azt vizsgáljuk: mely termékek, szolgáltatások voltak relatíve olcsóbbak anno és most.

Tehát: ha az átlag magyar 1978-ban úgy döntött, teljes fizetését cigarettára költi, majdnem 473 csomagot vehetett volna, míg ma csak 228-at. A dohányáruknál persze a jövedéki adó tudatos, részben elrettentő célzatú növelése is nagy szerepet játszik a folyamatos drágulásban. Az arányok azonban a kenyér esetében is hasonlóak: egy kereset harminc éve több mint egy tonnára, 1024 kilóra volt elég, míg ma ennek alig több mint felére, 526 kilóra. A kenyér az átlagfizetésekhez mérve - sok más termékhez hasonlóan - 1996-ban volt ilyen értelemben a legdrágább, alig 357 kilóra futotta belőle egy havi átlagbérből. Hasonló a helyzet a zsömlével, érdekes azonban, hogy a liszt ma olcsóbb, mint korábban: az 1978-as 800 kilónál ma több mint 25 százalékkal többre, 1042 kilóra elég egy havi bér.

Nem megmondtam, hogy bontott csirkét vegyél?

A legtöbb élelmiszer ára hasonló pályát futott be: a rendszerváltás előtti, a bérekhez mérten elfogadható árakról a kilencvenes évek elején-közepén relatíve jelentősen megdrágultak. Az alapvető termékek közül minden olcsóbb volt az átlagfizetéshez mérten 1978-ban, mint 1995-ben. A kilencvenes évek második felében azonban változásnak indult a trend: a kisebb infláció mellett a reálkeresetek emelkedtek, és egyre több mindenre futotta az átlagbérből. Az ezredforduló környékén már több élelmiszer olcsóbb volt, mint húsz-harminc évvel korábban. Sertéscombból, párizsiból, bontott csirkéből, tojásból pedig mostanra jellemzően közel kétszer annyit vihetünk haza a boltból, mint 1978-as átlagkeresetünkből. Ugyancsak kétszer annyi napraforgó olajra, teára és közel kétszer annyi cukorra telik egy mai átlag magyarnak, mint 1978-as társának.

Kevesebb tejre futja

A tejtermékek viszont drágábbak lettek, azzal együtt is, hogy különösen az utóbbi évben az uniós csatlakozást követően jelentősen csökkent az áruk. A hetvenes-nyolcvanas években kb. másfélszer annyi tejre, vajra illetve sajtra telt egy átlagfizetésből, a mélypont azonban a vaj és a tej esetében 2001-ben volt: ekkor alig 460 liter tejet ért az átlagfizetés, míg az e szempontból legjobbnak minősülő 1988-ban közel 760-at.

Nem drága a gáz

Az energiaárak összehasonlítását némileg megnehezíti, hogy a mai, különböző nappali és éjjeli áramdíjakat csak 1992-ben vezették be, azt megelőzően egységes tarifa volt. Az áram ezzel együtt is a 90-es évek elején volt a legolcsóbb, 2004-ben 30-40 százalékkal kevesebb kilowattórára futotta mint akkor. A földgáz már 1978-ban volt a legolcsóbb, de nem jelentős az eltérés a mai árakhoz képest: míg akkor 221 alkalommal fizethettünk ki tíz köbmétert, ma ugyanezt 205-ször tehetjük meg egy havi fizetésből. A víz- és a csatornadíj esetében az összehasonlítás több mint tízszeres szorzókat hoz, de figyelembe kell venni, hogy ezen közszolgáltatások díja a rendszerváltás előtt szinte jelképes volt: a bérhez mérten egyébként mindkettő 2000-ben volt a legdrágább, azóta 2003-ig folyamatosan csökkent az áruk a bérek alakulásához mérten, majd 2004-ben ismét drágultak.

A mostani benzinárak mellett talán nehezen hihető, de az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az egy átlagkeresetből kifizethető 95-ös literjeinek száma. Ebben a versenyben az 1978-as év ugyan még sokáig verhetetlennek tűnik (különösen annak fényében, hogy a jelenlegi üzemanyagárak mellett az várható, hogy a 2005-ös év kedvezőtlenebb képet fest majd a statisztikában, mint a tavalyi): '78-ban (az akkor még általános 91-es benzinből) 567 litert lehetett tankolni, míg tavaly 384-et. Ez utóbbi mennyiség viszont már több, mint amennyire 1988-ban futotta az átlag magyarnak, akkor ugyanis csak 303 literre volt elég a bér.

Dvd-t minden háztartásba

Miközben az aktívan használtnak minősített (az elmúlt három hónapban hívásokat kezdeményezett vagy fogadott) mobiltelefonok száma nyolc millió felett van, nem nehéz belátni, hogy a műszaki termékek sora vált széles körben elérhetővé. A folyamatos technikai fejlődés a KSH számára is nehezíti az állandóan változó műszaki cikkek árának követését, egy 56 cm-es színes tévéről van 1978-as és 2004-es adat is: eszerint 1978-ban 10 hónapig (1988-ban öt hónapig) kellett minden fillért félretéve spórolni, ma egyetlen fizetésből majdnem két készüléket lehet kapni. A KSH szerint az átlagbér 2001-ben ért először - pontosan - egy tévét.

Orbán vs. Medgyessy-Gyurcsány

A miközben a politikai vitákban visszatérő elem a rendszerváltás veszteseiről mint tömegekről beszélni, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap az a kérdés is, vajon az előző vagy a mostani kormány alatt könnyebb az élet. Ha az Index által vizsgált 30 termék árát hasonlítjuk az átlagbérekhez, az derül ki: az előző, illetve a mostani kormányzati ciklus második éveit, 2000-et és 2004-et összevetve a cigaretta kivételével minden olcsóbb lett mára, azaz az átlagos fizetésből (a termékek és szolgáltatások többsége esetében jelentősen) többre futja 2004-ben. Az átlagkeresethez mérten olcsóbbak az élelmiszerek, az utazási költségek, a benzin és a háztartási energia is. (Kivétel még a krumpli is, melynek ára jelentősen emelkedett az utóbbi években, de az átlagfizetéshez mérten az eltérés már minimális: 2002-ben 929,8 kilót, 2004-ben 928,5 kilót ért az átlagbér.)

Ha az Orbán-kormány utolsó évét, 2002-t ragadjuk ki, hasonló képet kapunk, bár itt már több olyan termék is akad, mely relatíve drágább lett 2004-re. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a 2002-es adatok - az átlagbér - alakulásában már jelentős szerepet játszott a Medgyessy-kormány száz napos, jelentős béremelést hozó programja. A két évet összevetve tavaly volt drágább a krumpli, a liszt és a cigaretta. Az energiahordozóknál kettős a kép: az áram a drágább, a gáz és a benzin olcsóbb lett. A tömegközlekedésben a helyi bérletek és jegyek drágábbak, a vonatjegyek olcsóbbak lettek, a különbség azonban egyik esetben sem mondható jelentősnek.