Kire szabják az új csődszabályokat?
További Magyar cikkek
A csődtörvényt módosítani hivatott, szakértők szerint alkotmányt sértő, kirívóan rossz törvényjavaslat szabad kezet ad a kormánynak, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló cégeket kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűnek minősítsen. Az ilyen cégekre egyedi szabályok vonatkoznak: felszámolójuk vagy csődgondokuk egy állami cég lenne. A törvény semmilyen objektív kritériumot nem sorol fel, milyen vállalat kerülhet ebbe a körbe, így a kormány tulajdonképpen bárkit átminősíthet úgy, hogy különleges eljárás vonatkozzon rá.
Látták, mi lesz
„Ismerjük a jogalkotás folyamatát annyira, hogy pontosan tudjuk: ezt a törvénytervezetet valakire szabták. A benyújtásakor már tudhattak arról, hogy egy nemzetgazdasági szempontból jelentős, vagy annak mondható cég súlyos pénzügyi helyzetben van, vagy nagy valószínűséggel rövidesen abba kerül” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő cégjogász.
Azt azonban, hogy mely cég lehet érintett, nehéz megmondani, a törvényjavaslat – vélhetően szándékosan – túl általános megfogalmazásokat tartalmaz, az érintettek körét gyakorlatilag mindenki kiterjeszti, mondják egyhangúlag a témával foglalkozó szakértők. "Több olyan állami és más köztulajdonban lévő vállalat is van, ahol a piaci logika szerint bármikor kérni lehetne a csődvédelmet" – fogalmazott, szintén név nélkül, egy könyvvizsgáló szakértő, megjegyezve azt is: a magáncégeknél pedig akár egy burkolt államosítást is lehetővé tesz a törvénytervezet.
Mély hallgatásban
A törvényjavaslatot Rogán Antal nyújtotta be a parlamentnek, ahhoz előterjesztőként csatlakozott később a szintén fideszes Román István. Az elmúlt napokban többször szerettük volna őket megszólaltatni, ám elérni nem sikerült őket, vissza sem hívtak, üzenetet is hiába küldtünk.
A Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcától nem kaptunk választ azokra a kérdéseinkre, hogy az elmúlt években volt-e olyan cégeljárás – akár már lezárt, akár még folyamatban lévő csőd- vagy felszámolási eljárás –, ahol szerencsésebb lett volna a csődtörvényt a Rogán-javaslat szerinti módosítással használni, és ha volt vagy voltak ilyen eljárások, mely vagy melyek voltak azok.
Mivel a törvényjavaslat céljairól, lehetséges hatásairól sem az előterjesztő képviselők, sem a gazdaságpolitikát meghatározó minisztérium nem adott érdemi tájékoztatást, piaci körökben megindult a találgatás, mely cég vagy cégek lehetnek érintettek. A legtöbben azt emelgetik – és ezt a törvényalkotáshoz közelálló körök sem cáfolják –, hogy a tavalyi vörösiszap-katasztrófa nyomán a közelmúltig állami felügyelet alatt lévő Mal Magyar Alumínium Zrt. miatt született a törvényjavaslat.
A Malra szabták volna?
A cég valóban sajátos helyzetbe került a becslések szerint több tízmilliárd forintos kárt okozó tavaly októberi események nyomán. Egyelőre még arról sincs jogerős bírósági döntés, hogy a Mal felelős-e a kolontári vörösiszap-tározó gátjának átszakadásáért. Így, noha különböző perekben már most több mint hatmilliárdos kártérítést követelnek tőle, egyelőre azt sem lehet tudni, van-e ezeknek a követeléseknek jogalapja. Igaz, már tavaly ősszel született olyan bírósági határozat, amely 10 milliót ítélt meg egy károsultnak.

legifoto.com
Attól a majdani bírósági döntéstől, hogy ki a felelős a kárért, nagyon sok függ. Hogy mennyi? Az állami felügyeletet irányító Bakondi György úgy számolt, hogy az iszapkatasztrófa nagyjából 30 milliárd forintos kárt okozhatott. Igaz, Bakonyi Zoltán vezérigazgató korábban ettől függetlenül is azt mondta, az áldozatokon és károsultakon akkor is segíteni fognak, ha a Mal felelősségét "nullában állapítaná meg a bíróság". Összeget nem mondott, csak annyit, "ami erőnkhöz mérten lehetséges".
Feltételes módok
Ha tehát a bíróság egyszer majd jogerősen azt mondja ki, hogy a Mal volt felelős a tragédiáért – amit a kormány megtett, amikor egy tavaly novemberi határozatában a katasztrófa egyértelmű károkozójának nevezte meg –, akkor kártérítési perek olyan sorozata indulhat, ami valóban súlyos pénzügyi válságot okozhat a cégnél. A Malnak egyébként már idén tavasszal voltak gondjai, áramszámla-tartozása elérte a kétmilliárd forintot.
A vállalatnak ráadásul az elmúlt években a katasztrófától függetlenül is jelentősen romlottak az eredményei: a 2007-es 56 milliárd forintot meghaladó árbevétele 2009-re lefeleződött – igaz, adózott eredménye egymilliárdos mínuszról 360 milliós mínuszra javult –, és likviditási mutatói is romlottak. Talán a különleges helyzet a magyarázata, de 2010-ről még nem tették közzé az elektronikus beszámolókat, ami szintén fokozza a cég körüli bizonytalanságot.
Ugyanakkor az áprilisban publikált Kolontár-jelentés (pdf) azt mondja ki, hogy a vörösiszap-tározó engedélyezésében és ellenőrzésében részt vevő összes hazai hatóság hibázott, ami arra utal: korántsem biztos, hogy valóban a céget mondják ki felelősnek a károkért. Ráadásul amikor múlt hétfőn feloldották a cég állami felügyeletét – sokak szerint már ez jelzésértékű, hiszen még két évig állhatott volna állami irányítás alatt a Mal –, Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos azt mondta: a Mal Zrt. sikeres technológiaváltást hajtott végre és meg tudta őrizni túlnyomórészt külföldi piaci pozícióit (másrészt vannak olyan vélemények is, a csődtörvény módosítását már annak ismeretében kezdeményezték, hogy eldőlt: megszűnik a cég állami felügyelete).
És a Malév?
Az alumíniumipari nagyvállalat mellett más társaságokat vagy vállalati köröket is emlegetnek piaci szereplők, mint a törvény lehetséges célpontjait. Az egyik a könyvvizsgáló által is jelzett állami vállalati csoport. Igaz, ha pénzügyi helyzetük ezt bőven indokolná is, arra nincs reális esély, hogy a BKV-t vagy a MÁV-ot csődbe vigyék.

Azonban például a tavaly újra állami kézbe került, nemcsak súlyos adósságállománya, folyamatos tőkeemelési igénye, hanem esetleg visszafizetendő 80-100 milliárdos állami támogatása és az orosz kisebbségi tulajdonossal megakadt tárgyalások miatt válságos helyzetben lévő Malév kapcsán visszatérően emlegetik azt a forgatókönyvet, hogy a céget csődbe viszik, majd a nulláról újraindítják (javítva a cég pénzügyi helyzetét az adósságállomány megszüntetésével). Ehhez megfelelő jogi keretet kínálhat ez a törvénymódosítás, hívta fel a figyelmet egy szakértő.
Vagy a Vegyépszer?
Szintén a törvénymódosítás lehetséges érintettjeként emlegetik – érthető módon főleg építőipari körökben – a májusban csődvédelmet kért Vegyépszert, amely vezetőit csalás és csődbűntett gyanújával fel is jelentették. A politikai háttérfolyamatokat ismerő forrásaink ugyanakkor meglepőnek tartanák, ha a Nagy Elekhez, már csak mint formálisan volt tulajdonoshoz kötődő cégcsoport miatt született volna a törvényjavaslat. Noha Nagynak jó személyes kapcsolata van több állami cég vezetőjével, és az első Orbán-kormány idején a Vegyépszer 300 milliárd forint értékben nyert pályáztatás nélkül állami beruházásokat, úgy tudni, mostanra lényegében kegyvesztetté vált a Fideszben.
A 45 milliárdos adósságot felhalmozott cég kapcsán elhangzó találgatások megemlítik azt is: ha a törvényt nem is a Vegyépszer miatt találták ki, az építőiparban számos olyan nagy cégbedőlés volt az utóbbi években, ahol indokolt lett volna a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősítés (bár például egy kiürített cégnél ez sem segített volna a hitelezőkön). Viadom, Középületépítő, Szeviép, Ganz Acél (ez utóbbi egyébként részben szintén Vegyépszer-tulajdonban volt) – sorolják az ágazatot ismerők az utóbbi évek olyan jelentősebb ügyeit, ahol egy-egy nagyvállalat bedőlése, és az összesen több tízmilliárd forintos kár sok kisvállalkozást is magával rántott.

Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Nagy Márton összehívta a válságstábot Trump vámjai miatt
Idén már másodszor.
április 7., 15:26
- Gazdaság
Pánik a tőzsdéken és a pénzpiacokon, a világ kereskedelmi háborútól és recessziótól tart
Sokáig úgy tűnt, hogy a legnagyobb pofonok egyikét a magyar piac kapta, már javult egy kicsit a helyzet.
április 7., 13:23
- Gazdaság
Alig pár nap alatt tizedével esett az olaj ára,végre 600 forint alá mehet a benzin
Így is többe fog kerülni az üzemanyag, mint a szomszédos országokban.
április 6., 20:48
- Mindeközben
Sarah Jessica Parkerék le sem tagadhatnák ikereiket, Marion az anyjára, míg Tabitha az apjára ütött
3 órája
- Címlapon
Donald Trump nemcsak Amerikát, a Fehér Házat is megosztja
Az elnök programját nemcsak ellenfelei, hanem még kabinetjének néhány tagja is ellenzi.
2 órája
- Gazdaság
Donald Trump döntött, vérengzés kezdődött a magyar tőzsdén, bajban az OTP
Kéthavi mélypontra jutott a forint.
április 7., 09:30
- Gazdaság
Az Egyesült Államok megindokolta a vámháborút, Magyarország is az okok között van
Az egész világon a hatodik legtöbb kárt szenvedhetjük el.
április 7., 13:07
- Gazdaság
Majdnem félmillió forintot értek ezek a számok a hatos lottón
24 játékos járt közel a főnyereményhez.
április 6., 16:52
- Gazdaság
Jól elfújta a tavaszi szél az üzemanyagárakat, keddtől újabb csökkenés várható
Mindkét üzemanyagfajta ára változik.
április 7., 10:32
- Gazdaság
A modern elnöki ciklusok legrosszabb tőzsdei nyitányát produkálta Donald Trump
A koreai háború óta nem volt ilyen.
április 7., 13:53
- Gazdaság
A Greenbrier bezárja aradi vagongyárát
A nehéz és gyorsuló kihívásokra hivatkozva hozták meg a döntést.
április 7., 16:54
- Mindeközben
Rácz Jenő bevallotta, sokat bukdácsolt szakácsként: „Velem is ordibáltak, azt mondták, nem lesz belőlem senki”
6 órája
- Gazdaság
Szauron szemeként vetül a NAV figyelme a leggazdagabbakra, ám egy gyűrűnél többet keresnek
A szakma szerint nem baj, ha tisztul a piac, és csak a profi szolgáltatók maradnak.
április 6., 09:32
- Gazdaság
Elöregedett a vízhálózat, naponta 257 csőtörést regisztrálnak Magyarországon
A szolgáltatók egyre kevésbé urai a helyzetnek.
április 6., 15:31
- Gazdaság
A sötétség mélyén felsejlik a fény is: a vámháború ritka lehetőségeket kínál
„Nincs hová bújni, a tarifák átalakítják a globális kereskedelmet.”
április 7., 16:50
- Gazdaság
Olyan napokat élünk át, amikről a történelemkönyvekben fogunk olvasni
Épp a feje tetejére áll a világ.
április 6., 05:58
- Címlapon
Gulyás Gergely: A haza nem lehet ellenzékben, de a hazaárulók igen
A miniszter azt mondta: azt hittük, Őszöd Balatonon van, de kiderült, hogy a Tiszánál.
8 órája
- Gazdaság
Oroszországra nem is vetett ki vámot Trump, mégis szenvednek tőle
A Kreml igyekszik minimalizálni a nemzetközi gazdasági vihar következményeit.
április 7., 15:29
- Címlapon
Kovács Gergely: Én egy olyan országban akarok élni, ahol minden ugyanolyan
A Kutyapárt először rendezte meg a szürke Pride-ot, ahol a sokszínűség helyett egyformaságot követeltek.
8 órája
- Gazdaság
Az Egyesül Államok külügyminisztere szerint újra kell rendezni a világpiacot
Marco Rubio szerint a piac alkalmazkodni fog.
április 5., 07:27
- Címlapon
Nagy Feró pribéknek nevezte Kollár Kingát, majd azt mondta, örökbe fogadna egy békát
Villámbeszélgetés a Kossuth-díjas énekessel.
6 órája
- Címlapon
Viccnek nevezte Magyar Péter a szombati tüntetéseket
Vasárnap a Nemzet Hangja eredményvárójával zárja a hetet a Tisza Párt.
4 órája
- Címlapon
Miközben ellene tüntettek, Kollár Kinga fagyizott, a Fidesz azonnal reagált
Szentkirályi Alexandra szerint a vidáman nyalt fagylalt azt bizonyítja, Brüsszelben elégedettek.
2 órája
- Címlapon
Vona Gábor: Higgye el, bár heteró vagyok, tudom, milyen érzés homoszexuálisnak lenni
A Második Reformkor Sebián-Petrovszki László gondolataira reagált.
55 perce
- Gazdaság
Donald Trump vámpolitikája recesszióba taszítja az Egyesült Államokat
Nincsenek optimista jóslatok az elemzők részéről.
április 5., 11:07
- Gazdaság
Több száz millió forintot veszített Csányi Sándor az amerikai vámok miatt
A magyar tőzsdepiacra is hatással volt Donald Trump bejelentése.
április 5., 10:11
- Gazdaság
Ha ilyen proteinszeletet vásárolt, ne egye meg
Arra kérik a vásárlókat, hogy vigyék vissza a terméket.
április 5., 07:33
- Gazdaság
Hitelmoratóriummal segítene a kormány a gazdákon
Emellett két új államtitkára lesz az Agrárminisztériumnak.
április 5., 13:05