Így lesz újra állami cég a Malév

Kedden közzétették a Malév visszaállamosításáról szóló, még múlt pénteken elfogadott kormányhatározatot, valamint a tranzakció finanszírozásáról szóló, március 2-i kormányhatározatot (mindkét linken a határozatokat tartalmazó Magyar Közlönyöket töltheti le pdf-formátumban). Az előbbi kormányhatározat hat pontban sorolja fel a visszaállamosítás mikéntjét, és a lebonyolítás technikáját a pénteki magyar-orosz megállapodás alapján.

A határozat szerint "a Malév hosszú távú működésének a fenntartásához fűződő kiemelt nemzetgazdasági érdekre tekintettel" a magyar állam többségi tulajdont szerez a Malévban. Az erről szóló megállapodást a jelenlegi tulajdonosok, az AirBridge Zrt., a hitelező orosz állami Vnyesekonombank és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. írta alá.

A határozat szerint a magyar nemzeti légitársaság jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentik, és új kibocsátású részvényekkel 26,82 milliárd forinttal megemelik. Az új részvényekből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 25,36 milliárd forintot jegyez, a fennmaradó hányadra pedig az orosz fél vállalt kötelezettséget. Erről a tőkerendezésről a Malév pénteken megtartott rendkívüli közgyűlésén már döntöttek is.

A légitársaság jegyzett tőkéjét négymillió forintra csökkentik, majd új kibocsátású részvényekkel 26,82 milliárd forinttal megemelik. Az új részvényekből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 25,36 milliárd forintot jegyez, a fennmaradó hányadra pedig az orosz fél vállalt kötelezettséget. Erről a tőkerendezésről a Malév pénteken megtartott rendkívüli közgyűlésén már döntöttek is. Ezzel a magyar állam 95 százalék, az AirBridge 5 százalék tulajdont szerzett a Malévban. A 2007 elején történt privatizációval az AirBridge, ami akkor 49 százalékban Borisz Abramovics orosz üzletember tulajdonában volt, közel 100 százalékban lett a Malév birtokosa.

A 20,7 milliárd forint készpénzből a Malév elsősorban a lejárt adótartozásait rendezi, a többi a tevékenység finanszírozást szolgálja. A 4,66 milliárd forint adósság tőkévé konvertálása nem más, mint az a kamatokkal együtt számított vételár-előleg, amit az MNV adott korábban a Malévnak azért, mert a légitársaság megsegítése érdekében a vagyonkezelő a Malév földi kiszolgáló cége, a Malév Ground Handling Kft. megvásárlását tervezte.

Az AirBridge Zrt., amelynek kisebbségi tulajdonosa az orosz Vnyesekonombank, a vállalt részvényjegyzést a Malévnak nyújtott 5,38 millió euró kölcsöntőkévé konvertálásával teljesíti.

A megállapodás alapján a Vnyesekonombank a Malévnak nyújtott összes hitelét átalakítja ötéves futamidejű, hathavi EURIBOR+5 százalékos kamatú hitellé. A törlesztés a futamidő végén egy összegben történik. Az orosz bank által adott kölcsön visszafizetéséig a magyar állam vállalta, hogy megtart legalább 25 százalék plusz egy szavazat részvényt abból a 95 százalékból, ami a tőkeemelés után a birtokába került. A hitel visszafizetéséig korlátozott az eladható részvények mennyisége, illetve értékesítés esetén, azonos feltételekkel együttértékesítési jog illeti meg a bankot.

A megállapodás tartalmazza azt is, hogy Malév kifizet a Vnyesekonombanknak 32 millió euró garanciát, amit a légitársaság az AirBridge-nek adott arra a kölcsönre, amit a orosz bank nyújtott AirBridge számára. Az orosz bank lemond a garancia fennmaradó részéről - olvasható a határozatban. Ennek a 32 millió euró garanciának a kifizetéséhez a Vnyesekonombank a Malévnak a fenti feltételekkel 32 millió euró hitel ad. A légitársaság ugyanakkor fenntartja a jogot arra, hogy ennek a garanciának az alapján történt kifizetések jogosságát vitassa, és az így kifizetett összeget bíróságon visszakövetelje.

A kormány felhívta a pénzügyminisztert és a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert arra, hogy haladéktalanul nyújtsanak be közös előterjesztést a kormány részére. Ennek tartalma egy olyan - meg nem nevezett összegű - kereskedelmi banki hitel, ami mögött az Eximbank közbeiktatásával közvetve 95 százalékban állami garancia áll.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!