Az egész világ Magyarország ellen

A kormányzati gazdaságpolitikát és az ország kilátásait nem csak a Moody's értékeli rossznak, az utóbbi hónapokban külföldi és hazai elemzők sem fogták vissza magukat a magyar gazdaságpolitika eredményeit érintő kommentárjaikban.

Válsággóc lettünk

Magyarországon lehet a következő válság, jósolta két hete a Wall Street Journal MarketBeat című blogjában Mark Gongloff az állampapír-aukciók sikertelenségére és az emelkedő hozamokra hivatkozva. A lap múlt héten is kiemelten foglalkozott az országgal. A szerkesztők a forint múlt hétfői mélyrepülése után a szűk gazdasági mozgásteret és a magas adósságrátát emlegették.

A Financial Times címlapon foglalkozott a nehézségeinkkel, a régióról szóló összefoglaló cikkében pedig a New York Times arról írt, hogy bár nem vagyunk az eurózóna tagja, de kitettebbek vagyunk az adósságvírusnak, mint mások.

Baj van a növekedéssel

Múlt héten szerdán délután a Világbank elemzése mutatott rá, hogy a 10 volt szocialista EU-tagország között jövőre Magyarországon várható a leglassabb, 0,5 százalékos GDP-növekedés. Két hete az Európai Bizottság is hasonló előrejelzést adott ki, azzal kiegészítve, hogy nem csak a növekedés lehet lényegesen lassabb a kormányzati prognózisban megjelölt 1,5 százaléknál, hanem a GDP arányos államháztartási hiány is a megcélzott 2,5 százalék helyett 2,8 lehet.

Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Olli Rehn azt is jelezte, hogy mivel nem fenntartható a magyar költségvetés egyenlege, a hiány 2013-ban ismét 3 százalék fölé mehet, ezért az Európai Bizottság nem javasolja a túlzott deficit eljárás megszüntetését.

A legtöbb elemző a kormány jövő évi, 1,5 százalékos gazdasági növekedési prognózisát túl optimistának tartja. A Pénzügykutató szerint idén 1,5 százalékos, jövőre csak 1 százalékos bővülés várható, de a jelentős külső és belső kockázatok miatt a recesszió sem elképzelhetetlen. Korábban a Századvég Gazdaságkutató 1,1 százalékra rontotta a növekedési kilátásokat. A JP Morgannál a magyar gazdaságban az eddig várt 1,3 százaléknál 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mindössze 0,5 százalékos növekedéssel számolnak 2012 egészére. A ház londoni elemzői szerint 2012-ben Magyarországon lesz a leggyengébb a gazdasági növekedés a közép-kelet-európai országcsoportban.

Korábban a GKI és az Állami Számvevőszék is kritizálta a gazdaságpolitikát. Előbbi szerint a hiánycélt fogjuk elhibázni és MNB-kamatemelés jöhet, az ÁSZ pedig október közepén kritizálta a jövő évi költségvetés tervezetét a pontatlan adatok és a háttérszámítások hiánya miatt. A Kopint-Tárki szerint a forint gyengülése az idén 200 milliárd forintot vitt el a magyar családok költségvetéséből, ez csaknem a fele annak az összegnek, ami a kormányzati intézkedésekkel összességében az emberek zsebében maradt.

Több, a kormánnyal egyébként szimpatizáló közgazdász is kemény kritikákat fogalmazott meg a gazdaságpolitikai kapcsán. Bod Péter Ákos volt MNB elnök az egyik legborúsabb véleményt fogalmazta meg, szerinte jövőre akár egy százalékkal is visszesehet a GDP, legjobb esetben is csak stagnálás lesz. Bod Péter korábban a nagyon lassan haladó munkahelyteremtést illetve az egykulcsos adó bevezetését is szóvá tette, a Századvég Gazdaságkutató korábbi gazdasági igazgatója, Mellár Tamás pedig azt tette szóvá, hogy nem a kormányzati retorik középpontjába állított államadósság a legfőbb ellenség.

Szintén rendszeresen kritizálja a kormányt a Költségvetési Tanács elnöke, az első Orbán-kormány első pénzügyminisztere, Járai Zsigmond. Szerinte is nulla százalék közeli növekedés várható jövőre, sőt újabb kiigazítás jöhet, ha a kormány tartani akarja a 2012-es költségvetési hiánycélt. A 1,5 százalékos növekedési kilátásokat nemrég a Miniszterelnökség államtitkára, Varga Mihály is nagyon optimistának nevezte

Az EKB is kritizált

Az Európai Központi Bank a végtörlesztés miatt ekézte keményen a kormányt. A törvényről kiadott utólagos értékelés szerint a kabinet a nemzetközi egyezményeket megszegve fogadta el a jogszabályt, mivel nem adott időt az EKB-nak a tervezet értékelésére. Ennél súlyosabb megállapítás, hogy a végtörlesztés nagyon lerontja a bankrendszer stabilitását, és aláássa a jogbiztonságot, ezzel végső soron a gazdasági növekedést gyengíti – olvasható az EKB elemzésében.