OTP: Ez a lépés olyan, mintha a Revolut találta volna ki

Az OTP Bank bejelentette, hogy 2025 januárjától új díjstruktúrát vezet be. Ennek mozgatórugója, hogy a kormány idén nyáron megemelte a tranzakciós illetékeket. 

Azonban a gazdasági kabinet részéről volt egy kikötés: az illetékemelést a bankok nem terhelhetik át a lakossági ügyfelekre 2024 végéig. Ez a tiltás azonban alig két hónap múlva lejár, az OTP pedig már be is jelentette, emeli a díjakat.

Havi 300 forinttal fog megnőni a bankolási költségük a tipikus OTP-ügyfeleknek

– árulta el az Index kérdésére pénteken Bencsik László. Az OTP vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az utalások esetében 0,15 százalékponttal, míg a készpénzfelvételnél 0,3 százalékponttal emelkednek a tranzakciós díjak. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos kedvezménnyel igyekeznek tompítani az emelés hatását, ezekről ide kattintva olvashat bővebben.

Bencsik László: Olyan, mintha a Revolut találta volna ki

Arra a kérdésünkre, hogy a bank átterheli-e a megemelkedett költségeket a lakosságra, Bencsik hangsúlyozta, hogy a költségek emelkedése elkerülhetetlen, hiszen a banknak hosszú távon is magas színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtania, amihez megfelelő bevételekre van szükség.

A hazai tranzakciós illeték egyedülálló a világon, és különösen hátrányos helyzetbe hozza a magyar bankokat

– világított rá a banki vezető. Különösen nagy előnyt szereznek az olyan nagy fintechszolgáltatók, mint a Revolut, amelynek már másfél millió magyar ügyfele van. A vezérigazgató kemény kritikát fogalmazott meg a kormány lépésével kapcsolatban:

Ugyanis míg a külföldi fintechcégek és nemzetközi bankok könnyebben ki tudják kerülni ezt a terhet, addig a magyar tulajdonú bankok számára ez egyre komolyabb versenyhátrány. Bár a Revolut is fizet pénzügyi tranzakciós illetéket a hazai költségvetésbe – ennek mértékét nem tudjuk –, azt nem hárítják át a fogyasztókra, ez pedig versenyelőnyt jelent számukra. Erre rádöbbenve úgy dönthetnek a kereskedelmi bankok ügyfelei, hogy egyre inkább átpártolnak az olcsóbb fintechcégekhez, hogy ezzel is spóroljanak.

Bencsik rámutatott, hogy bár a fintechszolgáltatások vonzónak tűnhetnek az olcsóságuk miatt, a felügyeleti kontroll hiánya komoly kockázatokat rejt mind egyéni, mind rendszerszinten.

Amíg minden rendben van, addig vonzónak tűnik, hogy valami olcsó és egyszerű, de ha valami probléma adódik, akár az egyén szintjén, akár rendszerszinten, akkor ez beláthatatlan következményeket okozhat. Semmi kontrollja nincs felettük a felügyeletnek. 

Erre a problémára próbálják több fórumon keresztül is felhívni a figyelmet. A bankár szerint a hazai illeték mértéke nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló, hiszen más országokban legfeljebb a tőkepiaci műveletekre vetnek ki hasonló terheket, de a normál pénzforgalmi tételekre nem.

Jön a digitális euró, nagy veszélyt jelenthet

Az Európai Központi Bank (ECB) bejelentette, hogy 2025 novemberében érkezhet a digitális euró. Bencsik szerint ez az innováció alapjaiban változtathatja meg az európai bankrendszer működését, és nem jár veszélyek nélkül. Különösen aggasztónak tartja, hogy az Európai Központi Bank (ECB) látszólag nem készített átfogó hatástanulmányt a bevezetés következményeiről.

Itt arról lehet szó, hogy jellemzően a látra szóló betéteknek egy része, adott esetben jelentős része átkerül digitális jegybankpénzbe. Ez nyilván egy jövedelemtranszfer a kereskedelmi bankoktól a jegybankba. Méghozzá nem kicsi, mert egy eurozónában működő lakossági banknak valószínűleg a legnagyobb profitot termelő terméke a látra szóló betét, amelyen jellemzően nincs vagy kicsi a kamat

– fejtette ki Bencsik László. Tehát ez azért különösen veszélyes, mert a látra szóló betétek jelentik az eurózóna lakossági bankjainak egyik legfontosabb profitforrását. A vezérigazgató-helyettes szerint ez a változás különösen érzékenyen érintheti a kisebb helyi bankokat, például az osztrák és német szövetkezeti bankokat.

Ha engem megkérdeznek, hogy milyen veszélyek leselkednek az európai bankszektorra, az biztos, hogy ez az egyik legnagyobb

– mondta a digitális euróval kapcsolatban. Bencsik elmondta, hogy bár az ECB kommunikációja szerint a cél elsősorban a készpénzhasználat digitális alternatívájának megteremtése, a szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy az új eszközt főként a már most is digitális szolgáltatásokat használó ügyfelek fogják igénybe venni. 

A bankár szerint bár a digitális euró bevezetését olyan nemes célok vezérlik, mint a kriptoeszközök visszaszorítása vagy a készpénzhasználat csökkentése, a valós hatások várhatóan egészen mások lesznek, és jelentős kockázatokat jelenthetnek az európai bankrendszer számára. 

Bencsik értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy erről miért nem folyik szélesebb körű szakmai diskurzus.

Ez a szerkesztőségi tartalom a Régens Informatikai Zrt. támogatásával jött létre. A cikkhez az Alrite beszédfelismerő programot használtuk.

(Borítókép: OTP bank Budapesten. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)