A hitelminősítők kezében van Magyarország sorsa

Mit jelent a hitelminősítés és miért fontos?

A nemzetközi vállalatok és befektetők (befektetési alapkezelők, intézményi befektetők stb.) igyekeznek minél jobban forgatni saját és ügyfeleik pénzét, hogy a lehető legnagyobb hasznot hajtsák, miközben a biztonságos befektetés is alapvető szempont, vagyis, hogy ne vesszen el a befektetésük. A befektetési termékpalettájukon az államadósságot megtestesítő államkötvények is szép számmal szerepelnek. Azonban jelentős utánajárást jelent a befektetőknek feltérképezni az adott befektetési célország állapotát, hogy eldöntsék, érdemes-e oda vinni a pénzüket. A befektetési döntések meghozatala előtt utána kell járniuk a célország gazdasági, pénzügyi, intézményi helyzetének és kilátásainak, esetlegesen felmerülő országon belüli és külső kockázatoknak. 

E befektetői döntéseket segítik elő az úgynevezett hitelminősítő vállalatok, akik a befektetők helyett, az ő döntéseik elősegítése céljából elvégzik a célországok vizsgálatát, és objektíven bemutatják, a befektetők milyen környezetre számíthatnak az adott államban. 

Ezt hívják adóskockázati besorolásnak és ezt végzik az ún. hitelminősítő intézetek. Közülük a három legismertebb a Standard and Poor's (S&P), a Moody's Corporation és a Fitch Ratings.

A hitelminősítők célja annak megállapítása, milyen valószínűséggel teljesítik az államok a kibocsátott államkötvényeik utáni kötelezettségeiket. Annál kisebb az esélye a nemfizetés kockázatának (kibocsátott államkötvények tekintetében), minél magasabb kategóriában van az adott állam. Vagyis

A minősítési szinteket két nagyobb, befektetésre ajánlott és nem ajánlott (bóvli vagy spekulatív) csoportba sorolják. Ez a két csoport fontos jelzésértékkel bír a piaci szereplők szemében, mivel befektetési szabályzatuk kikötést tartalmazhat, hogy az ügyfeleik pénzét nem fektethetik be alacsonyabb (elsősorban spekulatív) adósosztályzattal rendelkező országokba.

Magyarország befektetésre ajánlott 

Magyarország adósbesorolását mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő értékeli az 1990-es évek óta. Az elmúlt években már előre lehetett tudni, mely napokon várhatóak értékelések Magyarország vonatkozásában, de természetesen az év elején bejelentett menetrenden kívül is adhatnak ki értékelést a minősítők rendkívüli események fényében (pl. a koronavírus-járvány során bejelentett időponton kívül is születtek döntések).

Ami az előre bejelentett minősítési időpontokat illeti, szeptember 23-ával véget ért az idei hitelminősítői szezon Magyarország vonatkozásában. A legnagyobb izgalmat 2022-ben az S&P augusztusi döntése adta, amikor a korábbi stabilról negatívra állították a besoroláshoz tartozó kilátást. Nagy várakozások előzték meg a Moody's utolsó, szeptemberi döntését is, azonban nem adott ki értékelést a minősítő és a besorolást sem módosította.

Ezzel együtt ketten tartják a magyar adósbesorolást stabil, egy hitelminősítő pedig negatív kilátás mellett, vagyis a Moody’s és a Fitch esetében egyelőre nem várható hazánk fel- vagy leminősítése. Ugyanakkor az S&P esetében – a negatív kilátás miatt – a következő két évben egyharmad annak az esélye, hogy hazánkat leminősítik, amennyiben a makrogazdasági és költségvetési helyzetünk az előzetesen vártakhoz képest jelentősen romlik.

Fontos viszont látni, hogy mindhárom hitelminősítőnél a besorolásra ajánlott kategória második lépcsőfokán áll hazánk, és 

Az S&P jövőbeli döntése viszont nagy súllyal esne latba a befektetők körében, mivel a legtöbb szakmai befektető az S&P véleményét veszi alapul döntésekor (őt a Moody’s követi és harmadik a sorban a Fitch).

A jövő évi minősítési időpontokat az év végen–jövő év elején teszik közzé a hitelminősítők, az elmúlt évek gyakorlatából kiindulva az első minősítésre január végén–február közepén kerülhet sor. Az időpontok előzetes meghatározása azonban nem kötelezi a hitelminősítőket arra, hogy az adott napokon értékelést adjanak ki, esetleg tényleges osztályzatmódosítási lépéseket jelentsenek be, ahogy a Moody’s sem élt ennek a lehetőségével szeptember 23-án.

Hogyan alakult az elmúlt évtizedekben az ország adósbesorolása?

Magyarország adósbesorolása ugyan most mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott szinten áll, azonban tartózkodott már spekulatív kategóriában is. A hitelminősítések kezdetét, az 1990-es évek elejét követően 2011–2012-ben, a gazdasági válság következtében került hazánk befektetésre nem ajánlott szintekre, ahol több éven keresztül maradt.

A befektetésre ajánlott kategóriába történő fellépést a piaci eszközök pozitívan értékelték, például a forint erősödött az euróval szemben a felminősítéseket követően:

Hol áll jelenleg Magyarország minősítése a világ- és az uniós rangsorban?

Magyarország a Moody’s besorolása szerint (Baa2) a befektetésre ajánlott kategóriában, annak az alsó közép részén áll. 

Ezen országoknál (vagyis az ún. peereknél) a Moody’s közlése szerint 85 ország kapott rosszabb besorolást és 49 állam jobb értékelést.

Ugyanakkor a többi húsz állam magasabb szintű értékelést kapott a hitelminősítőtől.

Ami Magyarország régióját illeti, a már említett Románia egy fokozattal lejjebb helyezkedik el Magyarországnál, a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán. Bulgária egy (Baa1), Szlovénia kettő (A3)), Lengyelország (A2) és Szlovákia (A2) három fokozattal magasabb besorolást kapott a Moody’stól. 

Hogyan látják a magyar gazdaság jelenét és jövőjét a hitelminősítők?

A gazdasági helyzet leírásán, a lehetséges országkockázatok feltárásán felül gazdaságra vonatkozó előrejelzéseket is közzétesznek értékelésük során a hitelminősítők. Az S&P (előrejelzése: augusztus 12.) és a Fitch (előrejelzése: szeptember 29.) publikáltak idén friss előrejelzéseket, melyek összevethetőek a jelenlegi intézményi várakozásokkal (az Európai Bizottság július 14-én, az MNB szeptember 27-én adta ki előrejelzését).

melyet az első félév kedvező gazdasági teljesítménye hajt, mivel a második félévben már jelentősen lassulhat a GDP elsősorban a magas infláció és romló külső környezet hatására. Az MNB előrejelzése szeptember 22-ig rendelkezésre álló adatokkal dolgozik, melyben a magyar jegybank a második félévben erőteljes fékezést vár, mivel éves átlagban 3-4 százalék közé teszi csak a gazdasági növekedést 2022-re vonatkozóan.

Összehasonlításként 2013–2019 között átlagosan 3,7 százalékkal nőtt a hazai gazdasági teljesítmény, vagyis idén ennél nagyobb, jövőre pedig visszafogottabb (0,9–2,3 százalék közötti) aktivitás várható.

A Fitch igen megnövelte az inflációs várakozását szeptember végi előrejelzésében Magyarországra vonatkozóan: az idei évre éves átlagban 15 százalékot, 2023-ra pedig 15,5 százalékot jeleznek előre. Az MNB friss, szintén szeptember közepi előrejelzésével összhangban áll a Fitch friss várakozása. A magyar jegybank az idei évben 13,5–14,5 százalék közé várja az inflációs átlagot, jövőre pedig 11,5–14,0 százalék közötti pénzromlási ütemre számíthatunk az MNB szerint.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője

(Borítókép:  Classen/ullstein bild/Getty Images)