Durván jön fel az afrikai harcsa Magyarországon, szorul vissza a ponty

A halastavainkban szinte kizárólag ponty van, üzemi termelésben szinte csak afrikai harcsa, áll az Agárgazdasági Kutatóintézet (NAIK-AKI) friss lehalászási jelentésében, amit az Agrárszektor.hu vett észre. 

Kétféleképpen termelünk halat itthon, egyrészt halastavakban, természetesebb folyamatok közt. Másrészt gyárszerűen, a termelés minden folyamatát szigorú kontroll alatt tartva, ez az intenzív termelés. A halastavaknál mindent visz a ponty, de egyre csökken a megtermelt mennyiség. Az intenzív termelésben viszont szinte csak afrikai harcsáról beszélhetünk, ezek termelt mennyisége viszont nő.

Halastavakból szinte csak ponty

Több mint 27 ezer hektár tóterületen termelünk halakat, döntően magáncégek végzik ezt a tevékenységet, földrajzilag egyáltalán nem egyenletesen elosztva, mivel a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön összpontosul az ilyen jellegű halhústermelés több mint négyötöde.

Szinte csak pontyot termelünk így, 2017 óta pedig szolidan de kitartóan csökken a megtermelt mennyiség. A teljes hazai halastavi termelés mennyisége kicsit több mint 20 ezer tonna volt tavaly, az előző évi mennyiséghez képest 9 százalékkal kevesebb.

Jön fel az intenzív termelés

Az üzemszerű termelés viszont erős bővülésben van. A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, ami az előző évhez mérten 12 százalékos bővülést jelentett. Itt a természetes folyamatok kevésbé vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, így meglehetősen azonos minőségű halhúst lehet csinálni. 

Ez nálunk lényegében kizárólag az afrikai harcsát jelenti, csak mutatóba van más. Egyébként 21 cég foglalkozik intenzív halgyártással Magyarországon, összesen 23 telephelyen.  

Drága, macerás és nem ízlik

Évente átlagosan 6–7 kg halat eszik egy magyar, ami nagyon durván elmarad az EU átlagától (23–25 kg) és a világátlagtól (20 kg) is. Főként azért nem szeretünk halat enni, mert

• drágának tartjuk, nincs erre pénzünk,
• sokaknak egyszerűen nem ízlenek az itthon elérhető halak,
• másoknak mondjuk nem is elérhető, hogy halat vegyenek a környékükön,
• ráadásul otthon feldolgozni is hosszadalmas és macerás. 

A jelentés szerint mi leginkább a 1,5–2 kilós pontyot keressük vásárláskor, és a kereskedők is ezt tartják ideálisnak a gazdaságos feldolgozáshoz, például a pontyszeletekhez. Erősen szezonális a fogyasztásunk, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban veszünk halat.

A feldolgozott és a konyhakész halászati termékek iránt viszont egyre inkább nő a kereslet, amit a különböző fagyasztott, feldolgozott félkész termékek forgalma eredményez. Az egy főre vetített éves halfogyasztás 2016 és 2018 között évente átlagosan 30-40 dekagrammal nőtt. A hazai halfogyasztás 79 százalékát az importból származó halak adták 2018-ban, a tavalyi halhúsfogyasztáshoz kapcsolódó számok viszont csak őszre lesznek meg.

(Borítókép: Shutterstock)