A modern elnöki ciklusok legrosszabb tőzsdei nyitányát produkálta Donald Trump

Donald Trump elnök 2024-ben arra figyelmeztette az amerikaiakat, hogy ha Kamala Harris alelnökre szavaznak, azzal a piac összeomlására szavaznak. „Akarsz látni egy piaci összeomlást? Ha elveszítenénk ezt a választást, szerintem akkor bekövetkezne” – mondta Trump egy pennsylvaniai nagygyűlésen október végén. 

Donald Trump végül megnyerte a választást 2024 novemberében, de lehet, hogy igaza volt a választások után bekövetkező összeomlással kapcsolatban. Erről már a CNN ír tudósításában.

Donald Trump és a vámjai megindították a lejtőn a tőzsdét, ami a szakadék szélén áll. Ha a tőzsde 20 százalékos csökkenéssel zár a közelmúltbeli csúcshoz képest, az lenne az első eset, hogy egy új kormányzat alatt egy bikapiac medvévé változik (vagyis tartósan csökkenő tendenciát mutat) az S&P 500 történetében, amely 1957-ig nyúlik vissza.

Az S&P 500 vasárnap estére 15 százalékot veszített értékéből a beiktatás napja óta. Ugyanakkor ebbe még nem is számolták bele a hétfői nyitócsengőre beállított hatalmas veszteségeket. Az egyetlen hasonló zuhanás, amelyet egy megválasztott elnök ilyen gyorsan az elnöksége elején produkált, George W. Bush alatt történt 2001-ben. Bush és Trump után a következő legnagyobb esés Carteré volt 1977 elején, ám ott a visszaesés 6 százalék alatt volt – csak hogy érzékeltessük, milyen mélyen a „nyúl üregében” van most a piac.

Ez már a medve?

A jelenlegi piaci törlés a crescendót Trump felszabadulás napi eseménye után érte el, amelyen az elnök sokkolta és megriasztotta az üzleti világot azzal, hogy példátlan ütemű vámemelést ígért. Valóban, az S&P 500 15 százalékos esésének kétharmada a felszabadulás napja óta történt.

„A felszabadítás napját megsemmisítő napok követték a részvénypiacon” – írta Ed Yardeni, a Yardeni Research munkatársa vasárnap az ügyfeleknek szóló jegyzetében. Az elmúlt két kereskedési nap borzalmait csak az 1987-es összeomlás, a 2008-as pénzügyi válság és a 2020-as Covid-krach érte el. Ám a piac zuhanása önmagában nem minden, ami a zuhanás előtt történt, az teszi igazán különlegessé.

George W. Bush egy olyan piacon lépett hivatalba, amely már hanyatlóban volt. A dot-com-buborék kipukkanása 2000-ben 10 százalékos zuhanást okozott az S&P 500-as tőzsdén. Ezért nehéz lenne azt állítani, hogy Bush volt a felelős a piac 2001. áprilisi rossz állapotáért.

Így viszont már elég könnyű azt mondani, hogy Trump közvetlenül felelős az elnöksége alatti zuhanásért, tekintve, hogy ennek mekkora része a felszabadulás napja óta történt – állítja a portál.

Meg kell jegyeznünk, hogy az S&P 500 Trump alatti 15 százalékos esése még nem minősül medvepiacnak. A legtöbb definíció szerint a medvepiachoz 20 százalékos esés szükséges a legutóbbi csúcshoz képest. A Nasdaq azonban már átlépte ezt a küszöböt, pénteken 2022 óta először zárt medvepiacon. A Russell 2000 is medvepiacon van.

Hanyatló gazdaság?

Természetesen ott van az a kérdés, hogy a Wall Street történései hatással vannak-e a gazdaság egészére, vagy legalábbis reprezentatívak-e arra. A mondat első részére a válasz valószínűleg „igen”, míg a második részre a válasz nagyon is lehet „igen”. Bár egyes Trump-tisztviselők azzal érveltek, hogy megpróbálnak segíteni a Main Streetnek, még akkor is, ha ez a Wall Streetnek fáj, a kettőt nem könnyű szétválasztani.

Már nem az 1970-es évek elején járunk, amikor a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak kevesebb mint 25 százaléka foglalkozott a tőzsdével. A Gallup szerint 2024-ben már több mint 60 százaléka az amerikaiaknak részt vesz valamilyen módon a piacon.

A Wall Street a Main Street. A két utca együtt prosperál és együtt szenved... A Main Street rengeteg részvényt birtokol olyan amerikai vállalatokban, amelyek a Trump-tarifák 2.0 következtében hatalmas zavarokkal néznek szembe

– mondta Yardeni.

Emellett David Kotok, a Cumberland Advisors társalapítója arra figyelmeztetett, hogy a Trump-vámok olyan masszív kínálati sokk-ként fognak hatni, mint az 1973–74-es olajársokk a Jom Kippur-háború idején. „A Trump-vámok egy masszív adóemeléssel érnek fel, amelyet forgalmi adóként vetnek ki az amerikai fogyasztókra” – mondta Kotok. „A kínálati sokk magasabb inflációt jelent, ami lassú növekedéssel vagy recesszióval párosul, ez pedig minden eshetőség közül a legrosszabb a központi bank számára.”

A háború

A recesszió egyik definíciója az, ha két egymást követő negyedévben csökken a reál bruttó hazai termék. Már láttuk, hogy a reál-GDP-re vonatkozó előrejelzések zuhanni kezdtek, egyes előrejelzések szerint az idei év első negyedévére nulla alá esik, mások szerint pedig alig marad pozitív.

Legutóbb egy megválasztott elnök első évében volt csak két egymást követő negatív negyedév a reál-GDP-ben, miután az előző évben nem volt recesszió, ez pedig 1953-ban történt, amikor az Egyesült Államok kilábalt a koreai háborúból.

És mindez egy csúnya körforgássá válhat, ugyanis ha a piac meggyőződik arról, hogy recesszió következik, a részvények tovább eshetnek. Az RBC Capital Markets megjegyzi, hogy az S&P 500 átlagos vesztesége recesszió idején 27 százalék.

A bizalom törékeny dolog, és a meredek piaci eladás könnyen megijesztheti a vezérigazgatókat és a fogyasztókat egyaránt. Az amerikaiak befektetési portfólióiban tátongó lyuk olyan hatalmas, hogy nehéz lesz figyelmen kívül hagyni. És ha a fogyasztók leállnak a költekezéssel, akkor minden tétnek vége ebben a gazdaságban.

Mindeközben az itthoni helyzet sem sokkal jobb, az OTP például több mint 15 százalékot esett a hétfői nyitást követően, a Budapesti Értéktőzsde pedig 10,3 százalékos mínuszban van. Az európai és az ázsiai tőzsdéken is hatalmas mínuszhullám söpört végig.

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Oleg Nikishin / Getty Images)