Az angol beteg a mutálódó vírust nyögi

GettyImages-1229062672
2021.01.05. 11:09

Anglia gyakorlatilag zárva tart az aggasztó módon terjedő mutáns koronavírus miatt. Mit jelent ez pontosan? Erre keressük a választ.

A vírusok, különösen a koronavírushoz hasonló, ú.n. RNS vírusok, mint például az influenza vírusa is, mutálódnak. Ez alatt jelen esetben azt értjük, hogy genetikai szerkezetük folyamatosan változik, ami az általuk kódolt aminosavak, illetve fehérjék változásához is vezethet. Ebben semmi meglepő, vagy rendkívüli nincsen, de néhány esetben mégis érdemes, sőt kell is vele foglalkozni.

Mutáns vírusok rendszeresen keletkeznek, de nem feltétlenül terjednek el.

Ehhez az kell, hogy a létrejött mutáns valamiben többet tudjon elődjeinél. Erről van szó az angliai variáns esetében is, amely hatékonyabban tud kötődni az emberi légutak sejtjeihez, és gyorsabban is szaporodik elődjénél. Ennél is nagyobb lehet a baj, ha esetleg olyan mutáns alakul ki, ami képes a korábbi fertőzés vagy védőoltás során megszerzett immunitás kikerülésére.

Erre utaló jelek is vannak már, mivel sorra érkeznek a jelentések olyan betegekről, akik annak ellenére fertőződtek újra, hogy egyszer már átestek a betegségen. Ennek persze más oka is lehet, például elégtelen immunválasz, de mutáns, a megszerzett immunitást kikerülni képes vírus is okozhat ilyet. A jövőben sajnos ilyenekre is számíthatunk.

A jelenleg ismert mutációk nem okoznak súlyosabb lefolyást, de itt a jelenlegen van a hangsúly. 

Az új típusú koronavírus tüskefehérjéje, melynek segítségével képes az emberi légutak sejtjeihez kötődni, eddig legalább 6 mutáción ment keresztül, ahogyan azt Angliában látjuk. A valóságban feltehetően sokkal többön, a tekintélyes amerikai szaklap, a Science cikke szerint akár havonta jelenhet meg újabb mutáció, de ennyiről mindenesetre már biztosan tudunk.

A jelenlegi védőoltások közül a már nálunk is elérhető Pfizer, illetve ezen kívül a Moderna, az AstraZeneca, a Janssen, és az orosz Gamaleya (Szputnyik) oltóanyag fejlesztései mind a tüskefehérjét célozzák. A vírusnak azonban ennél jóval több fehérjéje van, a világ egyik vezető interdiszciplinális tudományos folyóiratában, a Nature-ben megjelent közlemény szerint összesen 29. A fenti vakcinákkal szemben a Sinovac, Sinopharm és CanSino oltásai a teljes vírust tartalmazzák elpusztított formában. Így ezek a védőoltások elviekben a vírus felszínén található többi fehérje ellen is generálhatnak immunválaszt, antitesttermelés és sejtes immunreakció formájában egyaránt.

A jelenleg állatkísérleti fázisban levő magyar oltóanyag is feltehetőleg ezen a módszeren alapul, tehát elméletben a mutálódott tüskefehérje nem jelent feltétlenül akadályt. Ami ennél is fontosabb, hogy az oltáshoz a Magyarországon izolált, tehát itt és most fertőző vírust használnak fel a fejlesztők, nem pedig a Kínában a járvány elején szekvenált vírust, ahogy a fenti vakcinák esetében történt. Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ biztosítja, annak igen korszerű, 3-as biológiai biztonsági fokozatú laboratóriuma segítségével.

A mutálódó vírusra reagálva a Pfizer képviselői már bejelentették, hogy oltásuk jelenlegi tudásuk szerint az eddig ismertté vált mutánsok is ellen megvéd, és ha esetleg ez változna, az általuk alkalmazott mRNS technológia viszonylag gyorsan, mintegy 6 hét alatt lehetővé tenné új, módosított védőoltás kifejlesztését is. A Pfizer és az AstraZeneca vakcinájának felhasználásával Nagy-Britannia különösen komolyan veszi a vírus elleni védekezést, már közel egymillió embert oltottak be, amivel világviszonylatban is az élvonalban járnak. A szigetországnál több embert csak az Egyesült Államokban, Kínában és Izraelben oltottak be eddig. 

(Maszkot viselő nő Londonban 2020. októberben. Fotó: Dominic Lipinski / PA Images / Getty Images)