A maga módján zseniális: épül a Mészáros Holding Nyrt.

Lufifújásnak, teljesen spekulatív sztorinak tűnt az elmúlt egy évben a Konzum Nyrt. részvényeinek története, aztán egy ponton mégis elkezdett egész jól kinézni. De vajon lehet-e normális az, ha egy részvény egyetlen év alatt a 66-szorosára drágul, mint az 52 forintról 3454 forintig pattanó Konzum? Lehet-e értéket teremteni lufifújással, várakozással, spekulációval? Most úgy tűnik, hogy igen.

Tartósan velünk lesz

Az eddigi fanyalgóknak (például e sorok írójának) az elmúlt napokban fontos elemekre kellett rádöbbenniük:

• A Mészáros-papírok tartósan velünk lesznek, a cégcsoport aktorai nemcsak rövid távú árfolyamnyereségekre fókuszálnak, hanem valami nagyot, egy hatalmas, akár a Mol és az OTP szintjét közelítő tőzsdei vállalatot építenek.
• Ebben a nagy konglomerátumban, amit akár nevezhetnénk Mészáros Holding Nyrt.-nek vagy NER Nyrt.-nek, több, ma még különböző tőzsdei cég is benne lehet. A jelenlegi Konzum, Opus, Appeninn hármas mellett már errefelé orientálódnak kisebbségi vagy többségi tőzsdei, illetve oda készülő pakettek, legyen szó a CIG-ről, az FHB-ről vagy az MKB-ról.
• A NER-hívők és a tőzsdei spekulánsok, vagyis akik hamar hinni kezdtek ebben a furcsa projektben, százmilliárdos vagyongyarapodást könyvelhettek el, és egyelőre nem látszik, hogy miért omlanának össze rövid távon a Mészáros-papírok árfolyamai.

Vissza is üthet a politikára alapozott spekuláció

A Konzum Nyrt. tőzsdén jegyzett részvénytársaság elmúlt egy évének tárgyalása előtt két állítást azért érdemes rögzíteni, nehogy túlzó legyen a lelkesedésünk.

1. A magyar gazdaság versenyképessége, a piac tisztasága szempontjából aggasztó, hogy több hazai ágazatban rendkívül gyorsan konvergálnak a javak egy politikaközeli üzletemberhez, Mészáros Lőrinchez, aki közismerten Orbán Viktor miniszterelnök földije, barátja. A felcsúti polgármester és üzleti köre immár nemcsak Mészáros hagyományos ágazataiban, vagyis a mezőgazdaságban és az építőiparban sikeres, hanem korábban nem tapasztalt jártasságot kezd mutatni a bankrendszer, a média vagy éppen az energetika folyamataiban is. Vagyonosodásáról szóló cikkeinket itt és itt olvashatja. 
2. A fundamentumoktól elrugaszkodott, az üzleti alapok helyett inkább valamifajta politikai támogatottságra alapozó tőzsdei spekuláció veszélyes lehet, könnyen visszaüthet. Ezért az alábbiakban bemutatott történetet senki ne érezze garanciának arra nézve, hogy a következő ilyen sztoriba is érdemes lesz majd beszállnia.

Bejelentésdömping

A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Mészáros-papírok (Konzum, Opus, Appeninn) körül mindennap történik valami. Csak az elmúlt napokban

• a Konzum portfóliójába fogadott egy rakás szállodát, illetve beszállt egy biztosítóba, és tulajdonosai között üdvözölhette a Duna Aszfaltot;
• az Opus cseh sztárbrókerekkel együtt a Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa lett, de beszállt fontos médiacégekbe is;
• az Appeninn pedig 800 ezer eurós nyereséggel eladott egy értékes Mérleg utcai irodaházat.

Mi az itt következő történetben kifejezetten a Konzum példáján nézzük meg, hogy miképpen teremtett értéket a tőzsdén a spekuláció.

Fújjátok, fújjátok!

A Konzum-sztori különlegessége ugyanis abban rejlik, hogy nem a tőzsdéken megszokott sorrendet követték az események. Általában, amikor az elemzők vagy a befektetők azt észlelik, hogy egy cég kezd jobban teljesíteni, kedvező üzletekhez fér oda, nagyobb a forgalma, az eredménye, nő a vagyona, akkor a részvények felértékelődnek.

Nos, a Konzum megfordította a sorrendet: erős politikai hátszelének köszönhetően előbb tudott gigantikus mértékben emelkedni a részvény árfolyama, és éppen ez, az addig érthetetlen növekedés teremtett lehetőséget, az üzlet bővítéséhez és a vagyon gyarapításához.

Korányi G. Tamás, az egyik legtapasztaltabb hazai magánbefektető (a Napi.hu korábbi főszerkesztője) elmondta: a hazai spekulánsrétegnek eltartott vagy fél évig, hogy rákapjon a papírokra, de ma már a tapasztalt spekulánsok is egységesen úgy tartják, hogy a Mészáros-részvények jelentőssé válhatnak.

Fordított modell, ami nagyon bejött

Ezt a valóban párját ritkítóan sikeres modellt egy egyszerű példán próbáljuk meg bemutatni.

Képzeljük el, hogy két ismert üzletember, Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért rendelkeznek 25 millió forinttal, amiből lakást szeretnének venni. Ha kimennének a budapesti lakáspiacra, egy nem is túl nagy panellakásra lenne elegendő a pénzük.

Ám ők mást találnak ki, létrehoznak egy LFV (Lakásokat Fogunk Venni) Nyrt. elnevezésű nyilvános részvénytársaságot, és ebbe a cégbe teszik be a 25 millió forintot. A társaság eleinte annyit ér, amennyi érték, vagyis amennyi pénz van benne, 25 millió forintot. Az LFV Nyrt. ezért kibocsát 25 ezer darab, egyenként ezerforintos részvényt, ezeket bevezetik a tőzsdére.

A társaság meghirdeti a stratégiáját, lakásokat szeretne majd venni. A tőzsde elkezd hinni a papírban, a befektetők tudják, hogy Mészáros és Jászai ügyes fiúk, azt feltételezik, hogy jó kapcsolataik is vannak, vélhetően kedvező feltételekkel tudnak majd lakásokat venni. A részvény arra a vak hitre, hogy Mészárossal jó egy cégben lenni, elkezd szárnyalni. Előbb ezer forintról felmegy a kurzus ötezer forintra, majd hirtelen egészen tízezer forintra.

Egyre többen hallanak a csodás áremelkedésről, mindenki be akar szállni. Eltelik egy év, és azt látjuk, hogy az a cég, amiben valójában csak 25 millió forint tőke van, már 66-szoros áron forog a börzén. Vagyis egyetlen részvény ára ezer forintról 66 ezer forintra szaladt fel. Mindenki csodálkozik, a pénzügyi elemzők és az újságírók háborognak, szidják a tudatlan spekulánsokat, a kurzust senki sem érti.

Majd jön a csoda

Ekkor az LFV tesz egy izgalmas bejelentést. Lakásokat fog venni, de nem készpénzzel fizet értük, hanem LFV-részvényekkel. Vagy a meglevő tulajdonosok adnak ilyeneket a lakásokért cserébe, vagy új LFV-papírokat bocsát ki ebből a célból a társaság.

És láss csodát, örömmel jönnek a lakástulajdonosok, és cserélnek. Mivel a részvények ára menet közben 66-szorosára emelkedett, az LFV akár 66 lakást is meg tud venni. Jól járnak a cég alapítói, ha ugyanis megfelelő technikákkal és tőkeemelésekkel a kontrollt azért megtartják, akkor egy hatalmas lakásbirodalmat irányítanak, pedig ők tényleg csak 25 millió forintot tettek be. De a meglepő az, hogy jól járnak a korábbi lakástulajdonosok is, hiszen miután cseréltek, az LFV papírja mögött már tényleg megjelent a 66-szoros érték.

Ez a rendszer leginkább olyan, mint egy pénzügyi örökmozgó. Igaz, a sikerhez az is kell, hogy a részvények valamire valóban meginduljanak az ég felé, de ha ezt sikerül elérni, onnan már tényleg működik a dolog.

Láthattuk, a Konzum esetében konkrétan az történt, hogy a részvény 52 forintról először felment 3000 forintig, és ha már ott járt, akkor a Konzum a részvényeit becserélte egy rakás szállodára, illetve egy méretesebb biztosítói részesedésre. A részletek itt olvashatóak. Természetesen a tranzakciók a fiktív példánknál összetettebbek voltak, nemcsak részvénycsere, de készpénz is szerepelt bennük, de az értékteremtésnek ez volt a kulcsa. 

A Konzum Nyrt. igazgatósága, ami mindezt összehozta, így néz ki: Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifjabb Mészáros Lőrinc, vagyis a három Mészáros gyerek, illetve Jászai Gellért, Linczényi Aladin Ádám.

Mi úgy értesültünk, hogy a különböző tárgyalásokban és a pénzügyi struktúra összeállításában a Mészáros gyerekek kevésbé, Jászai Gellért, Linczényi Aladin, illetve egy Fekete Péter nevű, Londonból hazatért pénzügyi szakember aktívabban vettek részt.

Mészáros Lőrinc hardcore pénzügyi szakemberei egyébként inkább a Konzum felügyelőbizottságában foglalnak helyet, hiszen ott van Antal Kadosa Adorján közbeszerzési szakember és Tima János, aki Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere. Tima lett az utóbbi időben az egyik legfontosabb Mészáros-bizalmas, több cégben vannak gazdasági feladatai a korábbi bankárnak.

A Konzum tehát jól jár a nyomulással, de vajon miért jó ez annak, aki becseréli az értékes szállodáit vagy felhígítja a biztosítótársasága részvénystruktúráját? Azt megfelelő információk híján nehéz megmondani hogy a szállodáit átadó Leisztinger Tamás, illetve a CIG-et meghatározó Bayer József jó üzletet kötött-e a Konzummal, de a háttérbeszélgetések alapján azt gondoljuk, hogy Bayer vélhetően jobb árat kapott, mint Leisztinger. Azért is nehéz egy-egy NER-közeli dealt megítélni, mert abba sohasem láthatunk bele, hogy a tranzakció önmagában értékelhető pusztán, vagy egy nagyobb alku része. Leisztinger esetében ilyen lehet a kelet-magyarországi foci (Miskolc, Eger) lelkes finanszírozása vagy a Köki-terminál sorsa.

Széllel szemben üzletelni sem jó

Miért köt valaki részvénycserés ügyletet a Konzummal? Bulvárosan lehetne úgy válaszolni, hogy két okból. Egyrészt, mert jó árat kap. Másrészt, mert széllel szemben nem jó pisilni, vagy finomabban megfogalmazva: öngyilkosság a NER-rel nem együttműködni.

De valójában üzleti racionalitás is vezethette a feleket, ami a biztosító példáján keresztül megérthető: a CIG deklaráltan szeretne terjeszkedni, márpedig pénzzel könnyebb új cégeket vásárolni, mint pénz nélkül, vagyis a CIG-nek tőkeemelésre volt szüksége.

Igen ám, de akkor miért nem pénzes tőkeemelést szervezett a biztosító, miért jó az neki, ha csak felerészben kap pénzt, és felerészben Konzum-papírokkal kell beérnie? A Konzum-részvény ugyan valóban nem készpénz, de vannak pozitív hozadékai.

• Sok cég és sok munkavállaló van már a Mészáros-birodalom vonzáskörzetében, amely egy biztosítónak fókusz lehet, vagyonbiztosítások, egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítások értékesítése során.
• A CIG az MKB-hálózatában is értékesít, a Konzum világa nincsen messze az MKB, a takarékok, az FHB világától. Vajon ha a CIG nemet mond a Konzum közeledésére, megtarthatta volna a pozícióit?
• Bayer Józsefék állítólag rendkívül büszkék arra, hogy a friss NER-pénz ellenére megtarthatták a vállalatirányítást, vagyis a menedzsmentjogokat.
• A CIG a későbbiekben akár készpénzre is válthatja a Konzum-papírokat, de ha a Konzum valóban tartalommal töltődik meg, akkor nem is kell ezzel sietni. A tőzsdei cégek a nemzetközi számviteli szabványok szerint kiértékelik az év végén a befektetéseiket. Jó eséllyel a CIG és a Konzum is nyereséget mutathat majd ki az ügylethez képest a másikban birtokolt részvényein. Igen, a Konzum árfolyama nagy kockázat, de lehetőség is. A 3000 forintos kötött deal bejelentése után a részvény 3454 forintig emelkedett, a CIG ezen annyit nyert, mint a féléves nyeresége.

Újfajta játék

A Konzum magasra szaladt árfolyamát tehát szép lassan kezdi utolérni a tartalom is. A vagyonnövekedés már látható, az még nem, hogy a Konzumnak milyen lesz a jövedelemtermelő képessége, és ez alapján osztalékfizetővé is válhat-e a papír, de ez a cél. A kisrészvényesek tehát továbbra is a nyerő oldalon vannak. Azok a magyar spekulánsok, akik nem fanyalogtak a Mészáros-papíroktól, könnyedén megduplázhatták a vagyonukat 2017-ben.

Ez a fajta furcsa tőzsdei játék tehát eddig sokkal biztatóbbnak tűnik, mint az elmúlt tíz év visszatérő tőzsdei történetei, amikor árbevétel, alkalmazott és valós üzleti terv nélkül, valami kamuapporttal bevezettek részvényeket a tőzsdére. Az árfolyam természetesen egy idő után elkezdett zuhanni, az alapítók pedig néhány balek rovására elszaladtak némi pénzzel. A Konzum politikailag támogatott aktorai nem erre játszanak, valami sokkal nagyobban gondolkodnak. Hogy sikerül-e nekik, azt még meglátjuk. 

(Borítókép: Barakonyi Szabolcs / Index)