Eddig másfél milliárdot kaszált az állam a drága benzinen

Az év eleje óta több mint 13 százalékkal emelkedett a 95-ös benzin, és több mint 10 százalékkal a dízel ára: január első napjaiban előbbiért 231,50-et, utóbbiért előbb 235, majd janár 5-től 229 forintot kellett literenként fizetni, szemben a mostani, 262,50-es és 254 forintos árakkal.

A hazai kiskereskedelmi árakat meghatározó Mol az olaj világpiaci árának folyamatos emelkedésével indokolta az év eleje óta szinte folyamatos emeléseket. Noha az olaj ára tavaly is meglehetősen hektikusan alakult, ez jelentős részben az utóbbi hónapokban folyamatosan erősödő dollár akkori gyengélkedésével volt magyarázható: az idei év elején az olajipari multik és az Index által megkérdezett szakértők is a jelenleginél lényegesen alacsonyabb árakkal számoltak: mint hangsúlyozták sem közgazdasági, sem politikai okok nem magyarázzák az ötvendolláros határ átlépését.

Bár a folyamatos emelkedés így nem kis részben a piacokon kialakult hangulatra, pszichés okokra vezethető vissza, a Mol és több nemzetközi olajmulti is további emelkedést vár: Varró László, a magyar cég vezető elemzője szerint hamarosan akár a százdolláros szintet is átlépheti az olajár. A benzinárat ez elvileg a jelenlegi szint több másfélszeresére emelné, a Mol ugyanakkor azzal már a nyilvánosság előtt kalkulál, hogy néhány hónap múlva 275 forintba kerülhet a 95-ös.

Az idén nem csökkentik az adót

A Pénzügyminisztérium éppen egy évvel ezelőtt olyan törvénymódosítást dolgozott ki, melynek értelmében ha a 95-ös ára eléri a 250 forintot, akkor 1,60 forinttal, minden további öt forintos áremelés esetén pedig további egy forinttal csökkenti a jövedéki adót. Mivel az áfa már a végső, jövedéki adóval együtt kalkulált nettó árakra rakódik rá, ez a kereskedelmi forgalomban első lépésben két forintos csökkenést, a 260 forintos szintnél pedig már négy forintos csökkenést eredményezett.

Nem beszélnek többletről

A PM már korábban jelezte, az idén nem készül hasonló lépésre. Az Index kérdésére ugyanakkor a tárca nem árulta el, milyen árszintekkel tervezték a költségvetési idei bevételeit: érdeklődésünkre mindössze annyit jeleztek, hogy a bevételek a nem térnek el jelentősen a várakozásaiktól.

A Magyar Ásványolaj Szövetség sem készített olyan számítást, ami azt mutatná, mennyivel nőttek az állam bevételei a magas olajárak (pontosabban a magas üzemanyagárak) miatt - válaszolta lapunknak Wilde György főtitkár, hozzátéve, a szövetségnek arról sincs információja, milyen árakkal kalkulált a PM a költségvetés tervezésekor. A szakember hangsúlyozta: tény, hogy az összes kormány haszonélvezője a magas nemzetközi olajáraknak, mert ebből fakadóan magas lesz az az alap, amire rárakódik az áfa. Magyarországon éves szinten kétmilliárd liter benzin és 2,8 milliárd liter gázolaj fogy. A benzin után mindenkinek be kell fizetnie az áfát, a gázolaj esetében a személy- és áruszállításban felhasznált mennyiség után nem.

Durva számítás

Ha fogyasztási adatokat, illetve a tavalyi, 250 forintos beavatkozási szintet vesszük alapul, durva számítással az állapítható meg, hogy az állam máris milliárdos nagyságrendű plusz bevételhez jutott az üzemanyagáraknak köszönhetően, amennyiben pedig további tíz forinttal tovább emelkedik az ár, egyetlen "magas" hónappal is elérhető milliárdos többlet. A képhez ugyanakkor hozzátartozik: a pluszbevétel nem csak az államkassza egészéhez, de a tervezett több mint kétezer milliárd forintos áfabevételekhez képest is aprópénz.

Bár mindkét üzemanyagtípusból ingadozik a kereslet (a nyári hónapokban több fogy), ha ezzel nem számolunk, az ásványolaj szövetség adataival számolva havonta 166 millió liter, naponta közel 5,5 millió liter benzin fogy (az egyszerűség kedvéért ezt tekintsük 95-ösnek, a fogyasztás legnagyobb részét ez adja, a drágább üzemanyagok magasabb áfa-tartalmával egyébként többet keres az állam). Ha feltesszük, hogy a tavaly még beavatkozási szintnek tekintett 250 forintos ár fölött mindenképpen többet keres a költségvetés, mint azt korábban várták, akkor a büdzsé április elseje óta van pluszban. Számításunkhoz azt vettük alapul, hogy a 250 forint feletti árrész 20 százaléka, azaz a különbség áfatartalma az állam nem várt haszna. Eszerint máig 762 millió forint többlet keletkezett a büdzsének, ennek jelentősebb része, 261 millió forint a június 15-e óta érvényes 262,50 filléres árból adódóan jött össze. Ha a Mol által jósolt 275 forintos ár bejönne, az hetente 192 millió forintos pluszt jelentene a költségvetésnek.

A dízelnél komplikáltabb a helyzet: a 2,8 milliárdos éves fogyasztás jelentős része, szakértők szerint jóval több mint fele olyan felhasználókhoz kerül, akik (személy- vagy árufuvarozóként) visszaigénylésre jogosultak. A benzinhez hasonló számítás alapjául így évente csak az összmennyiség 30 százalékával, 840 millió literrel számoltunk. Ugyanakkor fölémentünk a tavalyi beavatkozási határnak, a 225 forintos fogyasztói árnak, ezt ugyanis már az év elején is jóval meghaladta a piac, és némileg önkényesen - a PM-től kapott adatok hiányban - 235 forintot lőttünk be, mint ami felett terven felül keres a büdzsé. Ezt március 10-e óta haladja meg a kiskereskedelmi ár, az Index számítása szerint 640,6 millió forintos pluszbevételt hozva az államkasszának. Természetesen a dízel esetében is a mostani, június 15-e óta érvényes 254 forintos ár hozza a legnagyobb többletbevételt, csak az elmúlt alig három hét több mint 166 millió forintot jelentet. Ha a dízel a Mol jóslata szerint eléri a 270 forintos árat, az hetente 112,7 millió forint plusz a büdzsének.