Ki állja majd a fogyasztó helyett a távhőszámlát?

Az önkormányzatok ihatják meg a levét a távhőárak befagyasztásának, állítják az Index által megkérdezett távhőcégek vezetői. Csonka Tibor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke szerint a cél, hogy ne emelkedjen a lakossági távhő ára, támogatandó, de amikor a kormány moratóriumot hirdetett áprilistól, valószínűleg nem mérte fel annak következményeit. A kormány a hatósági árakkal két zsilipet is bezárna: ezentúl a fogyasztói árakat és a termelői árakat is miniszteri rendeletben határozzák meg.

Tarlós István korábban jelezte, a távhőárak befagyasztása katasztrofális következményekkel járhat a városra nézve. Csak Budapesten tízmilliárdos veszteséget okozhat a moratórium, Nyíregyházán 400 milliót kellene beletolnia az önkormányzatnak a rendszerbe, Kazincbarcikán és Miskolcon is súlyos gondok vannak, állítják forrásaink.

Állam és távhő

Az ország közel 150 távhőrendszere alapvetően két típusra oszlik, az egyik esetben az önkormányzat kezében van a hőtermelő és a szolgáltató cég is, például Kecskeméten, Győrben és Nyíregyházán. A másik esetben csak a szolgáltatóban van önkormányzati tulajdon, az erőművek magánkézben vannak, ez a helyzet például Debrecenben és Egerben.

Az erőművek között méretükben, típusukban, korukban, tulajdonosi szerkezetükben és a szolgáltatókkal kötött szerződéseikben jelentős különbségek vannak, többségük azonban gázalapon, kapcsoltan termel. A kapcsoltan termelő erőművek az áram mellett keletkező hőt eladják a szolgáltatónak, akik a fogyasztóknak értékesítik tovább.

Kusza támogatási rendszer

A bonyolult támogatási rendszerben az erőmű-beruházások megtérülését az állam úgy segítette, hogy közben a távhősökre se zúduljanak rá a valódi árak. Az erőművek által termelt áramot a piaci ár fölött megvette az állam, a többletköltséget az áramszolgáltatók és az áramfogyasztók viselték, cserébe a hőt valamivel olcsóbban adták a szolgáltatóknak, akik ezt jó esetben beépítették a fogyasztói árba is. Ez a volt az úgynevezett kát-rendszer.

Arról komoly viták voltak, hogy a támogatás mely szolgáltatóknál épült be a fogyasztói árba, mely cégeknél jelent meg extraprofitként, és melyeknél segítette a túlélést. Egyes forrásaink szerint a rendszer tulajdonképpen az önkormányzatok finanszírozásának burkolt formája volt, a kátos kedvezményből a legtöbb helyen semmit sem érzékeltek a fogyasztók, és olyan erőművek is kapták a támogatást, akiknek már évek óta megtérült a beruházásuk.

"Kétségkívül lehettek ilyen esetek is, de nem minden kátos tartozott ebbe a körbe, erre hivatkozva felszámolni az egész rendszert túlzott általánosítás. Ilyen típusú keresztfinanszírozások egész Európában működnek, az államnak inkább az ellenőrző funkciót kellett volna erősítenie" - panaszolta az egyik kapcsoltan termelő erőmű szakembere.

A válság mindenesetre új helyzetet teremtett. A gáz ára növekedni kezdett, míg az eladható áram ára csökkent: a Magyar Kapcsolt Energia Társaság szerint a támogatás nélkül így azok a termelők is nehéz helyzetbe kerülnének, akiknek korábban már megtérült a beruházásuk. Számításaik szerint a támogatás megszüntetése 20-40 százalékkal növeli a hőtermelés költségeit.

A kormány komoly szakmai ellenállás, hosszú viták és belső konfliktusok után végül mégis úgy döntött: a rendszert ebben a formában július 1-től megszünteti. Hogy pontosan mi lesz helyette, az viszont egyelőre nem világos.

Ki fizeti ki a számlát?

Előzetes hírek szerint egy közvetlenül a hőtermelést támogató rendszerben gondolkodik a kormány, erre azonban nincsen lemásolható európai gyakorlat, vagyis néhány hónap alatt kellene kidolgozni egy teljesen új rendszert, mondta az Indexnek Csonka Tibor a Debreceni Hőszolgáltató vezérigazgatója.

Ha az erőművek nem húzzák ki az új támogatási rendszer bevezetéséig, vagy az nem lesz elég jól célzott, bedőlhet a dominó, a számlát ugyanis előbb-utóbb valakinek állnia kell.

A szolgáltatókat közvetlenül nem viseli meg a moratórium, hiszen meghatározott árrés mellett fix áron veszik és adhatják a hőt áprilistól. Az igazi probléma a termelőknél léphet fel, akiknek változó gázár mellett, de a befagyasztott áron kell értékesíteniük.

Júliusban ráadásul kezdődik az új gázév, addigra a cégeknek el kell dönteniük, hogy az egyetemes szolgáltatótól, vagy a szabad piacról veszik a gázt. Ha a szabadpiac mellett döntenek, könnyen hoppon maradhatnak: a kormánynak tavaly is csak utólag jutott eszébe, hogy a gázár-moratóriumot a távhősökre is kiterjeszti, ekkor azonban már többen érvényes szerződéssel rendelkeztek. „Egyelőre nem lehet tudni, hogy tervez-e hasonlót a kormány, illetve, hogy meddig maradnak fenn a március 31-ei szinten befagyasztott árak, így nagyon nehéz előre tervezni” – mondta H. Szováti Miklós a győri távhőcég ügyvezető igazgatója.

„Olyan, mintha a kormány úgy próbálná meg védeni a lakosságot a kenyérdrágulástól, hogy rögzíti a kenyér árát, és a sütödéket is arra kötelezi, hogy általa meghatározott áron adják a kereskedőknek a kenyeret, viszont nem szab gátat a lisztdrágulásnak” – érzékeltette a problémát Csonka.

Előkerülhetnek a régi kazánok

A magántulajdonban lévő erőműveknek nincs ellátási kötelezettségük - hacsak a szolgáltatóval nem állapodtak meg ebben -, tartósan pedig nem lesznek hajlandóak veszteséget termelni. "Piaci körökben már terjed egy angol cég híre, amelyik használt hőtermelő berendezéseket keres román újraértékesítésre. A gázmotort felteszik egy kamionra, az eszközöket és a gépeket eladják" - festi az ördögöt a falra egyik forrásunk.

Ha leállítják a termelést, az önkormányzatoknak akkor is meg kell oldaniuk a szolgáltatást. Ahol van, ott előkerülhetnek a régi, használaton kívüli, korszerűtlenebb és drágán termelő kazánok, ahol ilyenek nincsenek, ott ellátási problémák léphetnek fel. Rövid távon ez azokat az önkormányzatokat viheti padlóra, ahol a termelés és a szolgáltatás is egy kézben van, a moratórium árfeszítő hatásai ugyanis egyből jelentkezhetnek. A nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok pedig állami segítségre szorulhatnak, vagyis a számlát végül mégis a lakosság fizeti meg.

Hogy a problémát a kormány is érzékeli, azt jól jelzi, hogy a távhőárak befagyasztásának meghirdetése után nem sokkal Fellegi Tamás fejlesztési miniszter is jelezte: az új szabályozási képlet kidolgozása után döntenek majd az új tarifákról, amelyek azonban egyes településeken drágulást is jelenthetnek.

Hődíj és alapdíj április 1-től néhány városban:

	Hődíj (Ft/GJ)	Alapdíj (Ft/lm3/év)
Miskolc	3 072	351
Debrecen	3 420
Nyíregyháza	3 385	354
Eger	3 230	482
Budapest	3 520	447
Kaposvár	3 444	312
Pécs	3 389
Győr	3 066	281
Hódmezővásárhely	3 267	305
Sopron	3 977	368
Szombathely	3 500	285
Székesfehérvár	3 625	343
Veszprém	3 391	300
Kecskemét	3 552	207

Tanácstalan a kormány

„Ahhoz, hogy a minisztérium eldönthesse, hogy hol milyen áremelés indokolt, a 150 különböző rendszer teljes költségszerkezetét kellene átvizsgálnia, erre nincs idő, apparátus és kellő felkészültség” – véli H. Szováti Miklós a győri Szovaterm ügyvezető igazgatója.

Hogy mi lesz a megoldás, azt pontosan még a kormány sem tudja, a tanácstalanságot jelzi, hogy a moratórium meghirdetése után pályázatot írtak ki az Energiahivatal honlapján: nyolcmillió forintot kap, aki kidolgozza a távhőárak meghatározásának új módszertanát.

Kedden a minisztérium ötletbörzét is tartott az iparág szereplőivel. A találkozón Bencsik János energetikai államtitkár megerősítette: elsősorban a megújuló energia alapú hasznos hőtermelés felhasználását ösztönző rendszert szeretnének kidolgozni. A hőalapú támogatásnak szerinte az Európai Bizottság jóváhagyását követően már október közepén, a fűtési szezonra hatályba kellene lépnie. Az államtitkár korábban még júliusi bevezetésről beszélt.

A nyomás tehát nagy, minisztériumi pletykák szerint magát Bencsiket is megviselik az események. Úgy tudjuk, a szakmai és ellenzéki körökben is megbecsült államtitkár már a Lázár Jánossal való korábbi kát-harcban is meglóbálta a felmondását, ez is közrejátszott abban, hogy az ügy kompromisszummal zárult, a történetnek azonban még nincs vége.

„A kormány szakmai szervezetei loholnak a politikai bejelentések után. A legvalószínűbb, hogy a hatósági árak megállapítására - kapacitás hiányában - végül marad a fűnyíró-elv, meghúznak egy átlagárat, amelyik cég alatta volt örülhet, hiszen plusz profithoz jut, aki fölötte, az pedig nehéz helyzetbe kerül” – mondta a minisztérium elképzeléseire rálátó egyik forrásunk.

Ez a megoldás azonban éppen azokon a településeken - például Györben és Kaposváron - drágítaná a távhőt, ahol addig olcsón működött a rendszer, ráadásul nem venné figyelembe az egyes cégek közti különbségeket.