A tanárokat is megosztja az azonnali iskolabezárás

A szakemberek által minden eddiginél veszélyesebbnek és agresszívebbnek ítélt harmadik koronavírus-hullám kezdetén ismét felmerült a minden hazai intézményre kiterjedő általános iskolabezárás ötlete.

Legalábbis a napokban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Országos Választmánya levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy rendelje el mielőbb a digitális munkavégzést valamennyi köznevelési intézményben és szakképzési területen.

A szakszervezet, amelynek levelét az Index is közölte, azzal érvelt az iskolabezárás mellett, hogy az intézmények nagy része már érintett valamilyen formában a járványügyi intézkedésben. Ami szerintük indokolja a teljes digitális átállást, most már az általános iskolákban is, hogy:

• egyre több intézményben kell részlegesen vagy teljesen zárást elrendelni;
• egyre több pedagógus betegszik meg, kerül kórházba;
• a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az új koronavírus-variáns a dolgozók mellett ugyanúgy a tanulók és hozzátartozóik egészségét is fokozottan veszélyezteti;
• a pedagógustársadalom átlagéletkora 54 év, sok köztük a krónikus beteg, egyelőre mégsem oltakozhattak, mivel nem szerepelnek kiemelt helyen az oltási programban;
• egyelőre a bentlakásos intézményekben, gyermekotthonokban dolgozó pedagógusokat sem oltották be.

A PDSZ Országos Választmánya ezért azt szorgalmazta a miniszterelnöknél, tekintettel a veszélyhelyzetre, hogy központilag ideiglenesen zárják be mind az óvodákat, az általános iskolákat, a pedagógiai szakszolgálatokat, a kollégiumokat, valamint az egyes szakképző intézményeket.

A szakszervezet úgy véli, a véletlenszerű, kiszámíthatatlan iskolabezárások nehezebb helyzetbe hozzák a szülőket, mint ha szervezetten állna át az oktatás a digitális munkarendre, mert így a család felkészülhetne, és megszervezhetné a gyermekek felügyeletét.

Iskolabezárás, legfeljebb részlegesen és adott régióban

Ezzel szemben a Nemzeti Pedagógus Kar máig következetesen azt az álláspontot képviseli, amennyiben az egészségügyi adatok, előrejelzések indokolják, az iskolabezárások a területileg illetékes népegészségügyi központok javaslatára legfeljebb egy adott térségben, adott régióban történjenek meg. Ez az egyik helyes irány

– mondta el Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Indexnek.

A szakember hozzáteszi, azt továbbra is ugyanolyan jó megoldásnak tartják, ha a koronavírus olyannyira érinti a közösséget, hogy ettől ellehetetlenül a jelenléti oktatás, az iskola kérésére az oktatási hivatal elrendelheti az ideiglenes digitális átállást, vagy akár a vegyes rendszerű oktatást. 

Nyilván kialakulhat az a helyzet is, amikor indokolttá válik a központi, minden egyes iskolát érintő bezárás, ám ezt alapvetően egészségügyi döntésnek, nem pedig oktatáspolitikai kérdésnek tekintenénk

– emelte ki Horváth Péter.

A Nemzeti Pedagógus Kar azzal érvel állításaik mellett, hogy minden oktatási intézmény más és más adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. Például egy vidéki iskolában, ahol nagyobb a tér, adott esetben könnyen megszervezni a biztonságos távolságtartást, mint például egy szűkösebb terekbe zsúfolt fővárosi belvárosi iskolában.

Főleg ott, ahol nehezebben biztosítható a megfelelő internetes hozzáférés, illetve a kellő számítógépes infrastruktúra.

Arról nem is beszélve, hogy Horváth Péter szerint az általános iskolákban, különösen az első és a második évfolyamon számtalan kérdést felvet, hogy egyáltalán értelmezhető-e a digitális oktatás műfaja, kezdve a gyerekek eszközkezelésétől a biztos írás-olvasás tudásig.

Ahogy a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint arról sem szabad elfeledkezni, hogy a 14 év alatti diákokra is kiterjesztett általános iskolazár milyen hatással lenne a kisebb diákok mentális állapotára, akik így nem jutnának hozzá a megszokott közösségi élményekhez.

(Borítókép: Üres tanterem a Zrínyi Ilona Gimnáziumban Nyíregyházán 2020. március 16-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)