Virág Barnabás: Hosszú ideig marad a jegybanki szigor

Az előzetes várakozások többségéhez képest jelentősen nagyobb mértékben, mintegy 100 bázisponttal emelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a márciusi kamatdöntő ülésén. Így március 23-tól 4,4 százalék az alapkamat. Emellett ugyancsak 100 bázisponttal húzta feljebb a kamatfolyosó két szélét is, így az alsó 4,40 százalék, míg a felső határ 7,40 százalék lett. Ez utóbbi lehetőséget ad egyrészt arra, hogy a jelenleg 5,85 százalékos egyhetes irányadó betéti kamatot egy darabig még tovább emeljék, másrészt arra, hogy a korábban jelzettnél hamarabb olvasszák össze az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamatszintet. 

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a makrogazdasági kilátásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet a jegybank délutáni sajtótájékoztatóján, hogy az orosz–ukrán háború globálisan negatív sokkokat hoz, amely jelentősen befolyásolja az infláció szintjét és a növekedési kilátásokat is. A következő időszakban ezért alapvetően a háború és a szankciós hatások határozzák meg az infláció és a GDP növekedési kilátásait.

A jegybank felülvizsgálta az inflációs és a GDP növekedési várakozásait is. 2022-re alapvetően emelkedő infláció mellett, de erős növekedési alapokkal indult neki a magyar gazdaság, ezért az MNB akár hatszázalékos növekedést sem tartott kizártnak.

Az orosz–ukrán háború miatt azonban most már arra számít a jegybank, hogy

A felülvizsgált prognózis szerint az infláció csak 2023 első felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, és 2024 első felében a háromszázalékos, kívánatos szinthez. 

Mivel a jegybank célja továbbra is az, hogy az árstabilitás megteremtése érdekében elkerülje a másodkörös inflációs hatásokat, ezért a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb távú fenntartását látjuk indokoltnak

– mondta Virág Barnabás. Az MNB pedig a korábbinál nagyobb léptékű alapkamat-emelésekkel igyekszik mérsékelni a kockázatokat, a kamatemelési ciklust pedig addig folytatják, amíg az infláció fenntartható kezelését lehetővé nem teszi a makrogazdasági környezet.

Mert ugyan rövid távon a háború, a szankciók hatásai, illetve az ellátási láncok töredezettségének lassú helyreállása jelent kockázatot a gazdasági növekedésre az infláció mellett, azonban középtávon egyértelműen az infláció lesz a fő probléma. Mint mondta, a koronavírus utáni gazdasági újraindulást követően egymásra rakódik az újabb és újabb negatív sokkok hatása, ami világszerte gerjeszti az inflációt. Aggályosnak tartja a jegybank, hogy januárban és februárban is a tízéves átlagnál háromszor nagyobb átárazás volt a gazdaságban, az iparcikkek árának emelkedése bőven meghaladta a szolgáltatások drágulását. Ráadásul a gazdaság széles rétegét érintő költséghatások nagyon gyorsan eljutnak a fogyasztói árakba is. Márciusra további erőteljes pénzromlást vár az MNB, jelenleg 8,5–9 százalékot valószínűsítenek, érdemi lassulását a második félévben valószínűsítik. 

A háború lezárását követően látnak esélyt gyors visszapattanásra, illetve arra, hogy az idén elvesztett növekedési lendület egy részét 2023 első felében visszaszerezze a magyar gazdaság, részben a most kiépülő új termelési kapacitások üzembe állásával. Megemlítette azt is, hogy a háború kitörését követően a pénzpiacokon annál nagyobb volt a mozgás, amennyivel közelebb volt földrajzilag egy-egy ország a harcokhoz. Példaként említette, hogy nagyon gyorsan mintegy hétszázmilliárd forintnyi shortpozíció épült ki a forintpiacon, ami az árfolyam nagyon gyors és markáns leértékelődését hozta, ami csak az elmúlt egy hétben korrigált vissza valamelyest. 

Hangsúlyozta azt is, hogy ugyan a bizonytalanság miatt pontos dátumot nem lehet mondani arra, hogy mikor, de

Addig is elsősorban az utóbbi eszköz biztosítja majd a rövid távú kockázatok rugalmas kezelésének lehetőségét. Külön hangsúlyozta a devizalikviditást biztosító swaptenderek fontosságát, megemlítve azt is, hogy március végéig még három tendert hirdet a jegybank. 

(Borítókép: Virág Barnabás. Fotó: Nagy Tamás / Index)