Másfél éve tudták, baj lesz a MÁV ezer autójával

Fél évvel azelőtt, hogy tavaly március végén lejárt volna a MÁV Zrt. és LeasePlan Hungária Zrt. közötti szerződés a több mint ezeregyszáz személy- és teherautó bérletéről és üzemeltetéséről, a vasúttársaság felügyelőbizottságának (fb) ülésén már foglalkoztak a várható helyzettel, tudtuk meg az akkori fb egyik, neve elhallgatását kérő tagjától.

Mindezt alátámasztják az fb 2008. szeptemberi üléséről készült jegyzőkönyvnek a lapunk birtokába került részletei. A felügyelőbizottság ezen az ülésen ugyan az új flottatender előkészítéséről tárgyalt, de több tagja is kitért rá, hogy záros határidőn belül lejár a meglévő megállapodás, aminek a hosszabbítása aggályos lesz, ezért az új közbeszerzést még annak lejárta előtt tető alá kell hozni.

Mi az előre nem látható?

A közbeszerzési törvény szerint egy közbeszerzési eljárás után megkötött szerződést csak akkor lehet módosítani, ha azt előre nem látható körülmények indokolják. Az fb ülésén fel is hívták a MÁV vezetői közül jelen lévő Werle Zoltán társasági szolgáltatási igazgató figyelmét arra, hogy „ebben az ügyben senki nem tudná bebizonyítani, hogy mindkét fél számára előre nem látható módon változtak a körülmények” (a figyelmeztetés persze közvetve a teljes MÁV-vezérkarnak és a tulajdonos minisztériumnak is szólt, az ülés jegyzőkönyvét ezek is megkapták).

Az előre nem láthatóságra hivatkozni azért nem lehet, mert a vasúttársaság határozott időre kötött szerződést a LeasePlannel 2004 végén.Vagyis már az aláíráskor, öt évvel ezelőtt lehetett tudni, hogy a megállapodás 2009. április 1-jén hatályát veszíti. Nem is csoda, hogy az fb egyik tagja fel is tette a kérdést: „mi az előre nem látható?”.

A közbeszerzési törvény szigorúsága azt fogja eredményezni, hogy a szerződésmódosítást meg fogják támadni, figyelmeztetett a kétharmad részben a MÁV-tulajdonos államot, egyharmad részben a vasúti dolgozókat képviselő felügyelőbizottság egyik tagja. Felsorolta azt is, hogy mi várható ebben az esetben: a közbeszerzési döntőbizottság „meg fogja büntetni a céget, majd egy beszállító meg fogja támadni a szerződést, és adott esetben egy óriási kártérítésbe lehet belemenni”.

„Ennek szellemében tárgyaltunk, valóban, bár arra már nem emlékszem pontosan, szó szerint milyen kijelentések hangoztak el” – mondta a felügyelőbizottság névtelenséget kérő tagja. Szerinte már akkor látható volt, hogy a MÁV „borzasztó késésben” van, és csak rossz megoldások közül lehet választani. „Az biztos, hogy az fb-ben, ha felmerült olyan kérdés, hogy ez vagy az a megoldás sérti-e a közbeszerzési törvényt, mi egyértelműen azon az állásponton voltunk, hogy még csak kétértelműségeket sem szabad felvállalni.”

Roppant aggályosnak tartották

A jegyzőkönyv szerint az ülésen az egyik fb-tag azt mondta, hogy szerinte kérdéses, hogy a szerződés meghosszabbítása aggályos, vagy sem; vannak „konkrét döntőbizottsági határozatok [...] hogy mikor, hogyan lehet ezt megítélni”. Ezért azt mondta, hogy még a döntőbizottság előzetes véleményének a kikérését is javasolja az ügyben – ez azonban információink szerint végül mégsem történt meg a szerződés lejárta előtt. A felszólaló bizonytalansága ugyanakkor nehezen érthető, hiszen később ő maga ismeri el, hogy láthatóan „az igazgatóság, illetve a menedzsment is roppant aggályosnak tartja” a szerződésmódosításra vonatkozó felvetést.

Információink szerint az fb végül nem is szavazta meg azt a javaslatot, hogy halasszák el a döntést, amíg nem tisztázódik, lehet-e szerződést hosszabbítani, vagy sem. Mindez arra utal, hogy az állami tulajdonost képviselő testület többsége tudomásul vette, hogy kivitelezhetetlen a szerződés meghosszabbítása, helyette inkább az új flottabeszerzést kell nagyon gyorsan lezavarni.

Részben végrehajtották

Ironikusan azt is mondhatnánk, hogy a MÁV végül az fb-nek ezt a határozatát szem előtt tartva cselekedett. A közbeszerzést ugyan nemhogy nagyon gyorsan, a meglévő szerződés lejártáig nem zavarták le – addig, el sem indították a tendert, az egyébként még mindig –, de legalább a megállapodást nem módosították annak lejárta előtt.

Pontosabban a MÁV a múlt héten írásba adta ugyan, hogy szóban megállapodtak a szerződés módosításáról, és azt visszamenőleges hatállyal alá is írták, de erre, mint többször leírtuk, a közbeszerzési törvény szerint nem volt lehetőségük. Ennek ellenére a vasúttársaság használja az autókat, és fizet is értük, bár a lejárt szerződésben levő évi 1,66 milliárd forint helyett állítólag – legalábbis a szóbeli megállapodásra hivatkozva ezt írja a MÁV – már csak 1,36 milliárd forint a flottahasználat éves költsége.

Kérés és tájékozódás

Igaz, utóbbival is túllépik azt a keretet, amit Molnár Csaba akkori közlekedési miniszter a múlt év márciusában kelt tulajdonosi határozatban kért a MÁV-menedzsmenttől (a közlekedési tárca indoklása szerint azért kérte és nem utasította a tulajdonos a céget, mert a flottaszerződések módosítása nem tulajdonosi hatáskör). Ez ugyanis harmincszázalékos költségcsökkentést irányzott elő, tehát évi 1,16 milliárd forintra vitte volna le az autók bérleti és üzemeltetési díját.

Erről a miniszteri kérésről – pontosabban a szerződés ilyen tartalmú visszamenőleges módosításáról – annak megfogalmazása és a szerződés lejárta után öt hónappal, augusztusban tárgyalt a MÁV igazgatósága. Döntést azonban végül nem hozott, egyebek mellett azért nem, mert a jogi igazgatóság jelezte, hogy a közbeszerzési törvény szerint ez aggályos lenne.

A szaktárca egyébként azt közölte a múlt héten, hogy a „szerződéses kapcsolatra vonatkozóan a minisztérium tájékoztatást kért a társaságtól.” Azt még nem tudni, mi lett ennek a tájékoztatáskérésnek az eredménye, bár a felügyelőbizottsági jegyzőkönyv fényében úgy tűnik, hogy a „szerződéses kapcsolat” várható problémáiról már 2008 őszén tudnia kellett a tárcának is. Ezt erősítette meg az az fb-tag is, aki szerint a mindig mindennel késésben lévő MÁV-menedzsment és a minisztérium közös felelőssége, hogy a MÁV ebbe a helyzetbe sodródott.

Egy másik fb-tag, hangoztatva, hogy szintén nem emlékszik az ügy minden részletére, azt mondta, hogy a vasútnak anyagi érdeke volt az, hogy minél tovább elhúzza a meglévő szerződés alapján a szolgáltatást, mert úgy olcsóbban jutott az autókhoz, mint az új tender becsült árai alapján jutott volna. „Megsértették a törvényt, na bumm, tudták, hogy kapnak egy tízmilliós nagyságrendű bírságot, és még mindig jobban jönnek ki.”

KDB-vizsgálatra várva

Ha a MÁV múlt heti nyilatkozatának megfelelően szóban állapodott meg a korábbi szerződés módosításáról és meghosszabbításáról – sem erre, sem ennek cáfolatára nem kaptunk azóta bizonyítékot –, azzal megsértette a közbeszerzési törvényt, hiszen az sem a szóbeli megállapodást, sem a visszamenőleges szerződésmódosítást nem teszi lehetővé (és egyébként is nagyon leszűkíti a szerződések módosításának lehetőségét). A kialakult helyzetben – a minisztériumi vizsgálaton túl – a Közbeszerzések Tanácsának elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, bár tudomásunk szerint eddig ilyen döntés nem született.

A cikk itt kommentelhető >>