Milliókkal vághatják meg az állami vezetők béreit, ha a nép úgy dönt

Nemrég írtunk róla, hogy mégis lehet népszavazás az állami cégvezetők fizetésének felső határáról. A Kúria hitelesítette ugyanis Vágó Gábor volt LMP-s politikus magánszemélyként benyújtott népszavazási kérdését, ami arról szól, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégek dolgozói kereshessenek-e többet, mint a köztársasági elnök.

A Kúria ezzel felülírta a Nemzeti Választási Iroda májusi döntését, amely zavarónak találta a Vágó által benyújtott kérdés nyelvezetét, és visszadobta azt. A kezdeményezés pontos szövege ez:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”

Ha valóban lesz népszavazás és sikeres lesz, ismét korlátozhatják az állami cégek munkavállalóinak fizetését. Mekkora is lehetne majd pontosan az állami cégek bérplafonja, azaz mennyit keres jelenleg a köztársasági elnök? A 2011. évi CX. törvény szerint az elnököt havi tiszteletdíjként a köztisztviselői illetményalap 39-szeresének megfelelő összeg illeti meg. Idén ezt az illetményalapot 38650 Ft-ban határozta meg a parlament, így Áder Jánosnak minden hónapban másfél milliónál valamivel több, pontosan 1 507 350 forint jár.

Tehát ha megszavazná az ország a bérkorlátozást, az nyilvánvalóan elsősorban nem az átlagdolgozókat, hanem a felső vezetőségét érintené, méghozzá sok esetben igen fájón.

Az állami cégek vezetői által kapott fizetések a múltban hosszú ideig stagnáltak, mivel egészen 2015-ig próbálták azokat lejjebb szorítani, és bár valójában nem vonatkozott rájuk a 2 millió forintban meghatározott bérplafon, a gyakorlatban a legtöbb helyen tartották magukat ehhez a szinthez. Ebben az időszakban inkább csak az alapbéren felüli juttatással trükköztek a felsővezetők, alapfizetésük mellett tiszteletdíjakból és bónuszokból is igen sokat vittek haza.

2015-ben viszont úgy döntött a kormány, hogy drasztikusan hozzányúl a rendszerhez, több vezérigazgató fizetését jelentősen megemelték. Ezt a lépést a fizetések piaci bérekkel való versenyképessé tételével indokolták meg. A változtatás 2016 januárjában lépett érvénybe. Szarka Zsolt, a Magyar Posta akkori vezérigazgatója például kétmillió forint helyet hirtelen ötmilliót kezdett el keresni, Horváth Péter János, Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. akkori vezére pedig kettő helyett négyet.

Saját gyűjtésű táblázatunkban tíz állami tulajdonú cég vezérigazgatóinak jelenlegi, illetve 2015-ös fizetését láthatják. Az állami tulajdonú cégek vezetőségeinek juttatásai a 2009. évi CXXII. törvény alapján nyilvánosnak számítanak, azokat a vállalatok kötelesek honlapjukon megjeleníteni, viszont jellemzően az oldal legeldugottabb sarkaiban lehet rájuk akarni.

Táblázatunkban az alapbéreket tüntettük fel, mivel Vágó népszavazás-kezdeményezése is ezekre vonatkozik. Az RFH Zrt. weboldalán a jelenlegi adatokat tartalmazó dokumentum elérhetetlen volt, személyes megkeresésünkre a cég a cikk megjelenésének idejéig nem válaszolt.

Cég	Vezérigazgató	Fizetés (Ft - 2017)	Fizetés (Ft - 2015)
Szerencsjáték Zrt.	Braun Márton	2,83 millió	1,855 millió
Magyar Villamos Művek Zrt.	Csiba Péter István	5 millió	2 millió
Eximbank Zrt.	Urbán Zoltán	4.8 millió	2 millió
Magyar Posta Zrt.	Illés Zoltán	5 millió	2 millió
Regionális Fejlesztési Holding Zrt.	Ilenczfalvi-Szász Gábor		1,7 millió
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.	Bernáth Tamás	5 millió	2 millió
Garantiqua Hitelgarancia Zrt	dr. Búza Éva	3,9 millió	1,9 millió
Magyar Államvasutak Zrt.	Dávid Ilona	5 millió	2 millió
Államadósság Kezelő Központ Zrt.	Barcza György János	3 millió	1,998 millió
Főgáz Zrt.	Králik Gábor László	3,5 millió	2,158 millió

Látszik tehát, hogy amennyiben sikeres lesz a népszavazás, és a béreket Áder másfél milliójában fogják maximálni, a vezérigazgatói fizetések nemcsak hogy visszaesnek a 2015-ös szintre, de még ehhez képest is csökkenni fognak.

Vágó Gábor célja a népszavazási kezdeményezéssel a felelőtlen közpénz-szórás korlátozása volt, kérdés azonban, hogy egy sikeres népszavazás mennyire érné el ezt a célt. A vállalatvezetők bérének korlátozása mindenképpen csökkentené az állami szektor vonzerejét. Nehezebb lenne a magánszférából átcsábítani tehetséges cégvezetőket, akik ott a Vágó által javasolt bérplafon többszörösét is simán megkereshetnék.

A bérplafon kritikusai szerint alacsonyabb fizetéssel csak kisebb hozzáértéssel rendelkező vezetőket lehetne megszerezni, illetve félő, hogy a vezetők a nem versenyképes bérek mellett újra megpróbálnák kipótolni a fizetésüket egyéb bónuszokkal, juttatásokkal, vagy mivel a prémium 2016 óta legfeljebb 20 százalék lehet, egyéb, kétesebb módszerekkel.