Ebből élünk idén

Semmilyen szempontból nem szeretném ezt kommentálni; erről gyakorlatilag nem beszélünk

–mondta Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ elnöke, és egyben a Széchenyi Bank tulajdonosa az (egyelőre?) kútba esett Raiffeisen-felvásárlással kapcsolatban. Ez nem is teljesen meglepő, hiszen a csütörtökön az NGM-ben megtartott sajtótájékoztatón nem banktulajdonosi, hanem államadósság kezelő vezetői minőségében vett részt.

Innen lesz pénze az államnak

A tavalyinál összesen kevesebb hitelt vesz fel idén az állam, új hitel viszont több lesz; és még nagyobb részét finanszírozzák majd forintból – mondta Borbély László, az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, most már a devizahitelek egy részét is forintból újítjuk meg, a hiányt pedig teljes egészében forint államkötvények kibocsátásából fizetjük.

A lényeg:

• 252 milliárd forinttal több új hitelt vesztünk fel idén, mint tavaly, összesen 942 milliárd forintot
• Továbbra is nő az államadósságon belül a forinthitelek aránya

Összesen 985 milliárd forintot kell bevonnia a magyar költségvetésnek idén az ÁKK tervei szerint, ami a jelenlegi GDP 3,2 százaléka. 

Finanszírozási igény alakulása (milliárd forint)
	2013 terv	2013 tényleges (előzetes)	2014 terv
Központi költségvetési deficit	-834	-979,8	-962
TB-alapok egyenlege	0	-4,9	0
Elkülönített alapok egyenlege	-7	50,5	-23
Központi kormányzat pénzforgalmi hiánya	842	-934,2	-985
EU-transzferek egyenlege	223	-296,6	0
Teljes nettó finanszírozási igény	-619	-1230,8	-985

Az év során 5961 milliárd forintnyi adósságot kell törleszteni az államnak, amit – az eddigiekhez hasonlóan – új hitelek felvételével fognak elérni. Ebből forinthitel 4365 milliárd forint, devizahitel pedig egy 1596 milliárd forintos tétel.

A tervek szerint ezért bruttó 6902 milliárd forint hitelt vesz fel a magyar állam, amiből forint államkötvény- és kincstárjegy 5550 milliárd forint lesz, devizakötvény és - hitel pedig 1352 milliárd forint. Ennek a nagy része a korábbi hitelek törlesztésére megy; tavaly összesen 7379 milliárd forintnyi hitelt vettünk fel.

Ami ebből új hitel, az 942 milliárd forint – ebből kell fedezni a hiányt. Ez több, mint a tavalyi 690 milliárdos nettó növekedés (tavaly 1157 milliárd forintot törlesztettünk az IMF felé, idén pedig 594 milliárdot fogunk a terv szerint).

Ez volt tavaly

A külföldiek forintállampapír-állománya lényegében szinten maradt, az államadósság növekedést így a magyar lakosság adta már tavaly is – mondta Borbély. A lakosság állománya most már az 1900 milliárd forintos szint felé halad, ennek a nagy része, nagyjából 1250 milliárd forint éven belüli forintadósság.

Egyébként látszik, hogy a tavalyi számokat a tervekhez képest alultervezték. A tervek szerint ugyanis 5986 milliárd forintnyi adósságot adtak volna el összesen, ehelyett 7379 milliárdot adtak el. Az érv az volt, hogy az olcsó kamatkörnyezetben érdemes a szükségesnél több pénzt bevonni, amivel a későbbi finanszírozást könnyítjük meg.

Tavaly átlagosan 2,8-szoros lefedettséggel tudták értékesíteni a magyar államadósságot (ennyivel több ajánlat érkezett a felajánlott mennyiségnél). A második félévben – főként az amerikai jegybank, a Federal Reserve monetáris szigorítása miatt – szétnyílt a hozamolló, tehát többet kell fizetnünk a befektetők hosszabb lejáratokon. Az MNB-kamatcsökkentés Borbély szerint ennek ellenére sikeres, mivel a rövid lejáratokon továbbra is estek a kamatok.