Példátlan döntést hozott a kormány az üzemanyagár maximálásával

Ugyan a jogszabályszöveg megjelenéséig egyelőre nem lehet tudni, pontosan milyen megoldással fixálná 480 forinton a benzin és a gázolaj árát három hónapra a kormány – amint azt  Gulyás Gergely ma meglepetésszerűen bejelentette a Kormányinfón –, azonban az kijelenthető, hogy az olajipari szakemberek emlékezete szerint még a rendszerváltás előtt, a hatósági áras rendszerben sem volt példa arra, hogy a Magyar Közlönyben egy bizonyos összegen kihirdetett áron rögzítsék az üzemanyagárakat. 

A kormány döntéséből az következik, hogy ennél olcsóbban adhatják az üzemanyagot a kereskedők, drágábban viszont nem. A rögzített árnál drágábban forgalmazókat akár be is zárathatják Gulyás Gergely szavai szerint. Az árbefagyasztás a bejelentés szerint nem vonatkozik a prémiumtermékekre és a más oktánszámú üzemanyagokra, valamint az LNG-t tankolókra sem, mivel utóbbiak száma elenyésző. Az árak rögzítésének szükségességét három hónap után felülvizsgálnák. 

Bár Orbán Viktor miniszterelnök két hete még kockázatos lépésnek tartotta az üzemanyagár-befagyasztást, nem zárta ki kategorikusan a lehetőségét sem. Most

A miniszter kérdésre válaszolva példaként a nemrég egy hónapra bejelentett horvát árbefagyasztást említette – ott literenként 550 forintos árat jelöltek meg felső határként, de ezt a kuna árfolyama is befolyásolja –, hozzátéve, hogy ezt a lépést nem érte brüsszeli kritikai, tehát vélhetőleg az Európai Bizottságnak sem volt ellene kifogása.

Horvátországban azonban az éppen aktuális árszinten fagyasztották be a benzin árát, nem pedig az aktuális fogyasztói árhoz képest kisebb áron

 – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. Meglehetősen furcsa lépésnek tartja ezt, egyes nagykereskedők részéről akár jogi válaszlépésekre is okot adhat a döntés. Az általa elemzett piacok közül

Mivel a rögzített ár megállapításával kapcsolatos részletszabályok még nem ismertek, csak találgatni lehet, milyen megoldással érné el ezt az árszintet a kormány. 

Az elemző szerint a laikusok számára könnyen adja magát lehetőségként a jövedéki adó szintjének csökkentése, azonban a hazai benzinárakban ez már jelenleg is alatta van a 36 eurócentes kötelező uniós jövedékiadó-minimumnak. Utóbbiból ugyanis literenként 131 forintos jövedékiadó-mérték következne literenként a jelenlegi, nagyon meggyengült forint–euró árfolyam mellett, azonban a tényleges adómérték 120 forint körül alakul. 

Ebből épphogy az következne, hogy emelnie kellene a kormánynak a jövedéki adót ahhoz, hogy megfeleljen az uniós jogszabálynak 

– mondja Pletser Tamás, bár ezt aligha tartja valószínű lépésnek a kormány részéről. Inkább nem nyúlnak hozzá, tekintve hogy mire uniós kötelezettségszegési eljárás lenne az ügyből, már rég lejárt a három hónapos időtartam. 

Esetleg járható út lehet a 480 forint eléréséhez a benzin áfájának csökkentése, de a részletek ismerete nélkül valószínűbb lehet, hogy egyszerűen ráterhelik a nagykereskedőkre a piaci és a rögzített ár közötti háromhavi különbözet lenyelését – mondta az Indexnek Pletser Tamás. Így a költségek háromnegyedét a nagykereskedők, nagyjából negyedét az állam viselné a kieső áfabevételeken keresztül.

Elképzelhetőnek tartja, hogy egy negyedév erejéig az olyan nagy piaci szereplők, mint a Mol, a Shell vagy az OMV bevállalja, és azt sem tartja valószínűnek, hogy benzinkutak zárnának be emiatt. Az azonban előfordulhat szerinte, hogy a kisebb kutaknál átmenetileg lesznek hiányok a rögzített áras termékekből.

– jegyezte meg Pletser Tamás, hozzátéve, hogy komolyabb világpiaci olajárcsökkenés esetén meg az egész intézkedés értelmét veszti.

Arról nem ejtett szót a miniszter, hogy a piaci és a rögzített árak közti különbséget ki téríti majd meg a nagykereskedő Mol és egyéb szereplők számára. Pletser Tamás az egész világon nem hallott még olyanról, hogy egy ilyen intézkedés hatását az állam kompenzálja a nagykereskedők felé.

Úgy vélte, hogy egy szabadpiaci termék kereskedelmébe való ilyen jellegű beavatkozásnak nincs túl jó piaci üzenete, mivel nagyon komoly bizonytalanságot okozhat. Kérdéses, hogy megéri-e egy öt-hat százalékos árcsökkentés politikailag azt, amit a piaci bizonytalanság okoz – tette hozzá.

Ha tényleg a nagykereskedőkre terhelik a költségeket, valószínűleg eltűnik például a Molnál a csoportszinten húszforintos literenként kiskereskedelmi marzs az érintett termékekre. A bejelentés hatására mindenesetre szinte azonnal szabadulni kezdtek a Mol-részvényektől a befektetők: a cég árfolyama az üzemanyagárak rögzítésének bejelentését követően hirtelen több mint hat százalékkal esett, majd kora délutánra kismértékben visszakorrigált, délután 3 óra körül pedig már csak 4,4 százalékos mínuszban voltak az olajcég részvényei.

(Borítókép: Egy üzemanyagtöltő állomás Budapesten 2017. január 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)