Mol: A kormányzati döntések milliárd euróban mérhető terhet jelentenek

32ZH3HH-highres
2023.03.22. 14:07
Jól hangzanak elsőre pénzügyi eredményeink, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, ehhez megnövekedett mennyiségű feladat, felelősség és nem utolsósorban milliárdos nagyságrendű adóteher és kormányzati elvonás párosul – nyilatkozta az Indexnek Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, aki betekintést nyújtott az olajvállalat előtt álló kihívásokba és lehetőségekbe, illetve beszélt a hulladékkoncesszióról is.

Az energiaválság kirobbanása óta a figyelem középpontjában van a Mol, amely a meglehetősen feszült nemzetközi piaci környezetben is folyamatosan tudja növelni régiós sikereit. Ugyanakkor Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezetője szerint egyoldalú lenne a tavalyi évet kizárólag a Mol-csoport pénzügyi eredményei alapján értékelni.

A vállalatcsoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye, a 4,702 milliárd dolláros EBITDA valóban kiemelkedőnek tűnik, de ha a teljes képet nézzük, a jó eredményekhez vezető külső körülmények és a rendkívül változékony piaci folyamatok hosszú távon igazán senkinek sem kedveznek

– mondta az ügyvezető igazgató, aki szerint az orosz–ukrán háború rávilágított a régió, sőt az egész kontinens törékenységére: „jelentősen kiszolgáltatottak vagyunk az energiaellátás terén”. A tavalyi évet a rövid távú ellátásbiztonsági kérdések határozták meg, miközben minden figyelmüket a stratégiai kérdésekre és a fenntartható transzformációra kellene fordítaniuk, ahogy azt hosszú távú stratégiájukban is megfogalmazták.

Ezt azzal is indokolta, hogy a világ energiaigénye továbbra is rohamosan növekszik, az európai szabályozási környezet egyre ambiciózusabb fenntarthatósági célkitűzéseket ír elő, a fogyasztók és a döntéshozók pedig elvárják, hogy az üzemanyag legyen megfizethető.

Ez nem sprintverseny

Ez az elvárásrendszer a Molt is új helyzet elé állította: úgy kell felgyorsítani és megvalósítani a transzformációját, hogy több erőforrást különítettek el a rövid távú ellátásbiztonsági kérdésekre is. „Az eredetileg tervezett maraton helyett egy ultramaratont kell teljesítenünk egy nehezebb pályán” – hangsúlyozta.

A PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK TEHÁT JÓL HANGZANAK, DE NEM SZABAD ELFELEJTENI, EHHEZ MEGNÖVEKEDETT MENNYISÉGŰ FELADAT, FELELŐSSÉG ÉS NEM UTOLSÓSORBAN euróban számolva MILLIÁRDos NAGYSÁGRENDŰ ADÓTEHER ÉS KORMÁNYZATI ELVONÁS IS PÁROSUL.

Bacsa György leszögezte: a 2021. év végén, illetve 2022 folyamán kivetett extra adók, járadékok, illetve korlátozások több szempontból is hátrányosak: egyrészt a jelentősen megdráguló piaci finanszírozás miatt a rövid és hosszú távú célokhoz kapcsolódó beruházások elsődleges finanszírozási forrása a megtermelt eredmény, és ezt a finanszírozási hátteret csökkentik az elvonások. Másrészt strukturálisan torzítják a piaci mechanizmusokat, hiányt okoznak az ellátásban, és nem ösztönzik a további beruházásokat.

A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: a kirívóan magas hazai extra elvonásokon kívül finanszírozniuk kell a zöldátmenethez és az ellátásbiztonsághoz kapcsolódó beruházásaikat, valamint azokat a kutatás-termelési tevékenységeket, amelyekkel sikeresen mérsékelhetjük a szénhidrogénkészletek természetes csökkenését. 2035-ig bezárólag több tízmilliárd dolláros beruházási szükségletről beszélünk, aminek ismeretében valójában már nem is tűnik soknak a 2022-es rekorderedményesség, amelynek megismételhetősége szintén kérdéses évről évre. 

Új nyersanyaglelőhelyek

A vállalat sorra jelenti be, hogy újabbnál újabb nyersanyaglelőhelyeket találtak, legutóbb Komádi mellett. Ezzel kapcsolatosan Bacsa György úgy fogalmazott, hogy 2019-ben indították azt a programot, amellyel új, kis mélységben elhelyezkedő földgáztelepek megtalálása volt a cél. „Szeizmikus méréseket és speciális kiértékeléseket végeztünk, kitűnő, csaknem 90 százalékos találati aránnyal. A bejelentésben még 18 fúrás szerepelt, amelyből 16 volt sikeres, de azóta már van egy újabb sikerünk: Monostorpályiban is találtunk földgázt, illetve újabb kutat kezdtünk fúrni Komádi térségében, ami már a 20. kutunk a programban. Ezzel mintegy 60 ezer család gázfogyasztását tudjuk biztosítani, ami figyelemre méltó mennyiség. Ráadásul ezek a sekélygázkutak hozzájárulnak ahhoz, hogy a meglévő kútjaink csökkenő tendenciát mutató termelését ellensúlyozni tudjuk” – ismertette.

Évente 1,4 milliárd köbméter gázt termelnek Magyarországon, ennek nagyjából az 5 százalékát adja a sekélygáz. Emellett számos további kutatás-termelési projekt van, amellyel sikeresen tudják ellensúlyozni a mezők természetes fogyását. A Mol az elmúlt 5 évben 133 milliárd forintot költött arra, hogy szinten tudja tartani a hazai termelés volumenét. Ennek hiányában a hazai termelés évente 15-20 százalékkal mérséklődne. 

A Mol a nemzetközi erőtérben

A Mol nemzetközi terjeszkedése lassan negyed évszázados sikertörténet, ami tovább erősítette a regionális együttműködést az ellátásbiztonság és a mobilitás terén. Az első nagy, határokon átnyúló tranzakció 2000-ben történt, amikor stratégiai partnerséget kötött a Slovnafttal. „Ekkor léptünk rá arra az útra, amin most is haladunk tovább: az egykori hazai olajvállalatból egyre nagyobb nemzetközi cégcsoporttá válunk, folyamatosan építve az integrált üzleti modellünkre” – összegezte a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, és hozzátette:

Magyarországon az jelentett fordulópontot, amikor befektettünk a TVK-ba, és a Slovnafttal közösen egy, a régióban megkerülhetetlen petrolkémiai bázist építettünk fel. Ezt követte több lépésben az INA-ban szerzett stratégiai befektetés.

A régió kiskereskedelemi ringjébe a Mol 1995-ben szállt be, először Romániában, majd sorra a környező országokban. 2004-ben vásárolták fel a Shell Romániát, 2007-ben a Tifon kis- és nagykereskedelmi vállalatot Horvátországban, 2014-ben pedig összesen 208 benzinkutat vettek meg az Enitől Csehországban, Szlovákiában és Romániában. Majd 2015-ben felvásárolták az olasz cégcsoport hazai és szlovéniai hálózatát. 2021 – a lengyelországi piacra lépés mellett – egy további fontos fejleményt is hozott: aláírták az OMV szlovéniai hálózatának megvásárlását célzó tranzakciós szerződéseket, jelenleg az Európai Bizottság jóváhagyására várnak a zárásához. 

A LENGYEL PIACON VALÓ JELENLÉT ERŐSÍTÉSE TEHÁT A SOKADIK, EZZEL EGYÜTT NAGYON JELENTŐS MÉRFÖLDKÖVE A NEMZETKÖZI TERJESZKEDÉSNEK. HATALMAS PIAC, AHOL SOK MILLIÓ ÚJ ÜGYFELET SZOLGÁLHATNAK KI.

„A jelenleg még Slovnaft Polska márkanév alatt működő töltőállomásokkal együtt közel 500 helyszínen várjuk a lengyel fogyasztókat, a teljes hálózatunkat tekintve pedig több mint 2400-ra növekedett töltőállomásaink száma. A nemzetközi upstreamben aktív portfóliómenedzsment-logikát követünk, mérlegelve a nyersanyagpiaci várható áralakulást és a szóban forgó eszközök értékteremtési potenciálját. Ezen elv alapján döntöttünk úgy, hogy részesedést szerzünk az azerbajdzsáni ACG mezőben világszinten is jelentős operátor, a BP mellett, és értékesítjük a kimerülő termelőeszközeinket az Egyesült Királyságban” – közölte Bacsa György. 

Tovább keresik a lehetőségeket

A befektetési és akvizíciós lehetőségnél a Mol elsődleges szempontja, hogy összhangban legyen az elfogadott hosszú távú stratégiai célokkal: aktívan keresnek felvásárlási lehetőségeket, és csak olyan tranzakcióba vágnak bele, amely becsléseik szerint értéket teremt az olajvállalat részvényeseinek. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: „Elemezzük, vannak-e kiaknázható szinergiák, amelyeknek köszönhetően a fogyasztók számára több és jobb minőségű szolgáltatást tudunk nyújtani, de ezzel együtt nő a működési hatékonyság és a nyereség is, végső soron a régió nemzetgazdaságainak gyarapodásához is hozzá tudunk járulni. Több olyan eladó cég volt a régióban, amely elérhető lett volna számunkra, de nem éltünk a lehetőséggel, mert úgy láttuk, hogy adott értékeltségi szinteken nem érdekes számunkra.” 

A Molnak az elmúlt években bevételének mintegy háromnegyede képződött külföldön, egynegyede pedig Magyarországon. Ugyanakkor jelenleg a magyarországi operáció pénzügyi eredményeit finoman szólva is idézőjelbe teszik az elvonások. „Nem lehet elégszer hangsúlyossá tenni: az ellátásbiztonság szempontjából egyenesen nemzeti és regionális érdek, hogy hosszú távon gondolkodjunk, és legyen elegendő forrásunk azokhoz a beruházásokhoz, amelyekkel itthon tudunk energiát termelni” – mutatott rá Bacsa György.

A MEGTERMELT ÜZEMI EREDMÉNYNEK KELL EGYSZERRE FEDEZNIE A BERUHÁZÁSI IGÉNYEKET ÉS A KORMÁNYZATI ELVONÁSOKAT, ÉS JELENLEG MINDKETTŐ MEREDEKEN NÖVEKSZIK.

A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója azt is leszögezte: az üzemanyag-kereskedelem piaca rendkívül liberalizált módon és szervesen integráltan működik, és a szereplők élnek is a lehetőségeikkel. A szállítás jó pár száz kilométeres körön belül gazdaságosan megoldható, így a hazai piac teljesen rákapcsolódott a regionális vérkeringésre. „Mi is exportálunk, és emellett Magyarországra is jelentős mértékben hoznak be üzemanyagot a nagykereskedők, hiszen mintegy 30 százalék körül van az importüzemanyag aránya. Ez az ársapka-szabályozás miatt tavaly szinte nullára csökkent, ám mostanra szinte teljesen visszaépült a korábbi szintre” – fogalmazott az Indexnek.

A közép-kelet-európai régió csúcsán

Mára vitathatatlan, hogy a közép-kelet-európai régió üzemanyag-ellátásának legmeghatározóbb szereplője lett a vállalat. Nagykereskedelemben Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Bosznia-Hercegovinában az első helyen állnak, míg kiskereskedelemben négy országban piacvezetők, további ötben dobogós helyen vannak. (Pontosan: Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában piacvezető, a cseh piacon a második, Szlovéniában, Romániában, Lengyelországban és Montenegróban pedig a harmadik legnagyobb piaci szereplő.)

Már a 2000-es évek elején tudatos stratégiánk volt a regionális szerep erősítése, amit sikeresen meg is valósítottunk, mert úgy láttuk, hogy a regionális konszolidáció elkerülhetetlen, és igyekeztünk a folyamat élére állni

– mondta Bacsa György, jelezve, hogy a környezet időközben megváltozott, és az emberek üzemanyaghoz, energiához, mobilitáshoz való viszonya is folyamatosan átalakul.

2016-ban a Mol elsőként a régióban hivatalos stratégiájában fektette le, hogy kilép a hagyományos olaj- és gázipari keretek közül, és a külső környezet változásait megelőzve átalakítja a tevékenységét. Fejlesztették finomítóikat, történelmi beruházásokat kezdtek a petrolkémiában, és a térség egyik legerősebb, legsokoldalúbb mobilitási szolgáltatójává váltak. Tisztában voltak azzal, hogy a fosszilis üzemanyagok iránti igény egy idő után csökkenni fog, a petrolkémiai termékek iránti kereslet megnő, az emberek mobilitási és fogyasztási szokásai pedig radikálisan átalakulnak a következő évtizedekben.

Így hét év távlatából kijelenthető: a 2016-ban megfogalmazott transzformációs célok továbbra is relevánsak és követendők, „arra törekszünk, hogy a zöldenergia-átmenettel összhangban csökkentsük a Mol-csoport fosszilis üzemanyagoknak való kitettségét. A fenntartható beruházások mellett azonban az orosz energiahordozók részben EU-s, részben orosz elhatározásnak köszönhető kiesésével a kontinens piacairól sokkal nehezebb kérdés a stabil és megfizethető árú energia biztosítása a régió számára, ami minden erőfeszítésünk ellenére csak fosszilis energiahordozók segítségével lehetséges” – fűzte hozzá.

ÍGY MOST OLYAN ALTERNATÍV FOSSZILIS INFRASTRUKTÚRÁBA IS BE KELL RUHÁZNI EURÓPA-SZERTE, AMITŐL PAPÍRON ÉPPEN MEGSZABADULNI AKARUNK.

Nem kis kihívás egyensúlyozni a mai, nagyon is kézzelfogható nehézségeket, illetve pluszköltséget okozó problémák és a hosszú távú fenntarthatóság között. 

Az elektromos autók jövője

Bacsa György megjegyezte azt is, hogy a mobilitási üzletágat tekintve a további fejlesztés a cél. Ideális esetben az autók számának és a töltőinfrastruktúrának együtt kell növekednie. „Az sem jó, ha sok töltő van kihasználatlanul, mert nincs hozzá elegendő autó, és az sem, ha az autók számának növekedését az hátráltatja, hogy nincs megfelelő töltőinfrastruktúra. Azt gondoljuk, hogy a régiónkban most egyensúly van ezen a téren, és az a célunk, hogy a hálózatunkat a jövőben tovább növeljük az elektromos autók további terjedésével összhangban. Örömteli adat, hogy például kizárólag a Plugee töltőhálózatát használva Prágától akár az Adriáig is eljuthatunk elektromos autóval.”

Stratégiai célok

A Mol-csoport két éve frissítette hosszú távú vállalati stratégiáját, ahol világos irányokat jelölt ki, és minden olyan üzleti lehetőséget megvizsgált, amelyek támogatják rögzített céljaikat, végső soron a fenntartható vállalattá történő transzformációjukat. „Emellett természetesen nem szabad elfeledkezni a felelősségünkről sem: garantálnunk kell az ellátásbiztonságot, valamint meghatározó régiós szereplőként biztosítanunk a zavartalan üzemanyag-ellátást” – nyilatkozta lapunknak Bacsa György, aki példaként említette, hogy a petrolkémia területén zajlanak Tiszaújvárosban a stratégiai beruházások, folyamatban van a poliol- és a propilénüzemek építése, Horvátországban pedig a késleltetett kokszolóberuházás.

Az energiaátmenet terén is előreléptünk, többek között napelemparkokat létesítettünk, és épül az első zöldhidrogén-termelő egységünk. Ezek nyilván a kezdeti lépéseket jelentik, rengeteg lehetőség van a fejlődésre. Még nem tudjuk, hogyan teljesítenek majd ezek az új termékek, milyen lesz a piacuk, miként fejlesztjük majd őket tovább. Hogy ezt organikus vagy inorganikus módon érjük el, az a piaci viszonyok, a technológiai lehetőségek, az építési kapacitások és hasonló tényezők függvénye

– fogalmazott, majd világossá tette, hogy ebben a folyamatban az is fontos szerepet játszik, hogy tavaly év végén megállapodtak az ALTEO Nyrt. többségi tulajdonosával a részesedésének megvásárlásáról – a tranzakció zárása folyamatban van.

A társaság összes megújulóenergia-kapacitása jelenleg 69 megawattot tesz ki, ebből 47 megawattot a szélenergia, 19 megawattot napenergia, további 3 megawattot pedig a vízenergia és a biogázüzemek adnak. A megújuló forrásokból származó energia mellett az ALTEO aktív az e-mobilitás és a hulladékgazdálkodás terén is, amelyek a Mol-csoport számára szintén fókuszterületeket jelentenek, így számos területen jelentkeznek egyértelmű szinergiák.

„A rövidtávú ellátásbiztonsági projektek, és a hosszútávú transzformációs beruházások a következő közel másfél évtizedben évente átlagosan több milliárd eurós beruházási szükségletet jelentenek, amelyeknek elődleges pénzügyi forrása a cégcsoport működési eredménye. A magas működési eredmény tehát nem ajándék, hanem olyan szükséglet, amely nélkül elképzelhetetlen a cégcsoport további növekedése” – magyarázta Bacsa György a stratégia megvalósításához kapcsolódó pénzügyi kihívásokat. 

Hulladékkoncessziós terület

A Mol többek között azt is vállalta, hogy a következő 10 évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt. Ugyancsak vállalta, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig 10 százalékra csökkentik a jelenlegi 50 százalékról. „Víziónk szerint nemcsak üzletet szeretnénk fejleszteni és építeni, hanem szeretnénk szemléletváltást is elérni: a hulladékra tekintsünk hasznos anyagként, amelyből értéket lehet teremteni” – mondta az ügyvezető igazgató.

Mint ismeretes, a Mol tavaly nyerte a hulladékkoncessziós pályázatot, és MOHU néven indította el a céget, amely összefogja és irányítja a hulladékkoncesszióval kapcsolatos feladatokat. Az eltelt időszakban meghirdették az Intézményi Alvállalkozói Pályázatot, amelyre több százan jelentkeztek, és azokat a partnereket keresték, akikkel együtt tudnak dolgozni a koncesszió megvalósításán. Lefolytatták a 2024. január 1-jével induló országos kötelező visszaváltási, úgynevezett DRS-rendszerhez szükséges visszaváltó automaták beszerzési eljárását is, amivel jövőre a lakosok is találkozhatnak.

A visszaváltási rendszerben kulcsszereplő italpalackozók és kiskereskedelmi egységek érdekképviseleti szövetségeivel együttműködésben készülünk a rendszer bevezetésére és a hamarosan induló visszaváltóautomata-telepítésekre. Megkezdtük a tárgyalásokat a hulladékkezelő gazdasági létesítmények üzemeltetőivel és tulajdonosaival a szükséges kapacitások lekötéséről is

– összegezte Bacsa György, aki kitért arra is, hogy nem most kezdtek bele a hulladékgazdálkodásba, eddig is évente 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodtak, illetve körülbelül 40-50 kilotonna műanyag hulladékot dolgoztak fel üzemeikben, az újonnan létrehozott MOHU pedig évente már mintegy 4,7-4,8 millió tonna lakossági és intézményi, vállalati, vegyes és elkülönített hulladék begyűjtésének és kezelésének megszervezéséért fog felelni.

(Borítókép: Kisbenedek Attila / AFP)