Fél évig töprengethünk az ekhón

Noha a kormány és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, valamint a művészek érdekképviseleti szervezeteinek vezetői hétfőn bejelentették: megállapodtak az új adónem, az egyszerűsítet közteherviselési hozzájárulás (ekho) bevezetéséről, számos kérdőjel maradt még. Ezeket legkésőbb november 15-ig fogják megválaszolni, hiszen a kormány vállallása szerint - mint azt a tárgyalásokat követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette - eddig a napig megszületik az ekhóról szóló törvény.

Ekho vagy eva?

A kormány képviselői a hétfői sajtótájékoztatón megerősítették: az ekho bevezetésével nem a három éve működő, és sikeres - hiszen a tervezettnél minden évben több adóbevételt termelő - eva "felülírása" a céljuk. Az eva a társas vállalkozásoknak szól, az ekhóval a magánszemélyek rugalmas munkavállalását szeretnék lehetővé tenni - hangoztatta Gyurcsány. Meg kell persze jegyezni, hogy ez nincs teljesen így, hiszen az APEH adatai szerint jelenleg 57 203 egyéni vállalkozó is az eva szabályai szerint adózik (számuk 2004-ben még csak 44 514, egy évvel korábban 34 642 volt).

Az érintetteknek a törvény november 15-i elfogadása után másfél hónapjuk lesz, hogy választhassanak: ekho vagy eva? A kérdés persze, hogy választhatnak-e egyáltalán. A kormány ugyanis láthatóan minden eszközzel azt szeretné elérni, hogy a most sok esetben vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak - és többségükben jellemzően evás körbe tartozók - megbízási szerződéssel, ekhós magánszemélyként dolgozzanak. Az ekho ugyanis a megbízott és a megbízó számára egyaránt kedvezőtlenebb, míg az állam számára jóval kedvezőbb (több bevételt) jelentő adózási forma. Havi 200 000 forint esetén az állam mintegy 90 000 forintot nyer, ha a pénzt nem evás vállalkozó, hanem ekhós magánszemély kapja.

Moratórium és amnesztia

Erre utal a kormányfő kijelentése is, miszerint nem vizsgálják visszamenőlegesen azoknak a korábbi szerződéseit, akik június 30-ig az ekhót választják. Azok viszont, akiket jövő évi július elsejétől is vállalkozási szerződés köt egy másik vállalkozáshoz és az ekhóra jogosult szakmák körében tartoznak, a június 30-án lejáró moratórium után komoly adóhatósági és munkaügyi ellenőrzésekre számíthatnak.

Arról, hogy az ellenőrzések során milyen szempontokat vesznek figyelembe a hatóságok ahhoz, hogy megállapítsák: valóban vállalkozói szerződésről vagy bújtatott munkaszerződésről van-e szó, egyelőre nem sokat tudni. A kormány és az érdekképviseletek abban állapodtak meg, november 15-ig elfogadják azokat a nyilvános irányelveket is, amelyek rögzítik, hogy mikor kell munkaviszonynak vagy megbízásos munkaviszonynak nyilvánítani az adott jogviszonyt, és milyen megállapodások maradhatnak vállalkozási szerződések.

Mit fognak ellenőrizni?

Tudomásunk szerint - mivel közös adó- és munkaügy ellenőrzések lesznek - nemcsak a magánszemélyek és a foglalkoztató cégek közötti megbízási vagy egyéni vállalkozói szerződéseket, hanem a két cég között vállalkozási szerződéseket is felülvizsgálhatják. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a kormányzati álláspont szerint is "védhető lesz" a vállalkozási szerződés, ha a megbízott nemcsak egy kifizetőtől jut rendszeres bevételhez.

A felügyelők várhatóan vizsgálni fogják a munkavégzés helyét. Előreláthatólag kiterjed majd az ellenőrzés a munkavégzéshez használt eszközök, infrastruktúra tulajdon- és használati jogára is.

15+20 százalék 924 ezertől 25 millióig

A kormány és az érdekképviseletek közötti megállapodás alapjaiban nem változtatta meg az ekhóval kapcsolatban korábban napvilágot látott részleteket. A kifizetőnek a bruttó összeg utáni 20 százalékot kell megfizetnie - 11 százalékot egészségügyi, 9-et nyugdíjjárulékra -, míg az ekhós magánszemélytől a bruttó 15 százalékát vonják le; ebből 4 százalék lesz a nyugdíjjárulék, 11 százalék az szja.

Változott a korábbi tervezethez képest, hogy nem 10 millió, hanem 25 millió forint lesz az ekhós adózás plafonja, az efölötti összegek után az szja szabályai szerint kell adót és járulékot fizetnie mind a kifizetőnek, mind a magánszemélynek. Az ekho alsó határa az éves minimálbér lesz. Eddig az összegig - ez a tervek szerint havi 77 ezer, vagyis évi 924 ezer forint lesz - szintén az szja szabályai szerint lesz a bruttóból nettó. Vagyis ha egy munkaviszonnyal nem rendelkező magánszemély három helyről kap havonta 60-60 ezer forintot, elvileg egyik helyen sem ekhózhat, hiszen szabályszerűen nem tud úgy nyilatkozni, hogy bármely kifizetőtől megkapná a minimálbérnek megfelelő összeget.

Eldőlt, hogy nem kell munkaviszonnyal rendelkezni ahhoz, hogy valaki ekhós jövedelmet kapjon. Ez kedvezőtlen lesz azok számára, akik jelenleg alkalmazottként dolgoznak, hiszen a munkaadójuk megteheti, hogy a munkaszerződés helyett a jövőben megbízási szerződéssel fizeti ki a korábbi munkavállalóit. Számításaink szerint 200 000 forint - vagyis a havi átlagbért valamivel meghaladó összeg - esetén a munkáltatót 162 700 forint terheli munkaviszony, és csak 89 380 forint munkaviszonnyal kombinált ekho esetén.

Versenyjogi aggályok?

A munkaügyi miniszter az új adónem alkotmányosságával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: amikor az adótanácsadók ilyen aggályaikat megfogalmazták, még nem ismerték a pontos törvényjavaslatot. "Úgy véljük, kiállja az alkotmányosság próbáját" - mondta Csizmár Gábor az ekhóról. A pénzügyminiszter azt cáfolta, hogy uniós kifogások lehetnek az új adónem miatt. Veres János szerint nem lehetnek versenyjogi aggályok, hiszen ez az adónem a magánszemélyeknek ad kedvezményeket.

Adószakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: a 15 százalékos adó- és járulékfizetési kötelezettség valóban a magánszemélyeket hozza kedvezőbb helyzetbe, az viszont már kifejezetten vállalkozásoknak szóló "engedmény", hogy a normál munkaviszony 29 százalékos tb- és egészségbiztosítási járulékával - plusz a havi 1950 forintnyi ehóval és egyéb járulékokkal - szemben ennél a jogviszonynál csak 20 százaléknyi járulék terheli a megbízót. Vagyis az ekhós kifizetés a foglalkoztatónak harminc százalékkal olcsóbb (ha figyelmen kívül hagyjuk a havi 77 000 forintig terjedő összeg terheit).