Matolcsy György elárulta, milyen nagy tervet nem sikerült elérni

D SOS20250130001
2025.02.13. 16:32
„Nem sikerült elérnünk a gazdaságpolitika 2.0 modellt” – jelezte Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT Legek díjátadó rendezvényen csütörtökön. Ebben a modellben lett volna termelékenységi fordulat, tudásgazdaság, államháztartási reform, valamint egészségügyi és versenyképességi fordulat.

Matolcsy György beszéde elején elmondta, hogy karrierje indulásakor, az 1970-es évek végén, a pénzügyminisztériumi munkája során rendkívül sok reformgondolkodású emberrel dolgozott együtt. Eleinte nem volt jártas a tőzsde dolgaiban, pár évre rá pedig már könyvet írt erről. Azóta a magyar tőkepiac „revolúciót” hajtott végre szerinte, amit nagyra becsül.

Felvillantott pár adatot és trendet, ami hozzájárult a tőzsde „reneszánszához”, ahogy fogalmazott.

Úgy véli, 2013–2025 között a jegybanknak második aranykorát élte. Az alapítás idejére teszi az első aranykort, amit szerinte nem lehet túlszárnyalni, mert nagyban hozzájárult a magyar gazdaság felzárkózásához abban az időben, akkor Popovics Sándor volt a jegybankelnök. Ezt a fejlettségi szintet, ami 80 százalék feletti volt az európai átlaghoz képest, a mai napig nem értük el újra. 

Matolcsy György: Hamarosan érkezik egy új könyv

Matolcsy György szerint a kormányzati és jegybanki programok sikeres felzárkózási pályára segítették Magyarországot.

2010 és 2019 között sikerült hazánk relatív fejlettségét 65,4 százalékról 73,2 százalékra emelni.

Kiszámolták, hogy a jegybanki programok milyen módon járultak hozzá ehhez a felzárkózáshoz. Arra jutottak, hogy a nálunk tapasztalt 3,9 százalékos éves átlagos gazdasági növekedés mintegy felét a jegybanki programok adták

Az MNB válságkezelő programjai 2020 óta további 10 százalékponttal növelték a GDP szintjét. Bár megtört a felzárkózás üteme, megvédték Magyarországot az összeomlástól. A jegybank olyan programokat indított, amelyek a teljes felzárkózáshoz járultak hozzá.

„A 2013–2022 közötti felzárkózás forgatókönyve szerint több mint száz olyan döntést hozott a jegybank, amelyek révén a növekedés felét, sőt a gazdasági felzárkózás szinte teljes mértékét a jegybank adhatta” – állítja Matolcsy György. Elmondta, hogy hamarosan, február végén érkezik egy könyv, amelyben a jegybank lépéseit mutatják be részletesen.

A 2013–2022 közötti sikerek 

A jegybankelnök szerint Magyarországnak végre lett víziója, ilyen az egymillió új munkahely 2010 és 2020 között, úgy, hogy a kezdetekkor a második legalacsonyabb volt a foglalkoztatási rátánk az Európai Unióban. A hatása pedig munkaerőpiaci fordulat lett. Az államháztartást 18 hónap alatt konszolidálták. „Fájt, de sikeres volt, enélkül nem mehettünk volna előre” – fogalmazott.

Emlékeztetett a Növekedési Hitelprogram sikerére is.

Olyan hitelezési fordulatot hajtottunk végre, ami az összes többi üzleti szférában lévő fordulatot megalapozta.

Elérték, hogy ne külső, hanem belső forrásból finanszírozzuk magunkat. Nagyrészt önfinanszírozóvá vált a magyar gazdaság.

Matolcsy György: Az aranykorszakban aranyat kell vásárolni

Kiemelte a devizahitelek forintosítását, a devizahitelek megakasztották volna a hitelpiaci fordulatot. „Olyan teher volt rajtunk, amit ki kellett vennünk.” Egyúttal szerinte helyreállították a jegybank hitelességét is. 2017 és 2020 között ez a hitelezés mögötti aranyfedezet.

„Az aranytartalékot 110 tonnára növeltük, ez gazdaságtörténetileg az egyik legfontosabb és legnagyobb hatású döntésünk volt.

Megint visszajön az arany, egy aranykorszakban kötelező aranyat vásárolni” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy a Covid-küzdelemben felfutott az infláció, és jelezték, ez új inflációs korszak kezdete lehet. „Elsőként jeleztük ezt az Európai Unióban” – hangsúlyozta.

Kiemelte az MNB tőzsdefejlesztési programjait is. Ilyen volt a BÉT megvásárlása, az MNB Növekedési Kötvényprogramja és az értéktőzsde új programjai. Ennek hatásaként megháromszorozódott a részvénypiac, a vállalati kötvénypiac pedig meghétszereződött.

Az MNB nemzetközi pozícióját megerősítették, felépítették a „kicsi, de innovatív” jegybanki képet. Emellett megkapták a zöldmandátumot, és világszinten kiemelkedőek ezen a területen. A pénzügyi tudatosságot is emelték a bankrendszer más szereplőivel együtt, a Pénziránytű Alapítvánnyal és Pénzmúzeummal együtt. Magyarország 2023-ban 39 ország közül a 4. lett a lakosság pénzügyi tudása terén az OECD kutatása szerint.

Versenyképességi programokat indítottak, amelyeket igyekeztek beemelni a gazdaságpolitika szintjére. Emlékeztetett a 330 pontos, 144 pontos, és 50 pontos versenyképességi programokra. Ezek hatásai közé sorolja, hogy a versenyképességet hangsúlyos kérdéssé tették.

Erősítették a közgazdászképzést, együttműködésben az egyetemekkel. Ösztöndíjakat is adtak, például az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogram keretein belül.

„Volt egy nagy dobásunk, 2022 októberében megelőztük az árfolyamválságot. Egy 430 fölé emelkedő árfolyam hol állt volna meg, meddig tartózkodott volna ott?” – tette fel a kérdést. Emellett kiemelte a jegybanki függetlenség megőrzését.

Elmaradt fordulatok, nem lett gazdaságpolitika 2.0 

És ami nem sikerült: „Nem tudtuk elérni a gazdaságpolitika 2.0 modellt”, amelyben szerinte az államnak is szerepe volt. Részletezte is, hogy mit nem sikerült elérni: 

  • termelékenységi fordulat,
  • tudásgazdaság,
  • államháztartási reform,
  • versenyképességi fordulat,
  • egészségügyi fordulat,
  • gazdaságszerkezeti fordulat.

„Ami egyszer létezett, az újra lehetséges” – hozott egy idézetet, utalva arra, hogy ezen még lehet szépíteni.

(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank [MNB] elnöke mond beszédet az MNB Tízéves a forintosítás című konferenciáján az MNB Lámfalussy Konferenciaözpontjában 2025. január 30-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)