Orbán Viktor aláírta: egymillió forintos büntetés jár annak, aki nem teszi ki az árrésstopról szóló tájékoztatást

Kedden kiderült, hogy a fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi a bőrén az inflációt.

A havi viszonylatban februárban átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak januárhoz képest. Itt az élelmiszerek átlagosan 1,2 százalékkal drágultak, ezen belül az étolaj 5,4, a kávé 5,2, a margarin 4,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,8, a kenyér 3,3, a párizsi és a kolbász 2,7, a csokoládé, kakaó 2,3, a vaj és a vajkrém 2, a baromfihús 1,9 százalékkal többe került.

„A kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre. Március közepétől a harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot” – közölte kedden Orbán Viktor miniszterelnök. 

Majd később Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezt követően pedig háttérbeszélgetést tartott. Itt az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „két százalékkal csökkenhet a teljes infláció az árrésstoptól”. A kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek most egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el most a kormány a listán szereplő termékeknél – a januári árhoz képest.

Jöhetnek a plakátok?

Kedden a Magyar Közlönyben megjelentek a részletszabályok. Ebből a korábban elhangzottakon túl az is kiderült, hogy amennyiben „a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges”,

Ha az általános politikai koordinációért felelős miniszter – a Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője az általános politikai koordinációért felelős miniszter, ez pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni – olvasható a rendeletben.

A rendelet a további bírságok mértéket is szabályozza: az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 millió forint bírságot szab ki. Érdemes hozzátenni, hogy a saját termékes és az idegen márkás termékek arányával a kereskedők trükközhetnének – erről korábban már részletesen írtunk.

Ezért a jogalkotó azt is szabályozta, hogy 

• a saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén, ha a saját márkás termék aránya legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a rögzített arányt, 500 000 forint bírságot szab ki,
• 10 százalékpont felett, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben egymillió forint,
• és 50 százalékpont felett kétmillió forint bírság szabható ki.

A rendelet szerint az érintett termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség mértékékében. Ennek megfelelően a készlethiányt is szabályozták:

• 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírság szabható ki,
• 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó esetén egymillió,
• 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a kereskedő nem tesz eleget a vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, kétmillió forint bírság szabható ki.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a további részleteket az alábbi cikkben fejtette ki. Az árréssapkát érintő termékek pedig az alábbiak:

(Borítókép: Németh Kata / Index)