A csodafegyver, amit úgysem vetnek be

Oroszország a hétvégén anélkül szállta meg Ukrajna egy részét, hogy bármilyen komolyabb ellenállásba ütközött volna. Szombat óta a NATO, az EU, az ENSZ BT, tehát lényegében minden fontosabb nemzetközi szervezet tanácskozik a lehetséges válaszlépésről.

Ezekben a percekben az országaink és népeink a háború küszöbén állnak. Hagyjuk meg a politikusoknak a helyzet rendezését. Azonban a helyzet annyira veszélyessé vált, hogy mostanra senki sem maradhat távol tőle, ezért az üzleti élet szereplőinek is meg kellene szólalnia, amíg még visszafordíthatjuk az eseményeket. Az ukrán üzleti élet szereplőinek a nevében fordulok most minden orosz üzletemberhez, és kérem, hogy vessék be minden hatalmukat a helyzet rendezése céljából, amíg nem késő.

– írta vasárnap az UNIAN ukrán hírügynökségnek eljuttatott levelében az egyik ismert ukrán oligarcha, Dmitrij Firtas.

Dmitrij Firtas

Fotó: dmitryfirtash.com

Kedden viszont kiszivárgott egy brit diplomáciai dokumentum, amely szerint az EU nem tervezi gazdasági szankciók életbe léptetését Oroszországgal szemben, így például az Oroszországból érkező import, vagy az uniós országok és Oroszország közötti pénzügyi transzferek és befektetések átmeneti korlátozását. A Guardian forrásai azt is megerősítik, hogy az angol kormány nem akarja korlátozni a londoni Citybe áramló orosz tőkét.

A helyzet viszont az, hogy Firtas és a kiszivárgott dokumentum is olyan helyen tapogatózik, ahol az EU és az oroszok kapcsolata jelentősen átalakult a hidegháborús évek óta, és ahol az EU anélkül tudna jelentős hatást gyakorolni az oroszokra, hogy akár egy katonát is küldene a Krímre. 

Firtas jól látja, hogy aki Putyinra akar hatást gyakorolni, annak érdemes az oligarchák háza táján körbenézni. Abban viszont nagyot téved, hogy az orosz oligarchákat az ukrán üzleti élet szereplőinek levelei bármennyire is érdekelhetik.

Ami őket a jelenlegi helyzetben érdekelheti, az a nyugati bankszámlákon parkoltatott pénzük. És itt jön a képbe az unió, amely az oroszokkal szembeni egyik legnagyobb adut dobja el önként és dalolva, amikor letesz arról, hogy az oligarchák számláinak befagyasztásán keresztül gyakoroljon nyomást Putyinra. De mégis miért van az, hogy már megint csak a megszokott külpolitikai bénázást látjuk az EU részéről?

Ebből így nem lesz pénzfegyverkezés

Ben Judah szerteszét lájkolt/osztott véleménycikke szerint az EU tétlensége annak tudható be, hogy a nyugati vezetőknek most esik le, hogy az orosz oligarchák már nem úgy tekintenek az európaiakra mint a hidegháború idején.

Régebben az orosz oligarchák odafigyeltek, amikor az európai nagykövetségek elutasító közleményeket adtak ki az orosz állami cégeket körülvevő korrupcióról, de Judah szerint ez már nincs így többé, mert az oroszok mára pontosan tudják, hogy az európai bankárok, üzletemberek és ügyvédek azok, akik elvégzik számukra a piszkos munkát, amikor Ciprusra, a Holland Antillákra vagy a Brit Virgin-szigetekre menekítik a vagyonaikat az orosz kormány elől, amelyik előszeretettel államosít magánvagyonokat.

Mikhail Prokhorov orosz oligarcha képével díszített hőlégballon lebeg egy ötvenrubelesekkel teledobált szökőkút felett Moszkvában

Fotó: Andrey Smirnov

Az EU bankszámlák befagyasztásával, egy gyors vizsgálattal a pénzmosások ügyében vagy vízumkorlátozással tehát könnyen zsarolhatná Oroszországot. Ameddig azonban az európai elitek pénztárcája együtt hízik az oroszokéval, ameddig ők mossák tisztára és őrzik adóparadicsomokban a pénzüket, a gazdasági szankciók lehetősége tabu marad az EU számára.

Hol? Hova? Mennyit?

De mégis mennyi pénzről beszélünk? Az orosz jegybank adatai szerint 2012-ben 56 milliárd dollárnyi orosz pénz ment el külföldi befektetésekre, amelynek a jegybank becslései szerint nagyjából kétharmada köthetett ki illegális iparágakban.

Egy orosz offshore ügyekkel foglalkozó tanulmány szerint az offshore egyik előnye az orosz elit számára az, hogy a ciprusi és Virgin-szigeteki bankok nem nagyon kérdezősködnek a pénz forrása felől, ami egyrészt pofonegyszerűvé teszi a pénzmosást, másrészt pedig, mivel a befektetők elfedhetik kilétüket, a saját állampolgárai után nyomozó orosz hatóságok dolgát is rendesen megnehezítik.

A befektetők legnépszerűbb célpontja 2013 második negyedévében egyébként újra az a Ciprus lett, amely az oda begyűrűző pénzügyi válság miatt ideiglenesen elvesztette vezető helyét az orosz befektetők kedvenc offshore országainak listáján. Ciprus válsága miatt 2013 elején egy ideig a Brit Virgin-szigetek lett az orosz oligarchák kedvence, a leggazdagabb orosz, Alisher Uszmanov például oda jegyeztette be a vagyonának nagy részét lefedő holdingját, míg a vagyonának többi része Cipruson maradt.

Az említett tanulmány szerint 2011 végén nagyjából 106,7 milliárd dollárt tartottak külföldi bankokban az oroszok, ennek a vagyonnak a 24,6 százalékát pedig ciprusi, 5,2 százalékát pedig Brit Virgin-szigeteki bankszámlákon parkoltatták. A pénz ugyanakkor nem feltétlenül marad sokáig egy helyben: a tanulmány szerint 2007 és 2013 között Oroszországba Ciprusból érkezett a legtöbb külföldi befektetés.

Nem csak a pénztárcákra lehetne hatni

A leggazdagabb oroszok pénzén kívül van viszont még valami, amivel az EU hatást gyakorolhat az oroszokra, mégpedig azzal a jogával, hogy beleszóljon, hogy kik léphetnek a határain belülre. Az orosz középosztálybeliek számára ugyanis a rendszerváltás óta rutinná váltak az európai nyaralások és síelések.

A gazdag gyerekek gyakran már a gimnáziumot is Európában kezdik el, az angliai Független Iskolák Tanácsának adatai szerint például 2013 januárjában 27 százalékkal több orosz gyereket írattak angol magániskolákba, mint egy évvel korábban.

De sok gazdag orosz családnak már egyszerűbb az európai ingatlanvásárlás, mint a folyamatos bajlódás a hotelfoglalásokkal: a CNN cikke szerint 2013 júniusát megelőző egy évben az egymillió fontnál drágább londoni lakások piacán nyélbe ütött üzletek 9 százalékánál oroszok voltak a vevők, és ezzel ők voltak a második legnagyobb csoport a külföldi vevők között.

Ez már nem a hidegháború

Timothy Snyder szerint mivel a gazdag oroszok ízlésüket és kultúrájukat tekintve ezer szálon kötődnek az európai kultúrához, az EU már az orosz állampolgárok vízumának korlátozásával is komolyan hatást gyakorolhatna az orosz gazdagok Putyinról alkotott véleményére.

Az eszközök tehát ott vannak az unió kezében, ugyanakkor az erőviszonyok már teljesen máshogyan néznek ki, mint a hidegháború idején, és ezt valószínűleg Putyin is tudja.

Ezért van az, hogy szerda este Lettország, Ausztria, Svájc és Lichtenstein után az EU befagyasztotta 18 ukrán állampolgár bankszámláját, de az oroszok esetében még Catherine Ashton, az EU külügyért és biztonságpolitikáért felelős főbiztosa és John Kerry, amerikai külügyminiszter is csak lehetőségekről beszélt a vízumok és bankszámlák befagyasztása kapcsán.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!