Mégsem könnyű adót csalni kriptóval

Sokan azt gondolják, hogy a kriptovaluta-tranzakciókat nem lehet lekövetni, ez azonban nem igaz. A kriptovaluták alapját nyújtó blokklánc-technológia valójában egy részletes és átlátható nyilvántartást ad a tranzakciókról, ami nem épp a legjobb módszer pénzügyi tevékenységünk elrejtésére. Ezek a tranzakciók pszeudoanonimek – bár anonimnak tűnnek, a megfelelő eszközök vagy információ segítségével azonosíthatók a résztvevők.

Bár a kriptopiacon a tranzakciókhoz kapcsolódó egyedi azonosítók nem tartalmaznak közvetlenül az érintett személyekre vonatkozó információkat – például nevet vagy lakcímet –, mégis nyomot hagynak. Az ügyletek elemzésével és az egyéni azonosítók egyéb adatokkal történő összekapcsolásával lehetőség nyílik a felhasználók személyazonosságának feltárására.

A legtöbb kriptotőzsdén a regisztráció része egy ügyfél-azonosítási (Know Your Customer, röviden KYC) folyamat. Ennek során a felhasználónak be kell fotóznia egy fényképes igazolványát (ez lehet személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél), majd készítenie kell magáról egy szelfit. Ezek elküldése után elvégzik a validációt: meggyőződnek arról, hogy a személy valóban az, akinek a neve és a képe az igazolványon szerepel. 

A KYC révén az olyan nagy kriptotőzsdék, mint a Binance vagy Coinbase, rengeteg személyes adattal rendelkeznek a felhasználókról. Így az ilyen platformokról indított tranzakciók mögött álló felhasználók személyazonosságát végső soron az állami intézmények is vissza tudják keresni. És élnek is ezzel a lehetőséggel: az adóhatóságok proaktívan nyomon követik, megbírságolják és büntetőeljárás alá vonják azokat a magánszemélyeket és vállalatokat, akik kriptovalutákkal próbálják elkerülni adófizetési kötelezettségeiket.

Privacy coinok – Lehetnek kiskapuk?

Vannak ugyanakkor olyan projektek is, amelyek állításuk szerint teljes anonimitást biztosítanak a felhasználók számára. Ezek az úgynevezett privacy coinok, amelyek különleges technológiákat alkalmaznak a felhasználók személyazonosságának megőrzése érdekében, valamint azért, hogy a tranzakciókat ne lehessen nyilvánosan nyomon követni. Az ilyen kriptovaluták közé tartozik például a Monero és a Zcash. Közös bennük, hogy a tranzakciókat „elhomályosítják”, és a többi kriptovalutától eltérő módon titkosítják a saját blokkláncukon.

De mennyire jelentenek valódi anonimitást ezek a kriptovaluták? Mivel a technológia folyamatosan fejlődik, a számítógépek egy nap elég erősek lehetnek ahhoz, hogy feltörjék a modern titkosítási algoritmusokat. Éppen ezért nehéz teljesen anonimnak nevezni a privacy coinokat. Bár tény, hogy eddig ellenállónak bizonyultak ezek a rendszerek.

A hatóságok rendkívül eltökéltek azonban abban, hogy leleplezzék azokat a bűnözőket, akik a Monero rendszerét használják. 2020 szeptemberében az amerikai adóhatóság 625 ezer dollárt ajánlott fel annak, aki képes feltörni a hálózatot. Egy CipherTrace nevű cég szabadalmat nyújtott be, állítva, hogy sikerrel járt, a Monero közösség tagjai azonban vitatják az állítást.

Virtuális pénzmosodák

A privacy coinok mellett érdemes megemlíteni az úgynevezett „mixer platformokat” vagy más néven kriptopénzkeverőket. Ezek olyan szolgáltatások, amelyek segítenek a kriptovaluta-tranzakciók anonimitásának megőrzésében. 

Ahogy azt már korábban említettük, az olyan kriptovaluták, mint például a bitcoin, alapvetően nyilvánosak, ami azt jelenti, hogy bárki megtekintheti a tranzakciók részleteit a blokkláncon. Ez magában foglalja a tranzakció összegét, a küldő és a fogadó tárca címét, valamint a tranzakció időpontját. A tranzakciók elemzésével ki lehet tehát deríteni, hogy egy egyedi azonosító kihez tartozik – ezt azonban érdemben meg lehet nehezíteni, például egy mixer platformon keresztül. 

Ezután a mixer visszaküldi a pénzt a felhasználóknak, de már más címekről, így a tranzakciók nyomon követése és ezáltal a felhasználók azonosítása nehezebbé válik.

Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a mixer platformok segítik a tranzakciók résztvevőinek elrejtését, ezeket a szolgáltatásokat gyakran hozzák összefüggésbe illegális tevékenységekkel, például pénzmosással. Emiatt egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban, a mixer platformok használata szigorúan szabályozott vagy akár tiltott is lehet.

Remek példa erre a Tornado Cash esete. Ez volt az első számú keverő platform a kiberbűnözők számára, amely segített a pénzük tisztára mosásában: 2019-es indulásától tavaly augusztusig állítólag több mint 7 milliárd dollárnak megfelelő összegben mostak tisztára illegális tevékenységből származó kriptót a mixer közbeiktatásával. Ezért az amerikai pénzügyminisztérium betiltotta a Tornado Cash használatát és szankciós listára helyezték a szolgáltatást. Tavaly nyár óta az amerikai természetes személyeknek és vállalatoknak tilos a Tornado Cashsel vagy a protokollhoz kapcsolódó Ethereum tárcacímekkel való interakció. Aki ezt nem tartja be, bűncselekményt követ el.

Nem éri meg kockáztatni

Összefoglalva, a kriptovalutákkal történő adócsalás nem csak jogellenes, hanem sokkal nehezebb és kockázatosabb, mint azt sokan gondolják. Az adóhatóságok folyamatosan finomítják eszközeiket és új módszereket találnak a kriptovaluta-tranzakciók nyomon követésére, így csak idő kérdése, hogy kiderüljön az adócsalás. A legjobb megoldás mindig az adószabályok maradéktalan betartása és a kriptovaluta-tranzakciókból származó összes jövedelem bejelentése.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.