Ma kiderül, hogy végleg letérdel-e a magyar egészségügy

Egyesek szerint nem túlzás azt állítani, hogy mától új időszámítás kezdődik a magyar egészségügyben, míg mások egyenesen rendszerváltásnak nevezik, ami most az ágazatban történik. 

Hogy a nagy ívű kijelentések mennyiben állják meg a helyüket, nagyban függ a ma napvilágot látó adatoktól is, hogy a szektor dolgozói közül tegnap éjfélig hányan írták alá a szerződést, amely belépteti őket az új rendszert jelentő egészségügyi szolgálati jogviszonyba.

Aki most egészségügyi dolgozóként nem írja alá a szerződését, annak mától automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek.

Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerőfelszívó-kapacitása.

Koronavírus vs. hálapénz

Míg az Index vár a délelőtt folyamán befutó adatokra, hogy azokat közzétegye, ha visszatekerünk az időben, még október elején derült ki, hogy több hónapos előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) régóta szorgalmazott javaslatait, többek között

• az orvosok eddig példátlan béremeléséről,
• illetve a hálapénz kivezetéséről.

Orbán Viktor miniszterelnök akkor elmondta, a koronavírus volt a hazai egészségügy sokak által jó ideje sürgetett átalakításának fő katalizátora. A kormányfő kihangsúlyozta, egyetértenek abban a MOK-kal, hogy a járványhelyzettel járó emberfeletti munkát a mostani bérszínvonal mellett aligha tudják teljesíteni az orvosok és összességében az egészségügyi dolgozók.

A járvány – amely egyelőre felfutóban van – szakította át a gátakat, mert az eleve túlterhelt egészségügy nagy eséllyel csak még túlterheltebb lesz. Az előttünk álló hónapokat, fél évet, egy évet lehetetlen olyan kollégákkal végigcsinálni, akik előtt nincs perspektíva

– emelte ki Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az Indexnek adott interjújában, amelyben a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot értékelte.

2020. október 6-án, pár nappal a hétvégi bejelentést követően az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal el is fogadta a parlament. A C. törvény elsősorban abban jelentett forradalmi változást, hogy létrehozta magát az egészségügyi szolgálati jogviszony műfaját, amely azt jelenti, hogy március elejétől

A törvény szövege az eddig megszokott állami ellátás szinte összes elemére kitért az új bértábla prezentálása mellett, és szabályozta újra többek között:

• a kollektív szerződések lehetőségeit (ezeket konkrétan eltörölte),
• a hálapénz intézményét,
• a munkaidő, az ügyeletek és szabadságok kiszámolásának elveit,
• magukat a szakmai minősítéseket,
• a másodállások vállalásának feltételeit,
• a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket. 

A törvény akkor számtalan tisztázatlan elemét folyamatában azóta nem egy rendeletben módosította, pontosította a kormány. Például az egyik november végi kormányrendelet az eredetileg kitűzött 2021. január 1-jei határidőt március 1-re módosította, amikortól Magyarországon ténylegesen életbe lép az új egészségügyi szolgálati jogviszony.

Ugyanakkor a rendelet azt is előírta, hogy az orvosok már január 1-jétől az új bértábla szerint kapják a fizetésüket. (Az Index nemrég kiderítette, hogy az emelt orvosbérek február elején valóban megérkeztek az érintettekhez.)

Az említett rendelet azzal azonban nagy port kavart, hogy megtiltotta az egészségügyi dolgozóknak a felmondást a veszélyhelyzet ideje alatt.

Heves érzelmek októbertől márciusig

Időközben újabb mérföldkőhöz érkezett a történet, mikor az év végével létrejött a hazai egészségügy új csúcsszerve, az Országos Kórházi Főigazgatóság, akik állításuk szerint végig egyeztettek az átalakítás mikéntjéről, és annak megosztó, vitás pontjairól a Magyar Orvosi Kamarával, akárcsak a szakma főbb szakmai szervezeteivel, szakszervezeteivel.

Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szakmai szervezetek vezetői októbertől napjainkig a házon belül zajló egyeztetések mellett nem egy aggályukat és félelmüket fogalmazták meg a nyilvánosság, a közvélemény felé is. Ezeknek szintén nem egy alkalommal adott hangot az Index, köztük annak az aggodalomnak, hogy:

• Mostantól vajon mennyi lesz az annyi, az orvos béremelés mekkora emelést jelent a gyakorlatban?
• Egy dolog a béremelés, de az orvosok és az egészségügyi dolgozók megkapják-e az eddigi bérpótlékokat és egyéb eddigi pluszjuttatásokat, amelyeket többek között a kollektív szerződések biztosítottak?
• A hálapénz kivezetése mennyiben befolyásolja a szabad orvosválasztást, esetleg a jövőben megakadályozza ebben a betegeket?
• Lehet-e az orvosnak és az egészségügyi dolgozónak másodállása?
• Vagy zárjanak be a magánpraxisok?
• Ki helyettesíti a több helyen helyettesítő hiányszakmában dolgozó orvosokat?
• Mi lesz, ha teljes osztályok mondanak fel és távoznak a magánegészségügybe vagy más karrierterületre?
• Mi alapján számítják majd a pihenőidőt? 

A kormány mindezzel szemben végig igyekezett hűteni a kedélyeket, többek között azt kommunikálva, hogy egy orvos és egészségügyi szakdolgozó sem járhat rosszabbul az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal. Ebbe ugyanúgy beleértve a hónap elején megérkező fizetéseket, akárcsak az emberi oldalt, köztük a konkrét munkakörülményeket.

Az OKFŐ a múlt hét folyamán arra is ígéretet tett, hogy az orvosnak, az egészségügyi dolgozónak – feltéve, ha ezt engedélyezteti – nem kerül veszélybe a másodállást jelentő magánpraxisa, ahogy szeptember 30-ig felülbírálják az ügyeleti díjakat, egyértelműsítik a fizetett pihenőidőre vonatkozó szabályt, és emelik a személyes közreműködőként szolgálatot vállaló orvosok ügyeleti díját is.

Kórházban dolgozó kollégáikhoz hasonlóan a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban munkát vállaló fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket.

Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve többtípusú, szorosabb együttműködésére.

Az ő bértámogatásuk attól függően emelkedik, hogy március másodikával melyik praxisközösségbe lépnek be, amely után ők is visszamenőleges emelést kapnak.

Ezzel kapcsolatban Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke az Indexnek korábban elmondta, szerinte a praxisközösség a beteg szempontjából nemcsak minőségi javulást, de remélhetőleg magasabb színvonalú ellátást is fog jelenteni.

Miért lesz ez jó a betegnek?

A becslések szerint 130-140 ezer egészségügyben dolgozó sorsa mellett természetesen arról is szót kell ejteni, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony milyen ellátást hoz a betegeknek. Jelen pillanatban előre jósolni e téren sem egyszerű, ám ami már körvonalazódik, hogy

• megmarad a szabad orvosválasztás joga, 
• ahogy továbbra is járhatunk az orvosunk magánrendelésére,
• a háziorvosnál több prevenció, szűrővizsgálat jöhet,
• akár szabadságvesztésre is ítélhetnek, ha lebukom a hálapénzzel.

Arra szintén lehet számítani, hogy a hálapénz forgalmát egy erre specializálódott állami szerv fogja mától ellenőrizni, akik adott esetben feljelentést tesznek. (A végső ítéletet ezúttal is a bíróság mondja ki.)

Úgyhogy jó tudni, egy egészségügyi dolgozó a betegtől mostantól csakis olyan tárgyat fogadhat el a kezelést követően, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.