Kész a Gyurcsány-csomag alternatívája

A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának feljebb emelése, több százalékpontnyi munkáltatói járulékcsökkentés, a 20 százalékos normál áfakulcs srófolása, kismértékű társasági adóemelés, a nyugdíjemelési módszer megváltoztatása, a 13. havi nyugdíj ma rendszerének felszámolása, a családi pótlék összegének magasabb jövedelműeknél történő csökkentése - több olyan elemet is tartalmaz a Reformszövetség ma nyilvánosságra hozott átfogó gazdaságpolitikai akcióterve, amely a legeslegújabb Gyurcsány-csomagban is szerepelnek. A hasonlóság valójában azonban csak néhány elemre, azok irányára igaz, a két csomag lényegesen különbözik egymástól: a Reformszövetség anyaga jóval bátrabb adócsökkentés és annak helyet csináló drasztikus kiadáslefaragás mellett kötelezi el magát, a növekedési potenciálunk érezhető emelésével és az államadósság finanszírozható pályájával kecsegtet, míg ezek neves közdazdászok szerint a Gyurcsány-csomagról közelről sem mondhatók el.

A Reformszövetség anyaga alapvetően, de nem kizárólag a vállalkozói szféra programjának tekinthető, hiszen a Reformszövetséget az Országos Érdekegyeztető Tanácsban helyet kapó üzleti érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és egykori elnökei hívták életre tavaly novemberben. A Reformszövetség akciótervét kidolgozó három munkacsoport vezetőinek és a munkacsoportokban szerepet vállalók személye mutatja, hogy nem a szűken vett céges világ programját tették le az asztalra, hiszen a három munkacsoport vezetői közül kettő a közgazdasági, makrogazdasági vonalat képviseli, és más-más oldali kormányban viseltek tisztséget. Békesi László, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere és Chikán Attila, az Orbán-kormány egykori gazdasági tárcavezetője mellett a harmadik munkacsoport-vezető Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója. A munkában részt vállalt többek között Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója is.

A Reformszövetség anyaga gyakorlatilag az elmúlt években született nagyobb ívű, hol független elemzők, közgazdászok, hol a nagy adótanácsadó cégek által készített, ám a kormány által seperc alatt elvetett csomagokra hasonlít inkább, azok elemeit vegyíti magába.

A 13. havi nyugdíj azonnali eltörlése

A csomag egy középtávú, 2013-ig szóló gazdaságpolitikai akciótervet vázol fel. Ez idő alatt a mai állapothoz képest 2200-2300 milliárd forittal vágnák vissza a kiadásokat. A költekezés visszafogása három területre koncentrálódna, az egész csomag pedig hozzájárulna egy negyedik területen, a kamatszolgálatnál a kiadások lényeges csökkenéséhez is. A szlovákokhoz, csehekhez, lengyelekhez, vagyis a térségbeli versenytársainkhoz és saját fejlettségi szintünkhöz képest szembetűnően bőkezű szociális rendszerben célzott irtást végezne a csomag.

A 13. havi nyugdíjat azonnal - nem úgy, ahogyan a Gyurcsány-csomag, amely a most 13. havi nyugdíjra jogosultaknál a normál nyugdíjba beépíti a plusz havi apanázst, és csak az újonnan nyugdíjba menőktől vonja meg - eltörölné, a nyugdíjkorhatárt 2013-ig évente fokozatosan növelve 65 évre tolná ki, a nyugdíjemelésnél teljesen megszüntetné a svájci indexálását és csak inflációkövetőre állna át, a korengedményes nyugdíjazás feltételeit szigorítaná. A szűken vett szociális támogatásoknál - az anyagban nem számszerűsített - jövedelemhatárhoz kötné a családi pótlékot, a lakásépítési támogatást (szocpolt), a gyedet, a gyest, ráadásul utóbbi kettő idejét 3-ról 2 évre szorítaná vissza, de ezzel párhuzamosan bővítenék a gyerekgondozó intézményhálózatot azért, hogy segítsék a kismamák újbóli elhelyezkedését. A gáz- és távhőtámogatást is előbb jövedelemhatárhoz kötnék, majd megszüntetné.

A pénznyelő MÁV-tól el kell venni 85 milliárdot

Az állami működési kiadásoknál a szükségesnél 550 milliárddal többet költenek most, véli a Reformszövetség. A közszférában 70-80 ezer fős leépítés, bértömeggazdálkodás bevezetése, a kiszervezések kordában tartása, dologi kiadások megkurtítása és az önkormányzati szférában több tízmilliárdos spórolás lenne az üdvözítő az anyag szerint.

Túlzottan sok pénz folyik ki a gazdasági funkciókra, azon belül pedig különösképpen az átláthatatlan struktúrájú MÁV-csoportba, utóbbi területen 85 milliárd forint a túlköltés. A vállalkozások támogatását azért is vissza lehet majd fogni, mivel a később ismertetendő nagyarányú adócsökkentés jobb vonzerőt teremt a cégek számára az idetelepülésükhöz, mint az egyedi kormánydöntésekkel odaítélt támogatások - mutat rá a dokumentum.

A drasztikus kiadáslefaragás eredményeként megközelítenénk azt a költekezési szintet, amely a miénknél kétség kívül jobb állapotban levő gazdaságú csehekre, lengyelekre és szlovákokra jellemző.

5 millió forintig 18 százalékkal adóznánk már idén

Az állami újraelosztás jelentős csökkentése részben a költségvetési hiánycsökkentés folytatását biztosítja, részben pedig mozgásteret teremt az adóelvonási szint számottevő, az üzleti szféra és általában a gazdaság által érzékelhető mérséklésére. Az adópillér elsősorban az európai összevetésben kirívóan alacsonynak mondható foglalkoztatási szint emelését célozza, megtámogatva a célzott kiadáscsökkentés fent említett elemeivel.

Halaszthatatlan az adórendszer átszabása - érzékelteti a Reformszövetség által javasolt több eleme is. Már idén 5 millió forintra emelnék az alsó, 18 százalékon hagyott személyijövedelemadó-kulcs határát, és csak azt követően lépne a be a 36 százalékos kulcs, de 2009-ben még megmaradna a magánszemélyek szolidaritási adója, az csak 2010-től kerülne ki a rendszerből. (Emlékeztetőül: a Gyurcsány-kormány a mai 1,7 milliós határt 2,2 millióra tornászná fel idén, jövőre 3 millióra növelné, az alsó kulcsot 18-ról 19-re, a felsőt pedig 36-ról 38 százalékra emelné, idén megszüntetve a lényegében harmadik, 40 százalékos kulcsnak megfelelő szolidaritási adót.) Az alsó sávhatárt pedig 2011-től 15 millió forintra lehetne feltolni, így az adózók 96-98 százaléka teljesen az alsó kulcs alá tartozna.

Nemcsak a munkavállalást ösztönözné a csomag, hanem a foglalkoztatást is: a kormány által idén korlátozottan, jövőre már korlát nélkül 5 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés helyett már idén mindenkire érvényesen redukálná 5 százalékponttal a járulékterheket, a csökkentést jövőre további 3, 2011-ben újabb 2 százalékponttal folytatná. Részben kompenzálná ezt a tételes eho havi 1950 forintról 5000 forintra való növelése jövőre. Az eho emelése nem lenne gond a cégeknek, mutat rá az akcióterv, hiszen az akkor már 8 százalékpontosra duzzadt járulékcsökkentés lényegesen nagyobb kedvezményt biztosít a foglalkoztatóknak akár a minimálbér jövedelemsávjában is, mint az eho két és félszeresére emelése. Mindezek eredményeként lényegesen csökkennek a foglalkoztatás költségei, miközben kiegyenlítődnek azon terhelésbeli különbségek az alacsony és a magasabb jövedelemsávok között, melyek jelenleg tömeges adókikerülésre motiválnak, s jellemzően csak alacsonyabb jövedelmek bejelentésének gyakorlatát eredményezik - fogalmaz a dokumentum.

Belefér az áfaemelés, de csak átmenetileg

A társaságok nyereségének adóztatása több ponton is átalakulna jövőre: a 4 százalékos különadó megszüntetése mellett 16-ról 18-ra növelnék a társasági nyereségadó kulcsát, ám a kkv-nél nem bántanák a 10 százalékos adómértéket.

Az adócsomag ugyanúgy az áfa normál kulcsának emelésével operálna, mint a Gyurcsány-pakk, ám kicsit másképp: a kormány 3 százalékponttal növelné a 20 százalékos kulcsot, és ennek fenntartására nem hangzott el semmilyen időpont, ezzel szemben a Reformszövetség megengedhetőnek tartja a 24 százalékos áfakulcsot is, ám csak néhány évig tartaná fenn, addig, amíg a csomag be nem indítja a növekedést, többletbevételeket nem generál.

Gyurcsány-csomag vagy Reformprogram?

A Reformszövetség programja kalkulációik szerint már 2010 közepétől hatna a gazdasági növekedésre, a mai 2,5 százalék körüli potenciális - vagyis hosszú távú - bővülési rátát 4 százalékra emelheti. A növekedésre gyakorolt pozitív hatását jól mutatja a Reformszövetség tervének, hogy a dokumentumban szereplő táblázat tanúsága szerint a gyenge kiigazítással (ami lényegében a Gyurcsány-féle csomagnak felel meg) 2013-ra csupán 2,8 százalékos lenne a GDP-növekedés a beavatkozás nélkül számított 2,6 százalék helyett, ám a Reformszövetség programja 3,9 százalékra gyorsíthatná a gazdasági bővülés ütemét.

A Reformszövetség programja nemcsak a nagyobb ütemű gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését célozza, hanem egyúttal a 2012-es vagy 2013-as euróbevezetést is kitűzi, idén pedig már az euró előszobájának tartott ERM2-árfolyamrendszerbe való belépést is elképzelhetőnek tartja.