Gulyás Gergely szerint az állam állja majd az MVM veszteségét

D ABA20110124078
2021.11.13. 13:44
Az energiaár-robbanás miatt szinte garantált az újabb jelentős állami szerepvállalás. Az önkormányzatok megmenekülhetnek, az ipari fogyasztók támogathatóságát vizsgálják. A távhőszolgáltatás plusz támogatási igényéről még nem döntött a kormány.

A harminc év után újra bevezetett hatósági benzin- és gázolajár kissé elvonta a figyelmet arról, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva (a felvétel itt megtekinthető, 1:35 óra után érdemes keresni) azt is kijelentette, hogy a kormány azzal számol, hogy az elszabadult szabadpiaci energiaárak miatt aki csak teheti, visszatér az egyetemes szolgáltatási rendszerbe – a lakosság jelenleg ebben a rendszerben jut energiához –, és várhatóan a lakossági rezsicsökkentett árnál magasabb, de

durva becslés szerint a piaci ár felének megfelelő összeget fizethet az energiaszolgáltatójának. 

Energiapiaci szakértők szerint erre egyelőre csak a villamosenergia-törvény ad lehetőséget az önkormányzatoknak és az egyházak közfeladatot ellátó intézményeinek, a gázpiacon erre nincs lehetőség, legfeljebb csak az önkormányzati tulajdonú bérlakások esetében. Vélhetőleg a miniszter is az előbbiről beszélt, megerősítette ugyanis, hogy jelenleg csak az önkormányzatok közfeladatot ellátó intézményei és az egyházak ugyancsak közfeladatot ellátó intézményei esetén van lehetőség az egyetemes szolgáltatási rendszerbe való visszatérésre. A folyamat már bőven elindult, az egyes helyhatóságok sorra nyilvánítják érvénytelennek a jövő évi, árambeszerzésre indított közbeszerzéseiket – amint arról az Átlátszó már beszámolt –, és jelzik a szolgáltatójuk felé, hogy inkább az egyetemes szolgáltatást választják. Ez azonban lényegében azonnali veszteséget jelent az érintett áramszolgáltatóknak. 

Ebben az esetben – eltérően az üzemanyagár-plafontól – azonban a kormány a jelek szerint nem kívánja egy az egyben a szolgáltatókra terhelni az így jelentkező többletköltségeket. Gulyás Gergely arról beszélt, azt már most látják, hogy ez 10–100 milliárd forintos pluszterhet jelenthet az EON mellett főleg a teljesen állami tulajdonú MVM-nek. Gulyás szerint az MVM-nek reményeik szerint lesz némi pluszbevétele abból, hogy a szeptember végéig olcsóbban betárolt gázból előállított áramot most magasabb áron értékesíti. 

Az azonban még kérdéses, hogy hány szereplő menekül most be az egyetemes szolgáltatási rendszer védőernyője alá, lesznek ugyanis olyan helyhatósági közbeszerzési eljárások, amelyek csak jövő év elejére zárulnak le. Vagyis

egyelőre megjósolhatatlan, mekkora, az egyetemes szolgáltatókon elszenvedett pluszveszteséget kellene kezelnie az MVM-nek.

Szakértők szerint kérdéses az is, hogy mit lépnek az energiaszolgáltatók az újonnan az egyetemes szolgáltatási rendszerbe bejelentkező önkormányzati és egyházi fogyasztók veszteségeinek kompenzálása érdekében: mennyire tudják, akarják majd az ipari felhasználói oldalon kiajánlott árakon behozni ezt a veszteséget. Ami persze az ipari felhasználók áraiba beépülve ugyanúgy drágítaná a termékeket és szolgáltatásokat, tovább gerjesztve az inflációt.

A kormányinfón Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy ki kell számolni, az MVM többletbevételei és újonnan jelentkező vesztesége mekkora összeget jelent, és

ezt az összeget az államnak kell az MVM rendelkezésére bocsátani. 

A miniszter azt is elismerte, hogy a szabadpiaci energiaárak megugrása miatt elképzelhető, hogy lehetnek olyan ágazatok, ahol az egyes ipari energiafelhasználók számára valamilyen szektoriális segítségnyújtásra szükség lesz, de egyelőre ilyen döntést nem hozott a kormány. Úgy fogalmazott, hogy az egyes ágazatokban az elmúlt években keletkezett nyereség megvizsgálása után lehet szó arról, hogy bármilyen támogatási lehetőségről tárgyaljanak, mivel bőven vannak olyan szektorok, ahol a cégeknek pár havi drága energiát meg kell tudni finanszírozni. 

Energiapiaci szakértők szerint kérdéses, hogyan lehetne bármilyen támogatást EU-konform módon végrehajtani, mivel a támogatás nem lehet diszkriminatív, márpedig úgy nehéz szektorok szerint differenciálni. Az pedig elég komoly nehézségeket okozna a piacon, de végső soron főként az MVM számára, ha megengednék, hogy egyes ipari felhasználók bejelentkezzenek az egyetemes felhasználói rendszerbe, főleg veszteségkompenzáció nélkül.

Bár a hazai energiakereskedők többsége viszonylag konzervatívan működik – vagyis jó előre lefedezi a vásárlásait, és kevésbé kalandozik a spotpiacon olcsóbb áramra vadászva –, azonban a szektorban nem nagyon van tartalék. Az energiakereskedelmi ágazat 2020-ban 3 ezer milliárd forintos forgalom mellett mindössze 500 millió forintos nyereséget termelt. Már csak ezért sem járható út, hogy a kereskedőket is meglepő hirtelenséggel bevezetett üzemanyagár-plafonhoz – az elmaradó egyeztetést egyébként a Magyar Ásványolaj Szövetség is sérelmezte, egyúttal partnerséget ajánlva a kormánynak az intézkedés majdani kivezetéséhez – hasonló forgatókönyv szerint a kereskedőkre terheljék az így jelentkező veszteségeket. Mivel az a kereskedők nagyon gyors ellehetetlenüléséhez vezetne, a piacról kilépők helyére végső menedékként kijelölt szolgáltatóként pedig egykettőre egyedül maradna az MVM. 

Azt, hogy mennyire nincs tartalék a rendszerben, jól jelzi az is, hogy az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt. 2021. december 31. napjával „a jelenlegi piaci viszonyok miatt” megszünteti lakossági versenypiaci szolgáltatását. A hírről beszámoló Portfolio szerint ez független attól, hogy 2021. augusztus 31-i hatállyal visszaadta a villamos energia egyetemes szolgáltatási engedélyét, és így szeptember 1-től már az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. látja el az érintett lakossági kört árammal az egyetemes szolgáltatás keretében. Az érintett lakossági ügyfeleknek mindenesetre bő egy hónapjuk maradt arra, hogy új versenypiaci szolgáltatót találjanak, és leszerződjenek, hacsak nem akarnak visszatérni az egyetemes szolgáltatói rendszerbe, ha januártól is áramhoz akarnak jutni. A gázpiacon az Eon november 30-i határidővel mondta fel a lakossági versenypiaci szolgáltatását. Az érintett ügyfeleknek decemberig van idejük új szolgáltatóval szerződni.  

De persze az ipari felhasználók esetleges támogatási lehetősége attól is függ Gulyás szerint, hogy meddig tart a világpiaci árrobbanás. Az olajipari trendek alapján egy ideig még biztosan magas marad az ár, mivel az OPEC+ tagjai nem érdekeltek a túl alacsony árakban, sem a kitermelés jelentősebb bővítésében, míg a kartellen kívüli termelők – köztük az amerikai palaolajszektor cégei – egy ideig még finanszírozási okok miatt nem tudjék felpörgetni a kitermelést. Ez aligha jó hír most a krízis miatt bekapcsolt gázolaj-tüzelésű erőműveknek. 

Az orosz gázszállítások ismételt megindulásával kissé csillapodó pánik után megkönnyebbült európai gázpiacot pedig jelenleg elsősorban a lengyel–belarusz határkonfliktus, illetve a Fehéroroszországon átmenő Jamal vezeték elzárásával való fenyegetés tette ismét idegessé az elmúlt napokban. Ezért

újra megugrottak az árak a spotpiacon irányadó holland TTF gáztőzsdén, és közelítették a 80 eurót megawattóránként.

Ez pedig garantálja a magas áramárakat is a kontinensen, mivel az áramtermelés rugalmasságát adó gázerőművek átlagosan 50 százalékos hatékonysággal állítanak elő földgázból elektromos áramot, vagyis ökölszabály szerint nagyjából a gázár duplájába kerül az áramé. És ugyan rugalmasan bővül az alternatív áramtermelés is, azonban a tél nem a naperőművek csúcsidőszaka, jelentős többlettermelés innen most nem várható. Emellett sok múlik azon is, hogy a járványhullámok mennyire fékezik a gazdasági növekedést, illetve ennek tükrében hogyan alakul az energia és az egyes termékek iránti kereslet, mennyire lesznek önbeteljesítőek a globális inflációs várakozások. A következő hónapok mindenesetre kritikusak lesznek. 

A magyar távhőszektornak azonban biztosan nincs ennyi ideje. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) szakértői számításai szerint

a távhőszektor támogatási igénye a történelmi mértékű gázáremelkedés miatt a 2021. október 1-jétől 2022. szeptember 30-áig tartó árszabályozási évben mintegy 84 milliárd forintra prognosztizálható,

amely több tíz milliárd forint növekedést jelent a korábbi évekhez képest. A jelenlegi regulációs környezet alapján a távhőszolgáltatási támogatás, az ún. távhőkassza forrása a nem lakossági villamosenergia-árakba beépített, jelenleg kilowattóránként 1,45 forint kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás, amellyel a kassza éves összege mintegy 43 milliárd forintra tehető jelenleg. Úgy számolnak, hogy a szabadpiaci árak alakulása miatt 

a távhőkassza még átlagos téli időjárás esetén is legkésőbb december–január hónapokban a kimerülés közelébe kerülhet. 

A problémát és a többlettámogatási igényt jelezték a kormány, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felé is, egyelőre várják az ezzel kapcsolatos döntéseket. Az Index megkeresésére úgy fogalmaztak, hogy szakmai együttműködést ajánlottak, és partnerséget kértek a szektort érintő, külső okokra visszavezethetően kialakult helyzet fenntartható megoldására. Emellett a MaTáSzSz kezdeményezte, hogy „a rövid távú, az operatív krízishelyzetet kezelő kormányzati beavatkozást követően olyan távhőfejlesztési program közös kidolgozására és megvalósítására kerüljön sor, amely a finanszírozás szempontjából is fenntartható pályára állítja a szektort”. Gulyás Gergely csütörtökön még csak arról tudott beszámolni, hogy tudják, hogy a távhőszolgáltatóknak állami segítség kell, de még nem született erről döntés. 

Amint arról az Index több cikkben is beszámolt, az áramárak elszaladása miatt a vízszolgáltatást biztosító víziközművek is bajban vannak, lévén minden szivattyújuk árammal működik, az új árakat pedig egyre kevésbé tudják megfinanszírozni, miközben a rezsicsökkentés miatt árat emelni, bevételt növelni nem tudnak. Ezt többször, több fórumon is jeleztek a kormánynak és az Energiahivatalnak, esetleges támogatásukról egyelőre szintén nincs hír. 

(Borítókép: Manek Attila / MTI)