Jön a 270 forintos benzin

Magyarországon ezen a héten 251,5 forint a 95-ös benzin listaára, szombattól azonban újra emel a Mol, ezúttal hét forinttal. Ugyanakkor egy csütörtöki bejelentés alapján nem elképzelhetetlen a 270 forintos benzinár sem. A mostani árból literenként 103,5 forint a jövedéki adó, és 3,06 forintot kap a Kőolaj és Kőolajtermékeket Készletező Szövetség. A fix árakon kívül 25 százalékos áfa terheli a benzint, ez jelenleg 50 (szombattól 52) forint - mondta az Indexnek Bacsur György, a Mol kommunikációs igazgatója. A fennmaradó 95 forintban benne van a termelési költség, forgalmazás és az árrés.

A gázolaj árszerkezete hasonlóan épül fel, a 247 (szombattól 252) forintos árból 85 forint jövedéki adó, 3,01 forintot kap a készletező szövetség, a gázolajnál is 25 százalékos az áfa, a fennmaradó 109 forint a nagykereskedelmi ár és a forgalmazás.

Az egyik legdrágább

Magyarországon egyébként magas a benzin adótartalma. Az Európai Unió energetikai bizottságának adatai szerint Dánia és Svédország mellett itt a legmagasabb a benzin áfakulcsa. Legkevesebb áfát, 15 százalékot Cipruson és Luxemburgban kell fizetni. A környező országok közül Ausztriában 20, Szlovákiában 19, Szlovéniában 20 százalék áfát kell fizetni a benzin után.

Magyarországon a jövedéki adó 41 százaléka a teljes benzinárnak. Az EU honlapján lévő február végi adatok szerint a benzin után Hollandiában és Németországban kell a legtöbb jövedéki adót fizetni. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, kilenc tagállamban magasabb a fizetendő adó. Németországban a benzinár 57 százaléka a jövedéki adó, Hollandiában 52 százalék.

A hazai adószint azonban tavaly nyáron többször is mérséklődött. A Pénzügyminisztérium május 14-én nyújtotta be a jövedéki adótörvény módosításáról szóló javaslatát, melyet az országgyűlés aztán meg is szavazott. A felhatalmazás értelmében amennyiben két egymást követő hétfőn a 95-ös benzin átlagára meghaladja a 250 forintot (gázolajé a 225 forintot), a kormány két forinttal csökkentheti a jövedéki adót. A javaslat minden további öt forintos drágulás esetén egy forintos árcsökkentésre adott lehetőséget a kormánynak.

Újra csökkenhet

Tavaly többször is életbe lépett a PM javaslata, május 23-tól 1 forint 60 fillérrel, június negyedikétől 80 fillérrel csökkent a jövedéki adó, majd legközelebb július végén nyúltak újra az adócsökkentés eszközéhez. A felhatalmazás végül 2004 december 31-én érvényét vesztette, mint az László Boglár kormányszóvivő elmondta, a javaslat túl sok bevételkieséssel és csak szimbolikus eredménnyel járt.

Kovács Tibor szerint az intézkedésnek nem volt érzékelhető haszna. Mint azt az MSZP országgyűlési képviselője a Mokkában csütörtökön elmondta, évente 4,2 milliárd liternyi benzin és gázolaj fogy az országban, így ha csak egyetlen forinttal is csökkentik a jövedéki adót, az már négymilliárdos kiesést okoz a költségvetésnek. Az érzékelhető változáshoz azonban legalább tíz forintot kellett volna lefaragni az adóból, ami viszont már negyvenmilliárdos kieséssel járna, ha az áfát is hozzászámoljuk, ötvenmilliárddal, ezt pedig nem engedheti meg magának az államkassza.

Ugyanakkor a képviselő a Mokkában elmondta, hogy ha a benzinár a mostani tendenciáknak megfelelően tovább nő, akkor újra hozzányúlnak a jövedéki adóhoz. A műsorban Tállai András fideszes országgyűlési képviselő elmondta, hogy amennyiben az MSZP a parlament elé terjeszti javaslatát, pártja különleges négyötödös eljárással megszavazza azt, és egyből életbe is léphet az újabb adócsökkentés.

A Mol szava a döntő

Magyarországon közvetve a Mol állapítja meg a benzin és dízelolaj árát, hiszen az itt jelenlévő cégek (az OMV kivételével), jellemzően a Moltól vásárolják a benzint. A piacon azonban bárki eltérhet a motorbenzin vagy gázolaj a Mol által közzétett listaárától, vagyis a kutak maguk állapítják meg, mennyiért adnak egy liter benzint. Így fordulhatnak elő különbségek akár azonos cég kútjai között is.

A magyarországi hipermarketek egy éve árulnak olcsóbb benzint vásárlóiknak egyes áruházaik mellett. A Tesco, az Auchan és a Cora jóval a nagy benzinkutak árai alatt adják az üzemanyagot, ezzel a hipermarketek közelében lévő kutaktól vevőket csábítanak el. (Franciaországban és az Egyesült Királyságban a Tesco például már most a kezében tartja az üzemanyagpiac jelentős részét.)

A Gazdasági Versenyhivatal egy bejelentés miatt indított vizsgálatot a hipermarketek árképzésével kapcsolatban - erősítette meg a Napi Gazdaság értesülését a GVH. A versenyhivatal vizsgálatot végző munkatársa az Indexnek elmondta, hogy egy közeli benzinkút tulajdonosa azt feltételezte, az Auchan és a Tesco árai nem érik el a beszerzési árat sem. Az eljárás azonban megállapította, hogy a hipermarketeknél a fogyasztói ár magasabb, mint a beszerzési ár, így megszüntették a vizsgálatot a cégek ellen.

A GVH az önköltségi árakat is vizsgálta, vagyis megnézték, hogy az árrés elegendő fedezet-e a kutak létesítésére, illetve fenntartására. Azt is megállapították. hogy az Auchan két kútja nem hozott ugyan nyereséget, de nem is volt veszteséges ez idő alatt. A Tesco 12 kútja pedig még nyereséget is tudott termelni.

Miért annyi?

Az eljárás során a versenyhivatal a három vezető cég, a Mol, a Shell és az OMV árait is megnézte, viszonyítási alapként. A két hipermarket nagyjából tíz forinttal árulta olcsóbban a benzin literjét, ami azt jelenti, hogy azoknál a kutaknál, ahol 250 forint körüli áron árulják az üzemanyagot, a különbség a nyereséget növeli. Az árrés nagyságáról azonban üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkoznak a cégek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!