Így jött össze a hatalmas áprilisi többlet

Az államháztartás első négy havi hiánya 228,2 milliárd forint, közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a részletes adatok alapján a honlapján kedden.

Áprilisban az államháztartás központi alrendszerének többlete - önkormányzatok nélkül - 289,3 milliárd forint volt, az első négy hónapban a központi költségvetés 228,2 milliárd forint hiányt halmozott fel. A végleges számok megegyeznek az NGM április elején közölt előzetes adataival. A központi költségvetés  283,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 11,3 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 5,8 milliárd forintos deficittel zártak áprilisban.

A központi költségvetés április havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest közel 204,0 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek különösen az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó bevételek haladták meg a tavalyi összeget.

Az első négy hónapban 955,9 milliárd forintos áfabevételhez jutott a költségvetés, ami 200 milliárd forinttal több mint egy évvel ezelőtt. Egyrészt, mert nőtt az áfakulcs, másrészt az új szabályok miatt az adóhivatal is lassabban utalja vissza a cégeknek: a tavalyi 45 nap helyett 75 napig tarthatja magánál a pénzt.

A központi költségvetés április havi kiadásai közel 22,0 milliárd forinttal nagyobb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében főként a költségvetési szervek kiadásai lettek nagyobbak a tavalyi év azonos hónapjához képest. A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai. A kamatkiadások 2012 áprilisában 25,4 milliárd forintot tettek ki, 23,9 milliárd forinttal kevesebbet, mint tavaly.

A társadalombiztosítási alapok 2012. április havi 5,8 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 9,6 milliárd forintos deficitjéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 3,8 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2011. április hónapjában az Alapok együttes hiánya 31,1 milliárd forintot tett ki.

Az elkülönített állami pénzalapok április havi 11,3 milliárd forintos egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbben alakult. Az alapok összes bevételei 4,7 milliárd forinttal magasabban, kiadásai pedig 0,9 milliárd forinttal alacsonyabban teljesültek.

A jelentésből kiderül, hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 2,2 milliárd forint bevétel jött be. Ez az összeg megegyezik a 2011. április havi bevétellel. A cégautóadóból az áprilisi hónap során 7,1 milliárd forint bevétel teljesült. A 2011. év azonos időszakát 43,8 százalékkal haladta meg. Az energiaellátók jövedelemadója címén az év negyedik hónapjában a központi költségvetésben 21,3 millió forint bevétel keletkezett, mely a 139,7 millió forint befizetés és a 118,4 millió forint kiutalás különbözeteként képződött. Az egyszerűsített vállalkozói adóból a tárgyhónapban 26,7 milliárd forint bevétel keletkezett. Az adózók 2012. április hónapjában 6,1 milliárd forinttal (18,6%-kal) kevesebb adót fizettek be, mint a 2011 év azonos időszakában. A csökkenésben szerepet játszott az adóalanyi kör létszámcsökkenése. Az adóváltozások miatt a befizetések döntő többsége a személyi jövedelemadót, az áfát, valamint a társasági adót növeli.
Az energia adóból 2,4 milliárd folyt be a központi költségvetés számlájára, amely összeg 383,4 millió forinttal (18,9 százalékkal) haladta meg a 2011. április havi összeget. A növekedés hátterében az adott hónapban benyújtott alacsonyabb visszaigénylések állnak.

Áprilisban az általános forgalmi adóból 421,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 153,2 milliárd forinttal, 57 százalékkal magasabb. A bruttó befizetés 446,6 milliárd forint (a bázishoz képest 75,3 milliárd forinttal több), a visszautalás pedig 24,7 milliárd forint (a bázishoz képest 77,9 milliárd forinttal kevesebb) volt. A nagymértékű bevétel-növekedés két fő összetevőre vezethető vissza: az április 20-án esedékes havi és negyedéves befizetések magasabb összegére, melyben szerepet játszott az ÁFA-kulcs emelkedése, valamint az ÁFA-kiutalási határidő egyes esetekben 45 napról 75 napra történt megemelésének pénzforgalmi hatására. Az áprilisi befizetésekben számos egyszeri, kiugróan magas tejesítés történt, amely befizetések elsősorban az energiaszektorhoz köthetők.

Jövedéki adóból április hónapban a realizált bevétel 82,6 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételhez képest 11,2 milliárd forinttal, 15,6 százalékkal magasabb. Az üzemanyagok esetében 44,1 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, ami a bázishoz képest (41,6 milliárd forint) 2,5 milliárd forinttal magasabb. A befizetések bázishoz képesti növekedése a gázolaj 2011. novemberi adóemelésének, a kiutalások csökkenése pedig elsősorban a mezőgazdasági felhasználás utáni igénylések időbeli eltolódásának tudható be. A dohánytermékek esetében az egy évvel korábbinál 8,6 milliárd forinttal több, 30,4 milliárd forint összegű jövedéki adó folyt be a költségvetésbe, mely az adóemeléshez köthető készletezés miatti kiugróan alacsony bázissal hozható összefüggésbe. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél 8,1 milliárd forint összegű teljesítés történt, amely a bázisidőszaki összeget 18,9 millió forinttal haladta meg.
A regisztrációs adóból az év negyedik hónapjában 1,1 milliárd forintos bevétele keletkezett a költségvetésnek, mely csupán 39,6 százaléka a tavalyi év azonos időszaki teljesítésének. A bázishoz képesti csökkenés a regisztrációs adótételek 2012. január 1-jétől hatályos 30-80 százalékos csökkenésének tulajdonítható.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele április hónapban 121,7 milliárd forint volt, amely a 134,4 milliárd forintos bruttó befizetés és a 12,7 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött. Ez a bevétel 13,1 milliárd forinttal, 12,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. 2012 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 11,8 milliárd forinttal (9,6%-kal) emelkedtek, a kiutalások pedig 1,2 milliárd forinttal (9%-kal) csökkentek. A magasabb teljesülés hátterében a 16 százalékos, adójóváírás nélküli egykulcsos adórendszer, valamint az elvárt béremelések hatása áll.