Januártól már a sarki bódéban is fizethetünk bankkártyával

Január 1-től a jelenleginél jóval több helyen fizethetünk itthon bankkártyával, mint korábban. Profán megfogalmazásban: a jövő év elejétől elvileg még a sarki bódéban is használhatjuk például az érintéses vásárlási módszert. 

Miközben joggal kérjük majd számon a kereskedőkön a „sajnos csak készpénzt tudunk elfogadnit”, a vásárlás új világában mindez nem jelenti azt, hogy bármi hátrány érné a készpénzhasználat kedvelőit – legalábbis a kormányzati ígéret szerint.

Hogy mindez nagyságrendileg mekkora dimenziót nyit meg a kártyahasználati lehetőségekben, és kötelezi a terminálok felszerelésére az üzleteket, arra elsősorban a NAV adataiból következtetnek a szakemberek.

Pillanatnyilag 120 ezer olyan adózó van Magyarországon, akinek online pénztárgépet kell használnia, közülük jelenleg megközelítőleg 60 ezer kereskedőnél nincs se bankkártyás, se más elektronikus fizetési lehetőség – mondta el az Indexnek Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője.

Minél nagyobb a bevétel és a vásárlóerő a környéken, jellemzően Budapesten, a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban, annál esélyesebb, hogy az üzletben elérhető a bankkártyás fizetés is. 

Az összefüggés elsősorban az, hogy a kártyaelfogadás egy bizonyos forgalmi szint, adott árbevétel alatt meglehetősen magas költségekkel jár a kereskedők számára – magyarázza az MNB munkatársa.

Komplexebb azonnali fizetési lehetőségek

Ezek után jó kérdés: az elektronikus fizetési lehetőség miért elvárás az online pénztárgép használatára kötelezett összes vállalkozóval szemben?

A január 1-től életbe lépő intézkedés nem pont a legkisebb árbevételű, legkiszolgáltatottabb kereskedőket hozza még nehezebb helyzetbe? Pláne a koronavírus-járvány okozta válságos gazdasági helyzetben?

Míg hét-nyolc évvel ezelőtt rengeteg volt a passzív kártya Magyarországon, akkoriban a bankkártyák döntő többségét kizárólag készpénzfelvételre használtuk, ez a trend mára egyértelműen megfordult. A banki ügyfelek széles rétege mára hozzászokott, és igényli is azt, hogy kártyával fizethessen

– emeli ki Varga Lóránt, aki úgy látja, az új szabályozás létjogosultságát egyfelől a hazai vásárlói igények indokolják.

Az MNB főosztályvezetője hangsúlyozza, a márciustól elindult azonnali fizetési rendszer, a hazai internetlefedettség növekedése és a mobiltelefon-penetráció szintén megágyazott az elektronikus váltásnak, és egyúttal elhozta a bevett bankkártyás fizetés alternatíváit is, ráadásul a kereskedők szempontjából sokszor kedvezőbb költségek mellett.

Adott esetben egy telefonszám, egy e-mail-cím, illetve egy kinyomtatott, egyszerű QR-kód megadásával is megfelelhet a kereskedő a szabályozásnak, elsősorban akkor, ha egy kevésbé forgalmas üzletről van szó, ahol nincsenek hosszú, tömött sorok

– sorolja Varga Lóránt az alternatívákat.

Ugyanúgy magának az MNB-nek létezik is a piaci szereplőkkel közösen létrehozott központi, bárki számára nyíltan elérhető QR-kód-szabványa. Ahogy tudnak olyan bankokról is, amelyek dinamikus QR-kódos megoldásokat kínálnak, és más, komplexebb azonnali fizetési lehetőségeket biztosító szolgáltatásokat is fejlesztenek a kereskedők számára. 

2021 népszerű olvasmánya: a QR-kód

A kormány áprilisban jelentette be, hogy az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenütt lehetőséget biztosítani az elektronikus fizetésre.

Mint Varga Lóránt állítja, az új kereskedelmi törvény részeként megjelent szabályozás célja egyfelől a gazdaság fehérítése, másfelől a költségoptimalizáció, azaz a spórolás, hiszen az elektronikus fizetés műfajának összességében alacsonyabb az átlagos erőforrásigénye.

Ettől függetlenül az MNB továbbra is nagymértékben támogatja, hogy minden vásárlónak megmaradjon a szabad választás joga, így továbbra is tudjon készpénzzel fizetni, aki szeretne.

Az szintén esélyes viszont – jelzi előre az MNB főosztályvezetője –, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb mértékben találkozunk majd a boltokban azonnali fizetésen, akár QR-kódon vagy más, még egyszerűbb és olcsóbb adatmegadási technológián alapuló megoldásokkal.

(Borítókép: Georg Wenzel / picture alliance / Getty Images)