Kinyírja a lakástakarékokat a kormány

Megszünteti a kormány a lakástakarékpénztári konstrukciók állami támogatását – derül ki abból a módosító javaslatból, amit a fideszes Bánki Erik egyéni indítványként nyújtott be a parlamentnek. A módosítót már kedden elfogadhatják. 

A törvényjavaslat indoklása szerint a 20 éve működő lakástakarék-konstrukció állami támogatása 

nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak.

A szöveg szerint idén több mint 70 milliárd forintra rúghat már összesen a lakástakarékokra adott állami támogatás mértéke, miközben 2010 óta a négy lakástakarékpénztári szolgáltató közel "60 milliárd forint extraprofitot realizált".

Az általános indoklásban olvasható még, hogy "a lakástakarék-program mára egy, az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált. Miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz." 

Kapcsolódó

Indul a nagy lakáslottó: bomba üzlet vagy egy rakás rizikó?

Hamarosan el kell indulnia az első otthonteremtési közösségnek. Hogy áll a lakáslottó, milyen kockázatok maradtak a rendszerben, és kinek lehet jó a lehetőség?

További probléma a programmal a kormány szerint, hogy a megtakarításokból jellemzően nem épültek új lakások, márpedig ez a kormány fő célja az utóbbi időben. Az indoklás szerint a csok jobban szolgálja a kormány céljait a lakhatási támogatások területén, vélhetően azt szeretnék, ha a jövőben mindenki valamilyen csok-konstrukcióban gondolkodna, aki lakástámogatást kér (vagyis vállalna a lakásvásárlás mellé gyereket is). A másik lehetőség, hogy a Rogán Antal-féle "lakáslottó", avagy a mérsékelten népszerű Nemzeti Otthonteremtési Közösségek irányába is próbálnák terelgetni az embereket. 

Bánki Erik

Fotó: Koszticsák Szilárd

A törvény visszamenőlegesen természetesen nem lesz érvényes, tehát a már megkötött szerződésekre kifizetik az állami támogatást, de a hatályba lépéstől számítva viszont nem igazán lesz értelme lakástakarékot kötni, hiszen ebben a konstrukcióban éppen az volt a jó biznisz, hogy az állam hozzátett 30 százalékot a lakáscélú megtakarításhoz. Akinek már meglévő szerződése van, az a módosító értelmében csak úgy hosszabbíthatja meg a megtakarítási periódusát (4 évesről 10 évesre), hogy a meghosszabbított időre már nem jár az állami támogatás. 

A módosító várhatóan gyorsan át fog menni, mert már tárgysorozatba vette az Országgyűlés gazdasági bizottsága, és kivételes eljárásban kíván foglalkozni vele a parlament. Ez azt jelenti, hogy

ami egyben arra a kérdésre is válasz, hogy lesz-e még idő a törvény elfogadása előtt lakástakarékot kötni azoknak, akik mostanában szerettek volna: nem lesz, illetve csak a hétfő nap maradéka és a kedd. 

A lakástakarékpénztár egyébként elég népszerű konstrukció volt a lakásra gyűjtők körében, ugyanis a szerződések halmozásával és az állami támogatáson felül választható kedvezményes hitellel elég szép összeghez hozzá lehetett jutni néhány év takarékoskodással, egyéb feltételektől mentesen. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

20.000 Ft

40.000 Ft

Egyéb

Ft

Támogatom az Indexet

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!