Nem igazán meggyőző a kormány nagy élelmiszeres vizsgálata

Elég nagy szavakat vágott az élelmiszergyártó multik fejéhez Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, amikor szerdán délelőtt bejelentette a Nébih összehasonlító vizsgálatának eredményeit. A miniszter azt mondta, hogy a multik silány minőségű élelmiszereket etetnek a magyarokkal és "megtévesztik, becsapják" a magyar vásárlókat, sőt, a magyar vásárlókon spórolnak, mert olcsóbb, silányabb alapanyagokból készítik az ide szánt élelmiszereket.

Maga a Nébih vizsgálat (itt olvashatja el teljes egészében), amire a miniszter ezeket a nagy szavakat alapozta, viszont ehhez képest elég komolyan vehetetlen különbségeket tárt fel a Magyarországon és Ausztriában vagy esetenként Olaszországban kapható élelmiszerek között. A vizsgálatról szóló kiadvány elején a Nébih sokkal visszafogottabb állítást tesz a saját eredményeiről, mint a földművelésügyi miniszter: "A vizsgált termékek alapján általánosságban megállapítható, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik,"

azonban nem általános gyakorlat, csak termékenként vizsgálható, nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot.

Ha kicsit részletesebben megnézzük a vizsgálatot, és még csak meg sem kérdezhetjük annak módszertani legitimitását (például hogy Ausztriában a Nébih nem is végezhet hatósági mintavételt), akkor is látszik, hogy papírvékony jégre hajtott rá a kormány a propagandatraktorral.

Egyrészt, ahogy ezt Zsigó Róbert, az FM államtitkára is bevallotta, a 96 vizsgált termékpárból 20-nál nem is pont ugyanazt a terméket hasonlították össze, hanem valamit, ami "leginkább megfeleltethető" a magyarországi terméknek. Ezeknél eltéréseket találni nem olyan nagy dolog, hiszen konkrétan nem ugyanarról a termékről van szó. 

A Nébih a 96-ból 71 terméknél talált valamilyen különbséget (amelyek közül, még egyszer, 20 termék papíron sem azonos termék), ezek közül 63-nél volt érzékszervi eltérés. Arra viszont nem adott összesítést sem a Nébih, sem a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az eltérések közül mennyinél szerepelt valamilyen módon gyengébben a magyar termék. A Nébih összeállítását lapozgatva pedig elég sok termékkel találkozik az ember, amelyiknél több pozitív jelző szerepel a magyar oldalon, mint a másikon.

A termékek egy részénél nem talált különbséget a Nébih, sem összetételben, sem az érzékszervi vizsgálatban, vagyis miután megnézték, megszagolták és megkóstolták az árut. Ahol találtak is különbséget, ott pedig olyan eltérések merültek fel, amelyekből nem egyértelmű, hogy silányabb minőséget jelentenek-e. Ilyen különbségeket tárt fel a Nébih vizsgálat: 

• Milka Alpesi tejcsokoládé: osztrák kissé sötétebb, kisebbek a kockák, a magyar kissé világosabb
• Nestlé Cookie Crisps gabonapehely: az osztrák világosabb, a magyar sötétebb
• Vegeta: az osztrákból készült főzet kevésbé sós
• Kotányi egész fahéj: az osztrák változatból készült főzet kevésbé intenzív illatú és ízű
• Darbo eperlekvár: a magyar változat gyümölcsösebb illatú és ízű
• Bertolli extraszűz olivaolaj: a magyar zöldebb és intenzívebb ízű
• Teekanne Earl Grey tea: az osztrák tea sötétebb és fanyarabb
• Rauch Ice Tea citromos: a magyar édesebb, teltebb ízű
• Spar budget csemegeuborka: a magyarnak "harmonikusabb" íze van

és így tovább, és így tovább. A vizsgálatba bevont hét sörnél már elfogyhatott a kreativitás a Nébihnél, mert ezeknek az összehasonlításánál már nagyrészt csak azt írták, hogy a magyar verzió "gyengébb minőségű", akármit is jelentsen ez.

például a Zoo Biscuit vajas keksznél, amelyet Fazekas Sándor külön kiemelt a sajtótájékoztatóján. Ennek a magyar változatában 1 százalék vaj és pálmaolaj van, tojáspor meg nincs, miközben az osztrák polcról leemelt termékben 12 százalék vaj volt és tojáspor. Vagy ilyen a minisztertől szintén külön figyelmet kapott Kellogg's Corn Flakes kukoricapehely, amelyben Ausztriában árpamaláta van, a magyar pedig maláta aromával készült. Szintén különbség, hogy a magyar kukoricapehelyhez adtak vitaminokat és ásványi anyagokat, az osztrákhoz meg nem, bár hogy ez mennyire zavarja a minisztert, az sajnos nem derült ki.

Azoknak a termékpároknak, amelyeknél összetevőkben is különbség van, egy jó részét áruházak saját márkás termékei teszik ki, amelyeket szintén furcsa így összehasonlítani, mert ezeket nem feltétlenül ugyanaz a cég gyártja, annak ellenére, hogy mondjuk a Spar ugyanolyan vagy hasonló néven adja el a boltban. A 25 összetevőjében is eltérő termékből legalább 10 ilyen saját márkás termék.

A Nébih vizsgálatából tehát az derült ki, amit senki nem is tagadott, hogy vannak eltérések a Magyarországon és mondjuk Ausztriában kapható termékek között. De hogy ez azt is jelentené, hogy általában a multik a vackot etetik a magyarokkal, vagy hogy átvernék a kelet-európai fogyasztókat, azt csak erőltetetten lehet kiolvasni abból, amit a kormánynak és a Nébihnek sikerült összeraknia. Ez persze nem fogja a kormányt meggátolni abban, hogy erre hivatkozva majd szívasson bizonyos cégeket, (a diszkontok és hipermarketek helyzetét nehezítő új szabályozást épp erre hivatkozva szeretnék bevezetni), de azért jobb ha tudjuk, hogy azért nem leszünk olyan nagy gondban, ha elmegyünk ma bevásárolni.