Akár 4 százalékos növekedési potenciál is benne van a magyar gazdaságban

Nagyot léphet előre a magyar gazdaság, ha felkészül a Covid–19-járvány utáni időszakra – állapítja meg a McKinsey & Company legfrissebb elemzése, amelyből kiderül, hogy a koronavírus-válságot követő évtizedben a magyar gazdaságban jelentős növekedési potenciál van.

A következő tíz év stratégiai jelentőségű lesz a magyar gazdaság életében

– fogalmazott az elemzést bemutató háttérbeszélgetésen Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti irodájának vezető partnere. Kulcskérdés ugyanis, hogy Magyarország folytatni tudja-e azt a felzárkózást, amelyet az elmúlt 15 évben véghez vitt, azaz, hogy közeledtünk az európai uniós átlaghoz, sőt az utóbbi öt évben gyorsult is a felzárkózásunk.

Havas András, a McKinsey partnere ezt részletezve arról beszélt, hogy 2010 és 2015 között relatíve lassú volt a magyar gazdaság növekedése (átlagosan évi 2,1 százalékos reál-GDP-bővülést számoltak), majd 2015 és 2019 között felgyorsult a növekedés: az elmúlt években 4,1 százalékkal nőtt a reál-GDP, ami a többi V4-es ország átlagánál (3,4 százalék), valamint az euróövezeti átlagnál (1,9 százalék) is magasabb volt. Ez szerinte elsősorban a termelékenység növekedésének volt köszönhető. „A versenyképesség volt a kulcsa a gazdasági növekedésnek” – jelentette ki Havas András.

A Jánoskuti és Havas által készített elemzés szerint

Négy tényezőt emeltek ki azok közül, amelyek a leginkább elősegíthetik a versenyképesség, ezen belül a termelékenység javulását:

• a közvetlen külföldi befektetésekre és egyre nagyobb mértékben a hazai megtakarításokra alapozó, átgondolt beruházásélénkítést;
• a 21. századi alapkészségekre, valamint a szükséges szakképzettséggel rendelkezők terén mutatkozó lemaradás felszámolására egyformán fókuszáló munkaerő-fejlesztést;
• a kutatás-fejlesztési programokkal ösztönzött, a járvány következtében felgyorsult digitális transzformáció lendületét kihasználó innovációt;
• valamint a megfelelő intézményi kereteket, szabályozást és számos tágabb értelemben vett gazdaságélénkítő tényezőt felölelő, támogató környezetet.

Havas szerint jelenleg olyan kihívásokkal nézünk szembe, amelyek egyben lehetőségek is: az ellátási láncok közelebb kerültek a fogyasztókhoz, rugalmasabbak a munkahelyi elvárások, valamint felgyorsult a digitalizáció. A lezárt országhatárok és különböző szigorítások miatt az első elég egyértelműnek hat, ahogy a digitalizáció felgyorsulása is. A munkahelyi elvárásokat illetően viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a világjárvány okozta helyzet révén számos olyan ember előtt nyílt meg a lehetőség, akik különböző okok miatt az elmúlt időszakban nem tudtak belépni a munkaerőpiacra – elég csak a kismamákra vagy a nyugdíjasokra gondolni.

Új társadalmi csoportokat lehet bevonni a munkaerőpiacra

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy ez akár 200 ezer új embert jelenthet a foglalkoztatásban.

A termelékenységet vizsgálva 13 iparágat vettek górcső alá, és elemzésükben arra jutottak, hogy GDP-hozzájárulás szempontjából a legtöbb ágazatban van potenciál a versenyképesség terén. Havas a feldolgozóipart, az építőipart, valamint a kereskedelmet emelte ki, amelyek már méretükből és termelékenységükből adódóan a legnagyobb potenciállal bírnak. Szerinte a növekedés felét ez a három szektor fogja adni.

Tíz év múlva lehetnénk a mostani eurózóna szintjén

Tízéves időtávra kalkuláltak: alappályás forgatókönyvük szerint 2030-ig átlagosan évi 2,2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, ugyanakkor úgy az elemzés szerzői szerint az is benne van a pakliban, hogy ha a megfelelő lépéseket megteszik a döntéshozók, akkor elérhető a 4 százalékos GDP-növekedés is, bár azt azért Havas is hozzátette, hogy ez azért „nagy siker lenne”. Ha ezt sikerülne elérni, az tartósan az eurózóna átlaga feletti teljesítményt jelentene, így Magyarország egy évtizeden belül elérné az eurózóna jelenlegi szintjét, azaz tartana ott 2030-ban, mint ahol most az euróövezet. (A valutaunió 2000-es szintjét például 14 év alatt sikerült az országnak megugrania.)

Jánoskuti szerint mire ez bekövetkezik, „Magyarországnak készen kell állnia arra, hogy nagyobb sebességi fokozatba kapcsoljon”. Ehhez elengedhetetlen, hogy az állami és a magánszektor vezetői egyaránt a versenyképesség növelését tűzzék ki célul, amely meghatározza majd a következő évek hangsúlyait. A növekedés alapjának megteremtéséhez ugyanakkor azokat az országon belüli regionális különbségeket is kezelni kell, amelyek a jövedelmek, a termelékenység, az oktatás és az egészségügyi ellátás terén jellemzik az országot – fogalmazott a McKinsey partnere.

(Borítókép: Kéz- és felületfertőtlenítő folyadékot csomagolnak egy miskolci cég csarnokában a borsodi megyeszékhelyen koronavírus járvány idején 2020. április 29-én. Fotó: Vajda János / MTI)