Mindent bukhat, aki ezt elmulasztja idejében megtenni

Hiába írunk 2024-et, sokan még ma sem fordítanak kellő figyelmet a szellemi tulajdon védelmére, miközben ez a terület alapvető fontosságú része – kell(ene) hogy legyen – az előrelátó, tudatosan tervező gazdasági társaságok működésének. Ezen belül is hangsúlyos rész a védjegyek bejelentése és menedzselése, vagyis a védjegyportfólió kezelése, hiszen azok nagymértékben hozzájárulnak a márkaérték megőrzéséhez, a versenytársaktól való megkülönböztetéshez, valamint a befektetői vonzerő és piaci érték növeléséhez.

Gyógyszeripar, média – és a többiek

Ugyanakkor egyre több reálgazdasági szereplő tisztában van a szellemi tulajdon védelmének jelentőségével. A best practice-ek nyomába eredve azzal a kéréssel fordultunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH), hogy megtudjuk, melyik az a top 10 Magyarországon jelen lévő vállalat, amely a legtöbb nemzeti védjeggyel rendelkezik. Hagyományos nagy magyar cégeket éppúgy találunk az élbolyban, mint multinacionális vállalatok hazai érdekeltségeit. Az Index érdeklődésére megküldött listát az SZTNH a 2023 év végén hatályos nemzeti védjegyjogosultak alapján állította össze. Megállapíthatjuk, hogy élen jár a gyógyszeripar, de hangsúlyos a média, az FMCG-szektor (fogyasztási cikkek), miközben észrevéteti magát a szeszesital-gyártás és a szerencsejáték is. Így fest a top 10:

1. Richter Gedeon Nyrt. (1104 nemzeti védjegy)
2. Egis Gyógyszergyár Zrt. (978)
3. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (277)
4. Mediaworks Hungary Zrt. (235)
5. TV2 Média Csoport Zrt. (224)
6. TEVA Gyógyszergyár Zrt. (197)
7. Unilever IP Holdings B.V. (holland – 169)
8. Zwack Unicum Nyrt. (155)
9. Szerencsejáték Zrt. (153)
10. The Procter & Gamble Company (amerikai, 151)

Bár sokak szerint a Zwack Unicum is gyógyszer, ha nemzeti védjegyekre célzó találós kérdésként tesszük fel, mi köti össze a több mint 230 éves múltra visszatekintő gyógynövénylikőr gyártóját a Richterrel, az Egisszel vagy a TEVA-val, nem biztos, hogy sokan tudnák a választ.

Időutazás 130 éves védjegyekkel

Ha már a nagy múltú italgyártó, megnéztük azt is az SZTNH segítségével, hogy melyek a legrégebbi, ma is oltalommal bíró – és az oltalmat a bejegyzés óta szakadatlanul megőrző – hatályos nemzeti védjegyek. A képzeletbeli dobogón állókért a 19. század végéig kellett visszarepülnünk az időben:

Csaknem 130 év távlatából már csak azért is szívesen idézi fel az ember az 1890-es évek végét, mert azt az időszakot Magyarországon gazdasági fellendülés és társadalmi átalakulás jellemezte, amely az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában bontakozott ki. A ma is hatályos nemzeti védjegyek tekintetében az Odol annak köszönhetően éllovas, hogy az elismert bejelentésének napja 1895. július 26., ezzel csaknem négy évet vert az Apentára (1899. április 1.), illetve az Aspirinre (1899. április 19.). Ugyanakkor az is közös bennük, hogy ezek a védjegyek már nem hazai kézben vannak, hanem a régi magyar vállalatok jogutódjai kezelik: az Odolt a Panadol, az Apentát a Maspex, az Aspirint pedig a Bayer.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) adatbázisa alapján megnéztük azt is, hogy áll a magyarok szénája az európai uniós védjegyek terén. Nos e tekintetben a top 25 jogosulthoz együttesen 1130 EU-s védjegy tartozik.

A hazai EU-s jogosultak között vannak olyan magyar nagyvállalatok, amelyek a nemzeti védjegyes top 10-be nem fértek be, ilyen például a Mol (71), a Hell Energy (59) a Pick Szeged (36), az OTP Bank (33) vagy a Borsodi Sörgyár (23).

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH)

Fotó: Róka László / MTI

Szellemi tulajdon védelme a gyakorlatban

Az SZTNH vagy az EUIPO top nemzeti, illetve európai uniós védjegyjogosultjainak a figyelmét aligha kerüli el, de edukációs szempontból nem árt hangsúlyozni a szellemi tulajdon védelmének a jelentőségét. Az erre irányuló tevékenység fontosságát az alábbi kulcstényezők is alátámasztják:

Márkaérték és piaci megkülönböztetés – a védjegyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy megkülönböztessék termékeiket és szolgáltatásaikat a piacon, valamint erősítsék a brand identitását és presztízsét. Egy jól bevezetett védjegy értékes immateriális eszköz lehet, amely hozzájárul az ügyfelek bizalmának és lojalitásának növeléséhez.

• Versenyelőny és piaci védelem – a védjegyek védelmet nyújtanak a versenytársakkal szemben, megakadályozva másokat abban, hogy ugyanazokat a jelöléseket vagy logókat használják. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy versenyelőnyt élvezzenek és hosszú távon is megőrizzék piaci pozíciójukat.
• Szellemi tulajdon értékesítése és licencelése – a védjegyek értékesítésével vagy licencelésével a vállalatok kiegészítő bevételeket generálhatnak, lehetővé téve mások számára a márka használatát díjfizetés mellett. Ez különösen előnyös a nemzetközi terjeszkedés során, amikor egy vállalat a külpiacokon ottani partnereknek engedélyezi a márka használatát. Nemzetközi piacra lépés előtt érdemes a Szellemi Tulajdon Világszervezetén keresztül nemzetközi védjegyoltalmat szerezni.
• Innováció és kreativitás ösztönzése – a szellemi tulajdon védelme, beleértve az átgondolt védjegybejelentési stratégiát és védjegyportfólió-kezelést, elősegíti az innovációt és a kreativitást, hiszen a vállalatok biztosak lehetnek abban, hogy befektetéseik megtérülnek. Az erős szellemitulajdon-védelmi háttér ráadásul ösztönzi a kutatást, a fejlesztést és az újításokat, amelyek hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek.
• Üzleti érték és befektetői vonzerő növelése – az értékes szellemi tulajdon, beleértve a védjegyeket, növeli a vállalat piaci értékét, amely vonzóbbá teszi a befektetők számára. A stabil és jól védett szellemi tulajdon biztosítja a befektetők számára, hogy a vállalat hosszú távon is képes lesz fenntartani versenyképességét.

(Borítókép: onurdongel / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!