Milliárd dolláros lehetőség kapujában áll Magyarország

További Gazdaság cikkek

Európa és azon belül hazánk számára is eddig kiaknázatlan növekedési forrást jelentenek az úgynevezett mélytechnológiai cégek – jelezte az Indexnek Dobos Balázs, a Századvég Innováció és Vállalati fenntarthatóság üzletágvezetője. Magyarország számára különösen nagy lehetőséget rejt ez a szektor, ahol a befektetések jellemzően 400 ezer és 4 millió euró között mozognak. A hazai egyetemek és kutatóintézetek már most is jó alapot biztosítanak a fejlődéshez, azonban célzott finanszírozásra és nemzetközi szintű szaktudásra van szükség a sikerhez.

A magyar EU-elnökség és a Draghi-jelentés publikálása óta új lendületet kapott az európai versenyképesség feltámasztásáról szóló szakmai vita.

Kapcsolódó

Európa jócskán lemaradt, ez zsebbe nyúlós történet lesz

Már senki sem titkolja, hogy nagy a baj.

A kihívások, mint a gazdasági biztonság növelése, a dekarbonizáció, vagy éppen a hagyományos iparágak hanyatlása sürgetőek, a megoldási lehetőségek azonban már korántsem egyértelműek

– világított rá az Indexnek Dobos Balázs. A Századvég Innováció és Vállalati fenntarthatóság üzletágvezetője szerint az innováció és élvonalbeli technológiai megoldások alkalmazása kapcsán ugyanakkor teljes az egyetértés.

Így kapcsolhat magasabb fokozatra Európa

Számos korábbi kutatás rámutatott, hogy Európának meg kell találnia azokat a kiaknázatlan területeket, amelyek újra tudják indítani a kontinens növekedését.

„Az egyik ilyen területet az úgynevezett mélytechnológiai (deep tech) vállalatok jelentik”

– véli Dobos Balázs. Kifejtette, hogy mit értünk mélytechnológiai vállalatok alatt: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által alkalmazott definíciók alapján a mélytechnológia olyan innovatív vállalatokat takar, amelyek alapvetően új tudományos felfedezésekre vagy jelentős műszaki innovációkra építenek.

Ezek a vállalatok gyakran hosszú távú kutatás-fejlesztési folyamatok eredményeként, tipikusan egyetemi vagy kutatóintézeti háttérrel jönnek létre, és olyan megoldásokat, termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek forradalmasíthatnak egyes iparágakat.

A mélytechnológiai területek jellemzően nagy tőkeigénnyel rendelkeznek, és jelentős bizonytalanság övezi a befektetések megtérülését, ezért a szakértő szerint kulcsfontosságú az állami szerepvállalás ezen a területen.

A Századvég megvizsgálta ezeknek a mélytechnológiai területeknek, illetve vállalatoknak a magyarországi jelenlétét és várható finanszírozási igényeit.

Előzetes kutatás alapján is legalább mintegy három tucat olyan ígéretes startupot azonosítottunk, amelyek alapítói kötődnek valamelyik hazai egyetemhez és cégüket mélytechnológiai fókusszal hozták létre

– jelezte a szakértő. Hozzáfűzte, hogy természetesen ez a szám egy pillanatképet tükröz csak, hiszen ahogyan a korai fázisú innovációk és startupok esetében az lenni szokott, ezen a területen is jelentős a bukások aránya, miközben folyamatosan jönnek is létre újabb és újabb cégek.

Kapcsolódó

Hatalmas feladat az állam asztalán: viaduktot kell építenie a halálvölgy fölé

Szakmai vitát gerjesztett az Index cikke.

Szárnyal a mélytechnológiai szektor

Ami Európát illeti, a McKinsey kutatása szerint mindössze négy év alatt, 2019 és 2023 között 10 százalékról 19 százalékra növekedett a kontinens részesedése a globális deep tech-befektetésekből, elsősorban a stabil kutatási háttérnek köszönhetően.

Kizárólag Európát vizsgálva ez a fejlődés még látványosabb: 2023-ban már az összes technológiai befektetés 44 százaléka kötődött mélytechnológiai területekhez, ami 2019-hez képest 18 százalékpontos növekedést jelent

– mutatott rá Dobos, aki szerint Magyarország adottságai, kutatási kapacitásai jó alapot nyújtanak a mélytechnológiai projektek és cégek fejlesztéséhez. „Megítélésünk szerint hazánknak, építve többek között a jelentősebb hazai egyetemeken, továbbá a HUN-REN kutatóhálózatban meglévő tudásra, jó lehetőségei vannak az élettudományok terén és a mérnöki területeken” – mondta lapunknak, illetve ábrát is mutatott a lehetséges mélytechnológiai fókuszterületekről:

Ma még ugyan kevés a ténylegesen működő és valóban mélytechnológiával foglalkozó vállalat hazánkban, azonban várakozásaink szerint egyre több ilyet fogunk látni a következő időszakban, többek között az egyetemi technológia transzfer cégek (TTC) és a kutatóintézeti hálózat megújított működésének köszönhetően is

– magyarázta a szakértő. „Ráadásul a hazai pályázati rendszer is helyesen abba az irányba mozdul, hogy létrejöjjenek deep tech cégek, például a Gyorsítósáv programon keresztül.

Amennyiben sikerül azonosítani és célzottan finanszírozáshoz juttatni ezeket a cégeket és csapatokat, az óvatos becslések szerint is több száz milliárd forint hozzáadott értéket jelenthet az évtized végére.

Ehhez azonban nemcsak tőkére, de technológia- és iparág-specifikus, nemzetközi szinten is versenyképes szaktudás bevonására van szükség” – tette hozzá.

Elárulta, hogy a Századvég megvizsgálta a 30 legrelevánsabb olyan európai tőkealapot, amelyek mélytechnológiai vállalatokra fókuszálnak. Ezeknek az alapoknak a portfóliójában jelentős részt képviselnek úgy a mérnöki, gyártástechnológiai, mint az élettudományokhoz kapcsolódó befektetések. Az egyes befektetések mértéke széles skálán mozog, 20 ezer eurótól akár 8 millió euróig is terjedhet ezen alapok esetében.

A leggyakoribb, jellemző befektetési méret tipikusan 400 ezer és 4 millió euró között mozog, vagyis a mélytechnológia esetében nem garázscégekre kell gondolni.

„A magyar egyetemi innovációs ökoszisztéma és a kutatóintézeti hálózat komoly feladat előtt áll, ugyanakkor, ha sikeresen azonosítja és fejleszti a mélytechnológiához kapcsolódó projekteket és cégeket, akkor annak egész Magyarország nyertese lehet” – zárta gondolatait Dobos Balázs.

(Borítókép: ARS / Getty Images)