Orvosként vagy tanárként látnánk legszívesebben a gyerekeinket

A Bridge Budapest csapata által életre hívott Edisonplatform a Gemius Hungaryvel közös frissen publikált országos reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy mit gondolnak 2021-ben a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, illetve arról, vajon milyen jövőbiztos tudásra és kompetenciákra lesz szükségük a gyerekeknek a boldoguláshoz. Illetve a kutatás azt is felmérte, hogy a szülők szerint nekik ahhoz mit kell nyújtaniuk, hogy gyermekeik megtalálják majd a számításukat a munkaerőpiacon és általában az életben. 

Szülői rettegéseink a jövőtől

Hogyan lehet a gyerekeket felkészíteni egy kiszámíthatatlan jövőre? Tízből nyolc magyar szülő megfogalmazta ezt az általános félelmet, ahogy a klímaváltozás és a társadalmi instabilitás is a legfőbb hazai szülői aggodalmak között szerepel.

Az szintén kiderült a felmérésből, hogy az édesanyák az édesapáknál sokkal többet szoronganak gyermekeik jövőjük miatt, ezen belül is a munkaerőpiac alakulása és a csökkenő állásbiztonság foglalkoztatja az anyukákat.

Ugyanakkor mindezzel párhuzamosan a szülők gondolatvilágát áthatja a pozitív szemlélet a jövő lehetőségeivel kapcsolatban, például úgy vélik, hogy a digitalizációnak hála, egyre könnyebbé válik a tanulás. Illetve ezen a téren a magyar szülők talpraesettnek és önállónak tartják a gyermekeiket.

Gyermekeink a munka világában

A szülők inkább pesszimisták azzal kapcsolatban, hogy mire a gyermekeik felnőnek, milyen lesz a munka világa. Legalábbis ezt tükrözi az eredmény, miszerint 77 százalékban csökkenő biztonságra és akár kevesebb állásra számítanak.

Akárcsak a digitális ismeretek elsajátítása, jelenleg a szülők 88 százaléka látja úgy, hogy gyermekei munkaerőpiaci érvényesüléséhez elengedhetetlen lesz a digitális írástudás.

Orvosnak tanulj, édes gyerekem!

A kutatás szintén izgalmas tanulsága volt, hogy a magyar szülők az orvosi hivatást tartják a leginkább jövőálló szakmának. (Egész pontosan tízből nyolcan gondolják így.) A dobogó második helyére a tanári, a harmadikra pedig az informatikusi munka került.

Jövőbiztos szakmák a magyar szülők szerint:

• orvos: 80 százalék;
• tanár: 57 százalék;
• informatikus/programozó: 48 százalék;
• mezőgazda/állattenyésztő: 39 százalék;
• jogász/ügyvéd: 39 százalék;
• kőműves/szobafestő/ács: 35 százalék;
• villanyszerelő: 34 százalék;
• mérnök: 29 százalék;
• természettudós (fizikus, biológus): 23 százalék;
• sofőr/taxis/kamionos: 23 százalék.

Hamuban sült pogácsa a boldoguláshoz

A kutatás arra is egyértelműen rávilágított, hogy a magyar szülők is látják, mennyire fontosak a képességek, amelyek a változó világ kihívásaira készítik fel a gyerekeket. A képességek prioritási listájában nem véletlenül ugrott előre a kitartás és a problémamegoldás.

Mondani sem kell, hogy jelentős részben a koronavírus okozta krízis hatására jelölték meg a szülők az említett tulajdonságokat. Ahogy szintén nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a kezdeményezőkészség és a nyitottság a lista végére kerültek.

Jövőbiztos kompetenciák toplistája a magyar szülők szerint 2021-ben:

• kitartás: 79 százalék;
• problémamegoldás: 74 százalék;
• önismeret, önbizalom: 70 százalék;
• kommunikáció: 69 százalék;
• céltudatosság: 67 százalék.

Ami a szülők szerint az ő felelősségük

A szülők egyértelműen a saját felelősségüknek érzik, hogy a kitartást, a kudarcokkal való megküzdés képességét vagy az érzelmek kezelését megtanítsák gyerekeiknek.

Az iskolára bízzák a tárgyi tudást vagy a nyelvek átadását, miközben azt is látják, hogy sok helyen van közös felelősségük.

Szürkezónának tűnik, hogy kinek is a felelőssége, hogy a gyerekeket segítsék a digitális térben való eligazodásban. Csak minden negyedik szülő érzi, hogy neki ezzel dolga van, inkább az iskolában (50 százalék), iskolán kívüli képzésekben (30 százalék) és a barátokban/kortársakban bíznak (32 százalék).

További hasonlóan kérdéses terület, hogy kinek a felelőssége, hogy a gyerekek megtalálják, miben tehetségesek: a szülők mintegy fele érzi ezt saját felelősségnek, és felük gondolja, hogy az iskola ennek a színtere, 40 százalék szerint ez a gyerek felelőssége is.

A szülők szerint az iskola legfőbb feladata a tárgyi tudás átadásán túl, hogy fejlessze a gondolkodást és megszerettesse a tanulást.

Ha a magyar szülők három dolgot kérhetnének az iskoláktól, azok a következők lennének:

• legyen élményeken át tanító;
• fókuszáljon a problémamegoldásra;
• valamint alkalmazkodjon a kihívásokhoz.

(Borítókép: Diákok a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégiumban 2019. június 14-én. Fotó: Komka Péter / MTI)