Már csak Matolcsy vár ötszázalékos növekedést?

Frissebb (2)

További Magyar cikkek

Kapcsolódók (4)

Másképp szólnak angolul a reformok

A reformprogram angol változatában vannak olyan konkrétumok, amik a magyarban nem, és méltatják a Bajnai-kormány ezermilliárdos kiigazítását.

Nő a nyomás a magyar kormányon

Mindenki beszólt nekünk, mi meg vissza, de dicséret is érkezett a piactól. A nyugdíjügy lezárult és drágult az áram. Heti összefoglaló.

Maradhatunk az uniós szégyenpadon

A helyettes államtitkár szerint Magyarország nem biztos, hogy kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól.

Magyar reformokat sürget az unió

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa levélben fordult a magyar kormányhoz.

A Széll Kálmán-terv a korábbi várakozásokhoz képest szerényebb növekedéssel számol, 2013-ra 3-3,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, mondta Kármán András államtitkár a Reutersnek.

Realistább növekedési pályát vázol fel a Széll Kálmán-terv, mint korábban a nemzetgazdasági miniszter. A csomag megjelenése előtt a kormány ötszázalékos GDP-növekedéssel számolt a 2012-es évet követő időszakra, ezt a növekedési prognózist azonban túlzottan optimistának nevezték makrogazdasági elemzők, emlékeztet a Reuters.

Szerényebb bővülés

Kármán András a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a hírügynökségnek adott interjújában elmondta, a csomagban ennél szerényebb bővüléssel számolnak: 2013-ra 3-3,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. Emlékezetes, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még múlt héten is úgy fogalmazott, hogy "közép távon a 4-6 százalékos tartományba emelkedik" a magyar gazdaság növekedése.

"Konzervatív növekedési pályával számolunk a reformprogram mögött annak érdekében, hogy biztonságos maradjon a tervezés" - jelentette ki az államtitkár a Reutersnek. Kármán András elmondta: a magyar kormány az áprilisi konvergenciaprogramban fogja tájékoztatni az Európai Uniót a reformintézkedésekről.

Lekerülhetünk a szégyenpadról

A nemzetgazdasági minisztérium államtitkára egyúttal kifejezte azon reményét is, miszerint az Európai Bizottság az év hátralévő részében úgy dönthet, hogy megszünteti a Magyarország ellen hét éve tartó túlzottdeficit-eljárást (EDP).

Mi az a túlzottdeficit-eljárás?

Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható államháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, elsősorban a költségvetési hiánya meghaladja a GDP három százalékát.

"El tudom képzelni azt, hogy az Európai Bizottság kivár egészen addig, amíg az ígért jogszabályokat elfogadják és elérik a kívánt költségvetési hatást" - magyarázta Kármán.

A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése nemcsak presztízskérdés a magyar kormány számára. Amennyiben ugyanis nem kerülünk ki a hatálya alól, akkor fennáll annak a kockázata, hogy az unió pénzügyi szankciókat szab ki és fejlesztési forrásokat veszít el Magyarország.

A Széll Kálmán-terv angolul megjelent változatában is megjelenik ennek a veszélyforrásnak a felismerése: ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy hazánk nem tett megfelelő lépéseket, úgy dönthet, hogy felfüggeszti a fejlesztési forrásokat. A három százalék alatti GDP-arányos idei költségvetési hiány önmagában nem elég ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, ismeri el a reformprogramban a kormány.