A jegybank most sem okozott csalódást, jól megemelte az alapkamatot

További Gazdaság cikkek

A Magyar Nemzeti Bank szokásos keddi kamatdöntő ülésén 11,75 százalékról 125 bázisponttal, 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Kisebb meglepetés született, mivel az elemzők és a pénzpiacok legfeljebb 100 bázispontos emelésre számítottak. Az MNB elnöke, Matolcsy György 15 órakor tartott rendkívüli sajtótájékoztatót, míg az MNB alelnöke, Virág Barnabás 16 órakor fog megszólalni. A forint a kamatdöntés közzétételét követő 113 perc alatt az euróhoz képest 1,23 százalékot, az amerikai dollárhoz képest pedig 1,93 százalékot erősödött.

A Magyar Nemzeti Bank 11,75 százalékról 125 bázisponttal (1,25 százalékponttal), 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel értéke a 11,75 százalékon álló egyhetes betéti rátához képest 125 bázisponttal magasabb. Az eddigi gyakorlat alapján a különbség vélhetően csak csütörtökig marad meg, mivel a jegybank a két kamatszintet két nap eltéréssel szokta egy szintre hozni, ezért az MNB az egyhetes betéti rátát csütörtökön 125 bázisponttal emelheti meg.

Szeptember 22-én, csütörtökön az MNB alelnöke, Virág Barnabás még azt nyilatkozta, hogy szeptember 27-én a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50, 75 vagy 100 bázisponttal emelheti meg a jegybanki alapkamatot, azután viszont akár azon is elgondolkozhatnak, hogy változtassanak-e az eddigi gyakorlaton.

A csütörtöki kamatdöntő ülés a 125 bázispontos kamatemelésnek köszönhetően eddig a várakozástól kicsit eltérően alakult, hiszen a vártnál is nagyobb lett a kamatemelés mértéke. A jegybank elnöke, Matolcsy György 15 órakor tartott sajtótájékoztatót monetáris politika aktuális kérdéseiről. A jegybank elnökének legfontosabb kijelentése az volt, hogy a jegybank kamatemelési ciklusa immár befejeződött, a monetáris politika hosszabb továbbra is szigorú marad, ennek eléréséhez pedig a továbbiakban a piaci likviditás szűkítésére összpontosítanak.

A jegybank alelnöke, Virág Barnabás 16 órakor szintén megerősítette, hogy a kamatemelési ciklus végére értünk, ennek keretében a jegybank 0,6 százalékról 16 lépéssel, összesen 12,4 százalékponttal 13 százalékra emelte az alapkamatot. Továbbra is cél a szigorú kamatpolitika, továbbá mostantól a lividitás jelentős szűkítése van inkább terítéken, ennek célja a monetáris transzmisszió folyamatos erősítése. A bankok jegybanki kötelező tartalékrátája 1 százalékról 5 százalékra emelkedik, a pénzösszegek elhelyezése lényegesen csökkenti a likviditást.

Az infláció ősszel még tovább növekszik, ennek oka elsődlegesen az élelmiszerárak további növekedése lehet, viszont a nyersanyagárak elkezdtek csökkenni, ezért Virág Barnabás úgy gondolja, hogy jövőre némiképp mérséklődhet az infláció, mégpedig enyhén az idei alatt alakulhat.

A GDP növekedési prognózisok számadatait a jegybank lefelé módosította mind az idei, mind a következő két évre vonatkozóan. Jövőre a GDP növekedésben jelentős lassulás fog bekövetkezni. A jegybank a jelenlegi prognózis szerint az idei évre 3,5-4,5 százalékos GDP-növekedést vár, jövőre pedig legalább 0,5 százalékos, de nagy eséllyel 1-1,5 százalék alatti GDP-növekedést valószínűsít.

A kamatdöntés bejelentését követően a forint az euróhoz képest 113 perc alatt 1,23 százalékot erősödött.

A kamatdöntés bejelentését követően a forint az amerikai dollárhoz képest 114 perc alatt 1,93 százalékot erősödött.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank épülete 2020. április 3-án. Fotó: Bődey János / Index)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Takács Tibor
Ügynökök, informátorok, jelentések

4250 Ft

Edward Shawcross
Mexikó utolsó császára

4675 Ft