Az emberek kétharmada elhasal ezeken a kérdéseken – és ön?

Már több mint egy évtizede annak, hogy Olivia S. Mitchell, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Iskola professzora és Annamaria Lusardi, a George Washington Egyetem Üzleti Iskola kutatója, a 2011-ben alapított Globális Pénzügyi Tudatosság Központ (Global Financial Literacy Excellence Center) tudományos igazgatója megalkotta azt a 3 kérdésből álló minitesztet, amely alapján könnyen lemérhető, hogy a válaszadónak megvan-e az alapvető pénzügyi hozzáértése, vagy sem. 

A három kérdést mi az Index olvasói számára kicsit kibővítettük – lássuk, kinek sikerül megoldania minitesztünket. (A megoldások a cikk alján találhatóak.)

1. Tegyük fel, hogy 100 dollárja van egy megtakarítási számlán, és a kamatláb évi 2 százalék. Öt év után, mit gondol, mennyi lesz a számlán, ha a pénzt folyamatosan a számlán tartaná?

1. több mint 102 dollár
2. pontosan 102 dollár
3. kevesebb mint 102 dollár

2. Képzelje el, hogy a megtakarítási számlája kamata évi 1 százalék, az infláció az előttünk álló évben évi 2 százalék lesz. Egy év után mennyit tudna vásárolni a számlán lévő pénzből?

1. többet, mint ma
2. pontosan ugyanannyit
3. kevesebbet, mint ma

3. Igaz vagy hamis-e ez az állítás: „Egyetlen vállalat részvényeinek vásárlása általában biztonságosabb hozamot biztosít, mint egy részvénybefektetési alap.”

1. igaz
2. hamis

 ...és akkor jöjjön a hazai folytatás – kicsit emelve a tétet:

4. Úgy döntünk, 1 millió forintot helyezünk el egy bankban 3 évre, évi 10 százalékos kamatozás mellett. A bank a kamatot minden évben a betéti számlán írja jóvá. A kamatra kifizetett adókkal nem számolva a 3. év végén mennyi pénz lesz a számlánkon?

1. pontosan 1,3 millió forint
2. több mint 1,3 millió forint
3. kevesebb mint 1,3 millió forint

5. A bank 3-féle megtakarítást kínál számunkra. Mindhárom évi 6 százalékos kamatot kínál, ám a kamatjóváírás az első esetében évente, a másodiknál félévente, a harmadik esetében negyedévente történik. A bank a kamatot a betéti számlán írja jóvá. Melyik lekötést érdemes választani?

1. mindegy, az éves kamat mértéke számít
2. azt, ahol az aktuális kamatot gyakrabban írják jóvá

6. A tőzsdén 100 részvényt vettünk darabonként 1000 forintért azzal a céllal, hogy a 3 hónap múlva esedékes osztalékfizetésig tartjuk meg azt. Tudható, hogy részvényenként 300 forint az osztalék. Jó üzletet csináltunk-e, ha a részvényünk árfolyama az első, a második és a 3. hónap végén is 10-10 százalékkal csökkent?

1. nyertünk a befektetésen
2. pénzünknél vagyunk, hiszen az árfolyamcsökkenés hatását az osztalék ellensúlyozza
3. rajtavesztettünk az üzleten

7. Lakásvásárlásra 10 millió forintos hitelt veszünk fel 10 éves időtartamra. Két bank ajánlata versenyez – az éves kamat mindkét bank esetében 5 százalék. Az első bank 10 évre fix törlesztést kínál, a másik bank a futamidő első két évére türelmi időt ajánl a kölcsön tőketörlesztésére – ebben az időben csak a kamatot kell fizetni. Összességében melyik banknak fizetünk vissza több pénzt a hitel teljes futamideje alatt?

1. a fix törlesztést kínáló banknak
2. mindkettőnek egyformán, hiszen a kamat is egyforma
3. a türelmi időt kínáló banknak

8. Két lehetőség közül választhatunk. Vagy most kapunk 1 000 000 forintot, vagy egy év múlva 1 050 000 forintot. Az infláció a következő évben 5 százalék lesz. Egy évre előretekintve melyik megoldást érdemes választani, ha nem gondolkodunk a pénz befektetésében, elköltésében?

1. az egy év múlva magasabb összeget kínáló megoldást
2. az azonnali összeget
3. mindkettő megoldás ugyanolyan értéket fog képviselni egy év múlva

Aki a fenti példasoron fennakadt, annak keserű lehet a valóság: az első három kérdés annak eldöntésére alkalmas, pénzügyi analfabétának számítunk-e, a következő 5 kérdés pedig az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak, illetve elsős középiskolások számára sem számíthat elvben leküzdhetetlen feladatnak. Sovány vigasz, hogy az adatok szerint a magyarok kétharmada számára megugorhatatlan ma ez a magasság...

Az a fránya kamatos kamat

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a jubileumi, 10. Pénz7 pénzügyi és vállalkozási témahét múlt heti megnyitóján kedvező hírekről tudott beszámolni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pénzügyi kultúra feltérképezésére végzett rendszeres kutatásának legutóbbi, 2022-es mintavétele során a 2018-as 50 százalék után már a 18–79 éves lakosság kétharmada adott helyes választ a sima kamatozási példára. A (mi tesztünkben is szereplő)

ám azt az államtitkár is jelezte, hogy igazán akkor lehetnénk elégedettek, ha ez a mérőszám jobban közelítene a 100 százalékhoz, hiszen a kamatszámításra vonatkozó ismeretek kihatnak az alapvető pénzgazdálkodásra és a megtakarítási, hitelfelvételi döntésekre is. 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szintén az OECD-kutatást idézte, már csak azért is, mert a részt vevő 39 országból a 4. helyen végeztünk az alapvető pénzügyi fogalmak (pl. infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) ismertsége terén – csak Hongkong, Németország és Észtország tudott megelőzni bennünket. Azonban épp a magyar példa mutatja meg azt, hogy az alapok lehetnek bármilyen komolyak, a fogalmak és a tudás gyakorlati felhasználásában továbbra is komoly szakadék mutatkozik. Ezt jól jelzi, hogy a kamatos kamat számításába az emberek kétharmadának beletörik a bicskája. De az inflációval is furcsán bánunk mi, emberek: 2016-ban, amikor a pénzromlás mértéke már 3. éve 0 százalék körül alakult, az OTP Öngondoskodási Index felmérésében az emberek még 5 százalékra tették az infláció mértékét. Ezt követően az évtized végére lényegében elfelejtették, mit is takar az infláció, hogy azután a legutóbbi OECD-kutatásban azt láthassuk, hogy az infláció fogalma kapcsán újra érdemben nőtt a helyes választ adók aránya. Ezt nem lehet nem összefüggésbe hozni az elmúlt időszakban tapasztalt inflációs környezettel.

Az egyéntől a társadalomig

A jegybank alelnöke szerint a középpontba a tudatos, megfontolt pénzügyi magatartást kell helyezni. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig nemzetgazdasági szintre emelte az egyének pénzügyi tudatosságának fontosságát, amikor arra emlékeztetett, hogy két héttel ezelőtt a pénzügyminiszterek európai tanácsa, az Ecofin ülésén az elnökséget adó Belgium a pénzügyi tudatosságot és a versenyképesség témáját vette napirendre. A két téma össze is függ egymással, mert pénzügyi tudatosság nélkül nincs versenyképesség. Varga Mihály példája szerint

ha az egyének jó döntést hoznak, akkor a családok is jó döntést fognak hozni. Ha sok család hoz jó döntést, akkor egy egész ország versenyképessége, gyarapodása, gazdasági növekedése kerül stabilabb és biztonságosabb terepre.

A pénzügyi tudatosság fejlesztésének szükségességére a 2008-os világméretű subprime-válság hívta fel a figyelmet, amelynek sajátos magyar vetülete a devizahitel-válság volt, amely 300 ezer hazai családot hozott sokszor kilátástalan helyzetbe. Hamar kiderült, hogy a szabályozó önmagában nem tudja megvédeni az egyént. Szükség van arra is, hogy az emberekben időről időre megszólaljon a vészcsengő, ha egy túl kedvező befektetési vagy hitelajánlatot látnak. De napjainkban, amikor a kibercsalások exponenciálisan növekvő trendje miatt naponta egy család veszíti el teljes vagyonát, szintén fontos, hogy amikor a „bankunk” nevében hívnak, mert „visszaélésgyanús” ügyletet látnak, akkor is higgadtak maradjunk, és ne adjuk meg a számlaadatainkat, pláne ne higgyük el, hogy új számlaszámra kellene utalni a pénzünket ahhoz, hogy a bankunk azt meg tudja védeni. Sajnos ma még azt is elhiszik sokan, hogy a minket hívó kezelő át tud kapcsolni, vagy visszahívást tud intézni egy másik banktól akkor, ha kiderül, hogy nekünk nincs is annál a banknál számlánk, amelynek nevében minket az állítólagos visszaélés kapcsán keresnek. 

Csúcstartó a Pénz7

A magyarországi Pénz7 a legfogékonyabbak, a fiatalok ismereteinek megalapozására helyezte a hangsúlyt – nem titkon remélve, hogy az iskolákban szerzett tudást és ismereteket az általános és középiskolás diákok haza is viszik, és az ebédlőasztal körül a pénzügyek tudatos kezelése is szóba kerül. Az indulást nagyban segítette, hogy a Magyar Bankszövetség ekkoriban csatlakozott az Európai Bankföderáció European Money Week kezdeményezéséhez, a Magyar Nemzeti Bank Pénziránytű Alapítványa, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azonnal az elképzelés mögé állt. A végső lökést ugyanakkor az adta, hogy Pölöskei Gáborné, az Emmi akkori, köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára egy szakmai kerekasztal-beszélgetés kapcsán 2014-ben szembesült azzal, hogy az állami szereplők és piaci szervezetek mennyi kezdeményezéssel bírnak a pénzügyi edukáció terén, és ezért – elsőként pilot jelleggel – 2015-ben lehetővé tette a témahét megvalósítását az iskolákban, majd 2017 óta a tantervben is szerepel már a Pénz7.

Amikor 10 éve elkezdtük, akkor, 2015-ben 660 iskola vett részt a programban, az elmúlt héten zajlott Pénz7 eseményen 1270 iskolában több mint 200 ezer diákhoz értek el legalább egy órára a pénzügyek aktuális kérdései. Az elmúlt 10 évben másfél millió diákhoz jutott el a program százezer tanóra keretében. Az iskolákban megtartott foglalkozásokat közel ötezer, pénzügyi területen dolgozó szakember segítette önkéntesként, csak az idén 650 szakértő vett részt a tanórákon

– foglalta össze az eredményeket Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Népességarányosan évek óta Magyarországon ér el a legnagyobb arányban fiatalokat a témahét – jelezte Hergár Eszter, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke. Az iskolák jelentős részében a pénzügyi témákkal való foglalkozás ma már nem áll meg a márciusi témahétnél, vannak iskolák, ahol egész évben időről időre előkerül a téma – a Pénziránytű Alapítvány csak az idén 700 ezer tankönyvvel segítette az elhivatott pedagógusok munkáját. Bár a Nemzeti alaptantervbe továbbra sem került be önálló tárgyként a pénzügyiismeretek-óra, de Maruzsa Zoltán jelezte, az idei évtől a 8., illetve 12. évfolyamos diákok a frissen bevezetett állampolgári ismeretek tantárgy keretében a pénzügyi ismeretekkel is több órában ismerkednek. A szakiskolákban ugyanakkor önálló tárgyként tanulhatóak a pénzügyi-vállalkozói ismeretek. 

Cél a vállalkozói kedv élénkítése is

Merthogy a pénzügyek kezelése mellett a jövő vállalkozóinak is stabil alapot kell biztosítani. Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára szerint a pénzügyi tudatosság mindenki életének része – különböző szinteken eltérő hangsúlyokkal. Nagyon fontos, hogy a gyerekeket, a diákokat megszólítsuk, segítsük a pénzügyi tudatosság lényegének megértésében, de talán a legfontosabb, hogy készségszinten tudják kezelni a pénzügyi ismereteket. Emellett pedig a vállalkozóvá válás lehetőségét is meg kell mutatni a fiataloknak. Szerencsére

lényegesen könnyebb ma vállalkozást alapítani, mint akár 10 évvel ezelőtt is, ugyanakkor ma is sok helyen hiányzik a vállalkozás indításához szükséges tudás

– mondta az államtitkár. Hasonlóan fontos lenne a vállalkozói kedv fenntartása szempontjából, hogy a vállalkozói lét és életpálya társadalmi megbecsültsége növekedjen.

A Pénz7 során bemutathatunk sikeres vállalkozói életutakat, lehetővé tehetjük a diákoknak olyan képzett szakemberek megismerését, akik motivációt jelenthetnek a tanulóknak saját vállalkozói ötletük megvalósításához. Szerencsére évről évre növekszik a Pénz7 keretében a vállalkozói téma iránti érdeklődés is. Idén országosan mintegy huszonötezer, szakgimnáziumban és szakképzésben tanuló fiatal jelentkezett a vállalkozói témára – jelezte Túri Anikó.

Bizakodásra okot adó változások

Az eredmények visszamérése persze nem könnyű. Fogódzót adhat az OECD-szintfelmérések javuló eredménye, például az, hogy ugyanezen felmérés szerint jelentősen javult a fiatal felnőttek pénzügyi tudatossága: míg 2018-ban még csak 42 százalékuk, 2022-ben viszont már 78 százalékuk rendelkezett kitűzött pénzügyi célokkal. Abban is előre tudtunk lépni, hogy a Pénziránytű Alapítvány felmérése szerint tíz háztartásból már négy készít költségvetést – néhány éve ennek aránya még alig több mint 20 százalék volt. A Kantar a Provident megbízásából készített felmérése szerint a magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi, a megkérdezettek 36,4 százaléka a főbb kiadások előtt veszi számba, hogy az még belefér-e a családi büdzsébe. A magyarok 28,9 százaléka csak néhány kiadást tervez meg előre, míg csupán 8,7 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tervezi meg a költségeket.

Persze az eredményeket mindig helyi szinten érdemes értékelni. Németh Andrásné és Ambruz Mária, a Baktakéki Körzeti Általános Iskola igazgatója és tanára szerint az elmúlt évek tudatos munkája köszön vissza abban, hogy a tanulók a feladatokkal, eredményekkel, vállalásokkal megszerzett iskolai helyi pénzüket nem egyből költik el apróságokra, hanem egyre többen kezdenek el takarékoskodni, hogy egy későbbi vásárban nagyobb értékű, régóta vágyott terméket tudjanak megszerezni. A pénzügyi ismeretek iskolán kívüli terjedésének példájaként pedig azt hozzák fel a borsodi pedagógusok, hogy ma már nem kapnak vissza kérdéseket, hogy a rászoruló gyermekek ösztöndíjához miért is van szükség bankszámlanyitásra.

Végezetül az induló kérdéssor megoldása.

1. 1. több mint 102 dollár
2. 3. kevesebbet, mint ma
3. 2. hamis
4. 2. több mint 1,3 millió forint
5. 2. azt, ahol az aktuális kamatot gyakrabban írják jóvá
6. 1. nyertünk a befektetésen
7. 3. a türelmi időt kínáló banknak
8. 3. mindkettő megoldás ugyanolyan értéket fog képviselni egy év múlva

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a PÉNZ7 pénzügyi és vállalkozói témahét nyitórendezvényén a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti Konferenciaközpontjában 2024. március 5-én. Fotó: Purger Tamás / MTI)