Megérkeztek az inflációs adatok, ennyivel drágult az életünk

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak, az élelmiszereké 0,3 százalékkal csökkent – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azonban érdemes felidézni az idei év eddigi adatait:

• januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz képest, decemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,7 százalékkal nőttek az árak.
• Februárban az infláció 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi adatot, míg januárhoz viszonyítva 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.
• Márciusban 3,6 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz képest, míg februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak.
• Áprilisban 3,7 százalékkal haladták meg az árak a tavalyi azonos időszakot, és márciushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
• Májusban a fogyasztói árak átlagosan 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak.

Jól látható, az idei évben 3,6, illetve 4 százalék között gyakorlatilag stagnál az infláció. És fontos azt is kiemelni, hogy így már 6 hónapja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs céltartományában található a magyar infláció – 2015 márciusa óta a jegybank célja 3 százalék ±1 százalékpont. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a kiskereskedelmi szektorban érdemi fordulatról még nem beszélhetünk.

Az Amundi Alapkezelő az értékelésében kiemelte, hogy a vártnál alacsonyabb inflációs pálya – amennyiben azt a jegybank is megerősíti az Inflációs jelentésben – lazább monetáris politikát vetíthet előre. A júliusi kamatdöntő ülésen a 25 bázispontos vágás mellett újra ott lehet az asztalon az 50 bázispont, azonban ezt követően a Fed első kamatvágásáig (amit jelenleg szeptemberre áraznak a piacok) nem várunk további lépést a jegybanktól. Az MNB óvatossága továbbra is indokolt, nemcsak a külső környezet, hanem a fiskális politikát övező bizonytalanság miatt is.

A cukor drágult a legnagyobb mértékben

A KSH a jelentésében azt is részletezte, hogy egy év alatt az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal nőtt, ezen belül a cukoré 27,4, a büféáruké 9,2, a csokoládé és kakaóé 9,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,7, az éttermi étkezésé 8,1, a sertéshúsé 7,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 5,6 százalékkal. A termékcsoporton belül

• a tojás ára 22,3,
• a liszté 19,2,
• a tejtermékeké 10,2,
• a száraztésztáé 10,
• a kenyéré 8,2,
• a tejé 6,2,
• a baromfihúsé 5,5 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 9,7 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 13,1, a testápolási szolgáltatások 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a sport- és múzeumi belépők 8,2, az üdülési szolgáltatás 3 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4,2, ezen belül a dohányáruké 4,7 százalékkal emelkedett. A gyógyszer, gyógyáruk ára 6,1, a testápolási cikkeké 2,1 százalékkal növekedett. A ruházkodási cikkek 4,1 százalékkal drágultak. A háztartási energia 2,7, ezen belül a vezetékes gáz 5,2, az elektromos energia 2,4 százalékkal olcsóbb lett.

A tartós fogyasztási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, a használt személygépkocsik ára 8,8 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 5,7, a szobabútoroké 2,1, a konyha- és egyéb bútoroké 1,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 0,8 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 3,2 százalékkal drágultak.

Azonban egy hónap alatt az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4 százalékos árcsökkenése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.

A KSH kiemelte, hogy a fentiek mellett a cukor ára 2,1, a tojásé 1,7, a párizsi és kolbászé 1,1 százalékkal csökkent, a kávé, illetve a csokoládé és kakaó ára 1,2–1,2, a büféáruké 0,9, a baromfihúsé 0,6, a tejé 0,3 százalékkal nőtt.

A legnagyobb mértékben, 1 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások drágultak, utóbbin belül az üdülési szolgáltatások 4,4, a társasházi közös költség 1,4, a lakbér 1,1 százalékkal. A háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 4,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,4 százalékkal csökkent.

Nagy Márton: Letörtük az inflációt

„Pozitív fejlemény, hogy az élelmiszerek ára havi alapon 0,3 százalékponttal mérséklődött” – így értékelte az adatokat Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a közleményében kiemelte, hogy a kormány célzott intézkedései letörték és visszaszorították az inflációt. Az olyan intézkedések pedig, mint az online árfigyelő rendszer, élénk kiskereskedelmi versenyt generálva támogatják, hogy az infláció tartósan alacsony szinten maradjon.

A miniszter aláhúzta, az alacsony infláció pozitív láncreakciót indított be a nemzetgazdaságban, „amelynek jótékony hatásait egyre nagyobb mértékben érzékelhetik a magyar családok és a vállalkozások is. Az infláció visszaszorításának köszönhetően szeptember óta folyamatosan nőnek a reálbérek, tehát hónapról hónapra egyre többet ér a családok jövedelme.”

A tárcavezető szerint a növekvő reálbérek hatására egyre inkább oldódik a lakosság óvatossági motívuma, amely visszatükröződik a fogyasztás növekedésében: ötödik hónapja emelkedik a kiskereskedelmi forgalom, ráadásul a családok nemcsak a boltokban költenek egyre többet, hanem többet is utaznak.

Az év első 5 hónapjában 13,7 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, amely közel 9 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Szerinte a növekvő lakossági bizalmat tükrözi a hitelezés élénkülése is, 2024 első öt hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései dinamikusan, két és félszeresére nőttek az előző év azonos időszakához képest. „Mindez összességében pozitívan hat a belföldi keresletre, így a belgazdaság teljesítményére is” – összegezte a nemzetgazdasági miniszter.

Nagy Márton végezetül azt hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak: „2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett. Ezzel hazánk gazdasági teljesítménye az uniós élmezőnyhöz tartozik. Ehhez az alacsony infláció, valamint az ennek hatására élénkülő kereslet is érdemben hozzájárult.”

(Borítókép: Németh Emília / Index)