Idei csúcsára tolta Trump az olaj árát

Idei csúcsára emelkedett a kőolaj világpiaci ára kedden, miután az Egyesült Államok előző nap megerősítette, hogy az iráni olajvásárlási tilalom alól ideiglenesen mentesített országoknak is le kell állítaniuk importjukat május elsejétől – írja az MTI. A nemzetközi közösség számos tagja gazdasági érdekből alapjáraton nem támogatja az USA Iránnal kapcsolatos mostani politikáját, és a CNN beszámolója szerint az érintett országok egyáltalán nem boldogok a friss fejleménytől. 

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára kedden hathavi és egyben idei csúcsára ért. Eddigi napi maximumán

Az Irán olajiparát célzó amerikai büntetőintézkedések tavaly november 4-én léptek hatályba. Az iráni olaj legnagyobb vásárlói (Olaszország, Görögország, Törökország, India, Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea) 180 napra mentesültek az amerikai szankciók alól, de fokozatosan csökkenteniük kellett az Iránból származó importot. A Fehér Ház hétfőn felszólította az iráni olaj vásárlóit, hogy szüntessék be május 1-jétől az ügyleteket, különben szankciókkal sújtja őket. Ez némileg meglepte a közvéleményt, mert sokan arra számítottak, hogy további haladékot adhat Donald Trump az érintetteknek. 

Eddig Kína és Törökország jelezte, hogy nagyon nem értenek egyet az USA módszerével. A kínai külügy szóvivője közölte, hogy országa minden egyoldalú amerikai szankciót elutasít.

Az Iránnal való együttműködésünk nyílt, transzparens, és törvényes, ezt tiszteletben kellene tartani

- mondta. Mevlut Cavusoglu, Törökország külügyminisztere is hasonlóképpen nyilatkozott: Törökország elutasítja az egyoldalú szankciókat és azt, hogy bárki beleszóljon abba, hogyan viszonyulnak a szomszédos országokhoz. India kevésbé harcias, de ők is közölték, hogy csak az ENSZ-szankciókat tekintik irányadókat, egyéb egyoldalú szankciókat nem ismernek el. Ugyanakkor Dharmendra Pradhan kőolaj- és földgázipari miniszter a Times of India című napilapban kedden megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy ezután más országoktól vásárolnak majd kőolajat. Elemzők szerint egyébként Kína esetében valószínűtlen, hogy teljesen leálljon az iráni olaj behozatalával. 

A Fehér Ház lépését Teherán sem hagyta szó nélkül, az iráni hadsereg vezető erejének számító Forradalmi Gárda a bejelentésre megismételte korábbi fenyegetését, miszerint az amerikai lépésre válaszul kész lezárni a globális olajszállítmányok számára rendkívül fontos Hormuzi-szorost.

Washington hétfőn jelezte azt is, hogy azon dolgozik Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, hogy biztosítsa a megfelelő piaci kínálatot az iráni olaj kiesése ellenére. Kereskedők már panaszkodtak arra, hogy szűkös a kínálat, de olyan megfigyelők, mint például a Goldman Sachs arra számítanak, hogy a globális olajpiacon nem okoz nehézségeket az iráni olaj kiesése, más szállítók pótolni tudják a hiányzó mennyiséget. Ennek ellenére kedden kilőtt az olajár. 

Az amerikai szankciók helyreállítása előtt napi 3 millió hordós kitermelésével és évi 50 milliárd dolláros bevételével Irán volt a negyedik legjelentősebb tagállama a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC). Idén áprilisra napi egymillió hordó alá csökkent Irán olajexportja, ami jelentős bevételkiesést és gazdasági visszaesést okozott a perzsa államnak. Arról, hogyan lett Iránból a Trump-adminisztráció és szövetségesei főellensége, itt olvashat bővebben.