Készpénz, a vírusgazda

A koronavírus terjedése nyomán sok jegybank, így a kínai, a dél-koreai, a brit, de a magyar is készpénz-fertőtlenítési programba kezdett, és a WHO egészségügyi világszervezet is figyelmeztetett a készpénzhasználat veszélyeire.

Azt ugyan az egyes források eltérően fogalmazzák meg, vélhetően nem is tudja senki pontosan, hogy egy érme, vagy egy bankjegy meddig fertőz, vagyis percekig, órákig, napokig, vagy akár egy egész hétig képes lehet koronavírust terjeszteni, de mindegyik elég rémisztő, ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos pénz (legyen szó bankjegyről, vagy érméről) életútja során akár kétezerszer is gazdát cserélhet.

Gyakran forog, mossunk kezet!

Érdemes megfigyelni, vagy akárcsak emlékeink alapján felidézni a pénztárcánk tartalmának változását. Azt fogjuk észrevenni, hogy néhány óvatos duhajt leszámítva, akik jól megtömött pénztárcával szeretnek járkálni, és akiknél napokig megülhet egy-egy húszezres, szinte állandóan leürül a tárcánk, mind az apró, mind a bankjegyek tekintetében. Természetesen, akik szinte mindent mobillal, vagy kártyával fizetnek, azoknál kisebb a pénzforgalom, de ők nem is nagyon tartanak maguknál készpénzt.

Azt már a koronavírus előtt is tanítják a gyerekeknek, hogy a pénz „koszos”, használata után érdemes kezet mosni. A pénztárosoknak is normál üzemmódban, azaz egy szokásos téli influenza idején is biztosítani kell a kézfertőtlenítéshez szükséges szereket.

Most azonban fokozottan is ez a legfontosabb tanács, a készpénzhasználat után, és ha lehet a szemünk, orrunk, szájunk megérintése előtt, alaposan mossunk kezet!"

Bár sok szempontból a telefonos, kártyás fizetések kontrolláltabbak, hiszen ezeket az eszközöket jó esetben nem fogja meg rajtunk kívül más, ugyanakkor azt is fontos figyelmeztetésként fogalmazzák meg a szakemberek, hogy a telefonunk és a kártyánk is mindenféle nyilvános helyen előkerül, elsősorban a telefonunkat akár több ezerszer is megérintjük egyetlen nap alatt, vagyis ezekkel az eszközökkel is vannak kockázatok.

Magyar gyakorlat

Na, de vissza a készpénzhez! Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy itthon mi a gyakorlat a bankjegyek fertőtlenítésével. Mint a jegybank válaszában megírta, az MNB logisztikai központjában - a koronavírus terjedésének megelőzését szolgáló intézkedéseként is - a kézpénzforgalomból naponta milliárdos nagyságrendben, zárt konténerekben befizetett bankjegyeket minden esetben a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig „pihenteti”.

Ezt követően a bankjegyek nagy teljesítményű gépekkel történő ellenőrzése következik, amelynek során az elhasználódott bankjegyek kiszűrésre és megsemmisítésre kerülnek. A minőségük alapján megfelelőnek ítélt és kötegekbe rendezett bankjegyeket pedig zsugorfóliával csomagolják, melynek során azok egy 160-170 Celsius fok hőmérsékletű alagúton haladnak végig.”

- írta az MNB

Ezek a bankjegyek tényleg tiszták

Az alkalmazott intézkedésnek és a korszerű technológiának köszönhetően a jegybankba befizetett bankjegyek újbóli kifizetése esetén minimális a kockázata annak, hogy esetlegesen fertőzött bankjegyek kerüljenek a forgalomba.

Természetesen az MNB-be csak a nagy készpénz-logisztikai cégek egyenlegének feleslege jut el, vagyis a mindennapokban nagyon sok olyan pénzhez érünk, amely nem esett át ilyen fertőtlenítésen. Vagy ha esetleg át is esett, egy-két nap múlva, már újra több kézen áthalad. Ezért az MNB is hangsúlyozza az alapvető higiénés szabályok betartását (gyakori kézmosást). Ahogyan a pénzekre, úgy minden közös használatú tárgyra ez az iránymutató szabály.

Érdekes tapasztalatunk volt, hogy bár több hazai szakemberrel és céggel is tudtunk háttérbeszélgetni a koronavírus és a hazai készpénzhasználat kapcsolatáról, sok visszautasítást is kaptunk.

• Volt, aki azt jelezte, hogy az elmúlt napok tapasztalataiban még nehéz szétválasztani az azonnal fizetési rendszer (afr) bevezetésének és a járványnak a hatásait.
• Akadt, aki azzal utasította vissza a megkeresésünket, hogy bár a társasága nagyon határozottan a készpénzmentes fizetési metódusokat népszerűsíti, a koronavírus olyan kritikus globális tragédia, amelynek kapcsán nem szeretnének az üzletüket népszerűsítő nyilatkozatot tenni.

Vásárlási roham és tartalékolás

Az elmúlt napok tapasztalatai alapján azért az minden beszégetésből kiderült, hogy a hazai vásárlási roham (tartós élelmiszer, fertőtlenítő, szappan) élénkítette a gazdaság készpénzigényét is, ahogyan olyan lakossági válaszreakciót is lehetett tapasztalni, hogy vannak emberek, akik a megszokottnál több készpénzt is tartalékoltak.

Érdekes tapasztalatokat osztottak meg az Index-szel az aggregált folyamatokra rálátók. Mint elmesélték:

1. Látványosan visszaesett a külföldi turisták készpénzfelvétele, ez például az Euronet ATM-ejeit érinti.
2. Csökkent minden, jellemzően készpénzes idegenforgalmi iparág bevétele (vendéglátás, taxik), de a benzinkúti készpénzbevétel is szignifikánsan mérséklődött az elmúlt hetekhez képest.
3. A bankokból beszállítandó cash is apadt, ennek okát elemezni kéne, de itt is szerepet játszhat a külföldi vendégek váltási tevékenysége, vagy a magyar ügyfelek otthon maradása.
4. Több élelmiszerlánc készénzbevétele viszont látványosan emelkedett.

A szakemberek szerint azonban a hazai elektronikus és fizikai pénzforgalom teljesen biztonságos, kevés élő munkaerőt igénylő, sokszorosan letesztelt és háttérbiztosított rendszerek, amelyekben nincsen olyan elem, amelyet egy esetleg kiszélesedő egészségügyi válság veszélyeztet.

Időben volt a nagy balhé

Mint egy készpénz-logisztikai szakember az Indexnek elmesélte, a magyar készpénzlogisztikában az 1997. februári Postabank-válság tekinthető egyfajta zérópontnak. Az mindig nagy szerencse, ha egy területen a potenciálisan nagyobb zavart megelőzi egy olyan kisebb, amikor rendbe lehet tenni a rendszereket (mint az egyik legjobb magyar bank, a K&H esetében a 2008-as pénzügyi válságot megelőző Kulcsár-ügy, ami után alaposan átfésülték a jogosultságokat, kontrollokat, jelentéseket).

A Postabank-fiókok megrohamozása és a magyar készpénz-logisztika 1997-es csődje után rengeteg biztonsági tartalékkal és rendszeres BCP (business continuity planning, vagyis üzletmenet folytonossági) tesztekkel erősítették meg a szisztémát.

Titkos metódusok

Ennek részletei sok szempontból titkosak. Az MNB soroksári logisztikai központjában található szuperszéf minden létező fizikai biztonsággal (kerítések, fegyveres őrség, többszintű zsilipes ajtó, kinyitás csak dupla jóváhagyással) el van látva, még a tűzvész sem veszélyeztetné az akár ezermilliárd forintot is tartalmazó szuperszéfet, mert onnan minden oxigén el van vonva.

De ha esetleg mégis történne valami kivédhetetlen (atomcsapás érné a területet), akkor is van az MNB-nek B és C terve, például egy szupertitkos elhelyezkedésű alternatív pénzraktára, illetve az említett BCP-teszteken azt is vizsgálja az MNB, hogy a nagy készpénzszállítók, így

• a Criterion (Garancsi István cége a korábbi Group 4),
• az MPT (volt J&T),
• esetleg az előző kettőnél kisebb Trezex

telephelyei (depói) miként léphetnek elő a magyar készpénzlogisztika ideiglenes központjává. A készpénzlogisztika amúgy nem közszolgáltatás, de bizonyos helyzetekben mégis előnyt élvez, például egy szmogriadó esetén is felmentést kaphatnak ezek a járművek a járműstopok alól.

Sok a nagy címlet

Visszatérve a különböző készpénzzel kapcsolatos felhasználás-növekedésre, a mintegy 6-7000 milliárd forintnyi, vagyis brutálisan magas magyar készpénzállomány elsősorban a feketegazdaság miatt alakult ki, amit jól jelez, hogy a cashállomány döntő többsége tíz- és húszezresekben van (a legkevésbé használt forgalomban levő bankjegy amúgy a kétezres).

Vannak eleve fekete szektorok (drogkereskedelem), ahol minden készpénzben történik. de sok legális szektorban (mezőgazdaság, építőipar) is a félig legális, vagy teljesen illegális munkavállalók is cashben kapják a pénzüket.

Végül egy komoly készpénzhasználati ok a bizalomhiány, ezek az olyan esetek, amikor két cég nem bízik az átutalásban, például egy építőipari gépet csak készpénzfizetéssel lehet kibérelni. Utóbbi esetekben segíthet a leginkább az afr a készpénz visszaszorításában.

A fizikai kontakt kerülése

Egyes szakemberek szerint azonban nem elég csak megnyugtatni a magyar lakosságot, a sajnálatos vírus akár segíthetne is abban, hogy a kormány edukáljon, készpénzmentes fizetési megoldások felé tereljen. Jánosi Zoltán bankár (jelenleg az MVFI tanácsadócég partnere) úgy véli, hogy

edukációval, bizonyos díjak (a tranzakciós illeték, vagy a kártyatársaságok által felszámolt interchange díjak, illetve a bankok díjainak) átmeneti eltörlésével, csökkentésével lehetne azon segíteni, hogy a lakosság kevesebb fizikai kontakthelyzetbe kerüljön a készpénzes fizetések miatt."

Ahogyan a magyar kormány ingyenessé tudta tenni bizonyos határig a lakossági készpénz-felvételeket, eljött az idő, amikor inkább azért kellene lépéseket tenni, hogy a készpénzmentes fizetések kondíciói javuljanak.

Egy ilyen ideiglenes intézkedés-sorozat mindenkinek megérné, mert ha beleszokik a lakosság a kényelmes, modern, készpénzmentes fizetési metódusokba, akkor nyugodtabb időszakokban is ott marad majd.

Ha így lesz, az legalább egy pozitív változás lehet a magyar gazdaságban, ugyanakkor a szakemberek megnyugtatnak, ha az ellenkező véglet következne be, és átmenetileg nagymértékben megnőne a hazai készpénzhasználat, akkor is fennakadás nélkül képes lesz kezelni a készpénzlogisztika.

(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!