Szigorodik és drágul a hitelezés

Azt minden devizahiteles tudja, hogy a havi törlesztőrészlete függ a svájci frank/euró (esetleg a dollár vagy a jen) kamattól és a forint árfolyamától. De távolról sem csak ettől. Most a bankok növekvő költségeikre hivatkoznak, a pluszt pedig különböző módon háríthatják az ügyfelekre. Pedig a jegybanki kamatlábak csökkentek vagy stagnáltak.

A magyarázat az, hogy ahogy forintban sem a most 8,5 százalékos jegybanki kamatra kapjuk a hitelt, úgy a nálunk jellemzően alapkamatnak mondott, de az ez esetben is találóbb megfogalmazással irányadó kamatként is ismert ráta valóban csak "irányt mutat", a bankok minden hitel esetében ennél magasabb kamatot számítanak fel. A tényleges kamat mértékét (piaci versenyben) az alakítja, hogy a bank mekkora "pénzhasználati díjat" számít fel egyebek között annak fényében, hogy az ügyfél mennyire kockázatos (pl. mennyi a fizetése vagy az önrésze), illetve, hogy saját maga, a bank mennyiért jutott az adott pénzhez.

Vegyünk egy példát. Az ügyfél bemegy a bankba, hogy ötmillió forint értékű svájci frank alapú hitelt vegyen fel 10 évre. Ahhoz, hogy a bank át tudja utalni neki ezt az összeget, svájci frankot kell vásárolnia, illetve hitelben felvennie. Az ilyen ügyletekre szolgál a banközi piac, a bankközi hitelezés. Persze a bank nem tíz évre fogja felvenni ezt az összeget, hiszen akkor sokkal drágában kellene továbbadnia azt az ügyfélnek. A bankközi hitelek futamideje egy naptól néhány hónapig (egy, három, hat) terjedhet, kamata pedig az egynapos kamatok esetében jellemzően csak néhány tizedszázalékkal tér el az adott deviza irányadó kamatától, dea havi hiteleké sem sokkal magasabb.

A bank tehát, miközben az ügyfélnek odaadta pénzt, adott esetben egy rövidlejáratú hitelből, folyamatosan újrafinanszírozza azt – persze közben már az ügyfél is törleszt, így egyre kevesebbet kell hitelként felvennie. A bankok pedig hagyományosan egymás legjobb, legmegbízhatóbb ügyfelei voltak, így egymás között olcsón hiteleztek.

Az elmúlt hetekben azonban jelentősen nőtt ez a kamat, mert a hitelválság miatt megszűnt a bizalom. A bankok drágábban, vagy esetenként egyáltalán nem jutnak hozzá ahhoz a svájci frankhoz, amit aztán az ügyfeleknek adnak tovább. Ezért emelik a kamatot az új, de még a meglévő hiteleknél is – igaz, az utóbbit általában kisebb mértékben.

Eddig az elmélet, nézzük, hogyan változik a gyakorlatban a hitelezés.

Eltűnő devizahitelek

Az MKB Bank pont egy hete jelentette be, hogy határozatlan időre leállítja a devizahitelezést. Ezt egyrészt a forint gyengülésével, az árfolyamkockázatok megnövekedésével indokolták. A bank az euró- és a svájci frank alapú hiteleket is felfüggesztette. A bankok közül eddig csak a Volksbank jelezte, hogy a svájci frank illetve dollár alapú új hitelek folyósítását függesztette fel, euróhiteleket továbbra is ad.

A Raiffeisen Banknál a múlt héten vállalati ügyfeleknél a svájci frank alapú hitelezést átmenetileg felfüggesztették és az euró alapú hitelezést részesítik előnyben. Október 20-án aztán a lakossági svájci frank alapú jelzálog-hitelezést is felfüggesztették határozatlan időre. A többi banknál egyelőre azt a választ kaptuk, hogy figyelik az eseményeket és a változásoknak megfelelően hoznak döntést.

A devizahitelek visszafogása, illetve felfüggesztése mellett a bankok a jelenlegi hitelezési rendszeren is jelentősen szigorítanak. Az első bank, mely be is jelentette ezt a szigorítást, az OTP Bank volt. A pénzintézet ugyan a továbbiakban is nyújt devizahiteleket, de – mint azt elsőként megírtuk – néhány településen megszüntetik a hitelezést, szigorítanak a feltételeken, emelik például a hitelkamatokat, meglévő hiteleknél fél százalékponttal. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a hiteleknek a törlesztőrészlete emelkedni fog, például egy ötmillió forint összegű, 20 éves futamidejű japán jenes vagy svájci frankos lakáshitelnél 1200-1400 forinttal havonta.

A Raiffeisen Banknál a személyi kölcsönöknél szigorítottak, módosítják az ügyleti kamatokat és a kezelési költségeket, háromról hat hónapra emelik a megkívánt folyamatos munkaviszonyt. Valamint életkori változások is vannak, eddig 21 éves kor alatt volt kötelező adóstárs bevonása, most ez 25 évre módosul.

Átalakítanak

A többi bank is dolgozik a hitelezési gyakorlata átalakításán, részleteket azonban nem árultak el egyelőre. Az UniCreditnél jelezték, hogy az ügyfeleket a "leginkább biztonságos megoldások kiválasztásában" segítik, vagyis feltehetően előtérbe kerülnek a forinthitelek.

Mivel mind a forint, mind a deviza oldalon emelkedtek a forrásköltségek, a Budapest Bank sem kerülheti el, hogy ezt beleépítse a hitelkamatokba. A hitelminősítésen most nem szigorítanak, ennek oka, hogy – saját bevallásuk szerint – eddig is körültekintően hiteleztek. A banknál egy másik következményt is említettek, náluk már nincs nincs önrész nélküli lakáshitel konstrukció, az önrész mértékét a tavaszi lakáshitel kampány után kezdték emelni.

A Raiffeisen Bank szerint a megnövekedett kockázatok és a likviditás-szűke várhatóan negatívan fogja érinteni a bankok kockázatvállalási hajlandóságát, valamint a hitelek árazását is, előreláthatólag minden szegmensben. Ők egyelőre nem tartják indokoltnak a magasabb önrész alkalmazását, de az önerőminimum opció vélhetően szigorúbb feltételek mellett lesz majd elérhető. Ez azt jelenti, hogy korlátozottabban és drágábban lehet majd alacsony önrészes hitelhez jutni.

Az Erste Banknál is folyamatosan felülvizsgálják a konstrukciókat, de a hitelképesség feltételei egyelőre nem változnak. A K&H Banknál a lakossági ügyfelek kamatai várhatóan csak abban az esetben módosulnak, ha ez az elmozdulás tartósnak bizonyul a piacon, de elképzelhető egy kamatemelés. A bank az önrésznél is szigorít, az öt százalék önerőt kívánó magánszemély hitelek befogadását a bank október 14-től szünetelteti, jelenleg a hiteleket a hitelbiztosítéki érték 80 százalékáig fogadja be.

Elhalasztják a hitelfelvételt

A hitelezésnél egyébként fontos tudni, hogy most a világon mindenütt nemcsak a pénzszűke nehezíti a hitelfolyamatokat, hanem az is, hogy a vállalatok, vállalkozások sem könnyen találnak olyan fejlesztési célt, amelynek kedvéért hitelért fordulnának bankjukhoz, hiszen a piac felvevőképessége gyakorlatilag minden országban a csökkenés irányába tendál. Ez Magyarországon a növekedés lassulását jelenti, legfontosabb export piacainkon azonban lényegében recessziót. Ez pedig munkahelyeket veszélyeztet, így a a lakossági ügyfelek nyugodtabb időszakra halasztják nagyértékű vásárlásaikat, melyhez hitelt is felvennének.

Az UniCredit Banknál már tapasztalják is a hitelfelvételi kedv csökkenését, de nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú kölcsönök iránt is csökken a kereslet, mert az emberek többsége óvatossá vált.

A Budapest Banknál úgy gondolják, eltérő mértékben csökken a különböző hitelek aránya: a lakáshitel nagyon visszaesik, hasonlóképpen az autóhitelek is, míg a személyi hitelek piacán az előbbiektől kisebb mértékű csökkenésre számítanak. A K&H Bank szerint a bankok számára még inkább értékesek lesznek a "jó adós" ügyfelek, míg a bizonytalan fizetőképességű ügyfelek hitelezésétől még jobban tartózkodni fognak.