9,5 milliárdos óriásbírság a bankoknak

Frissebb (2)

További Gazdaság cikkek

Kartelleztek a bankok, hogy megakadályozzák, hogy sokan végtörlesszenek. Még soha nem szabott ki akkora büntetést a Gazdasági Versenyhivatal, mint most, összesen 9,5 milliárd forintot kell fizetnie a tizenegy összejátszó banknak. Az OTP fizetheti a legtöbbet, de a bank bíróságra megy. Úgy tudjuk, egy reggelisorozat keltette fel a versenyhivatal figyelmét.

A valaha volt legnagyobb büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tizenegy bankra, mivel azok összefogtak, hogy korlátozzák a végtörlesztést. A bankok összesen 9 488 200 000 forintos bírságot kaptak, ebből az OTP majdnem 4 milliárdot fizet. A vizsgálatot két évvel ezelőtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezte.

Így oszlik a bírság:

Budapest Bank: 283 500 000 Ft
CIB Bank.: 835 400 000 Ft
Citibank: 800 000 Ft
Erste Bank: 1 725 700 000 Ft
K&H: 983 300 000 Ft
Takarékbank: 1 000 000 Ft
MKB: 783 000 000 Ft
OTP: 3 922 400 000 Ft
Raiffeisen: 583 600 000 Ft
UCB Ingatlanhitel Zrt.: 63 200 000 Ft
UniCredit: 306 300 000 Ft

Rogán sajnálja, hogy igaza lett

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek elmondta, nagyon sajnálja, hogy a gyanúja beigazolódott, és a versenyhivatal szerint is összejátszottak a pénzintézetek. Azt mondta, a kartellezés felett nem lehet szemet hunyni, ezzel az akcióval a bankok több tízezer embertől vették el a lehetőségét annak, hogy éljen a végtörlesztéssel.

A GVH megállapította, hogy a bankok 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg, mivel összehangolták a stratégiájukat, amikor korlátozták a hitelkiváltó hiteleket. A bankok célja az volt, hogy gátolják az adósokat abban, hogy végtörlesszenek. Arról, hogy hogyan drágították annak idején a bankok a hiteleket, mi is írtunk, erről szóló cikkünket itt olvashatja.

A fix árfolyamú végtörlesztés komoly veszteséget okozott a bankoknak, azzal, hogy összebeszéltek, ezt a veszteséget szerették volna csökkenteni. A hivatal vizsgálatából kiderült, a pénzintézetek üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással csak azért, hogy a törlesztő adósokat hátráltassák.

Az egyik meghatározó magyar bank névtelenséget kérő vezetője az Indexnek azt mondta, hogy egy évek óta zajló reggelire hivatkozva vágták meg őket, amin a bankok lakossági hitelezésben illetékes, kockázatkezelésért felelős vezetői vesznek részt. Azt is mondta, hogy kartell nem volt, ezért perben meg fogják támadni a GVH-határozatot.

Nagyon rossz, hogy mindent a bankokra tolnak, mert minden ilyen veszteség miatt a hitelezés ennek a sokszorosával lesz kisebb, ami árt a magyar gazdaságnak.

Nem mindenki ugyanúgy

A GVH a rendelkezésére álló információk, e-mailek, levelezések, belső feljegyzések alapján dolgozott, hogy megállapítsa, a bankok egységes, átfogó terv keretében fogták vissza a hitelkiváltó hiteleiket.

A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a bankok bevételei között jelentős különbségek vannak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt. A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy a bankok többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a bankok tényleg bajban voltak: a fix árfolyamú végtörlesztés miatt komoly veszteségeket szenvedtek el, és jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

Bírósághoz fordul, de fizet az OTP

Az OTP Bank nem követte el azt, amivel a GVH vádolja, a bank a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul – tudtuk meg a banktól. Kérdéseinkre azt mondják, nem hangolták össze stratégiát másokkal, a végtörlesztést nem korlátozták.

Azt is megtudtuk, hogy a végtörlesztéshez kapcsolódóan a bank új hitelkiváltó terméket vezetett be, és mindent megtett, hogy a lehető leghosszabb ideig elérhetőek legyenek a forinthitelek a rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez.

A bank személyi és tárgyi kapacitásainak határáig elmenve, meghosszabbított nyitva tartással, erőforrásainak átcsoportosításával biztosította a hitelkiváltás lehetőségét ügyfeleinek.

Állítják, minden jogosult segítséget kapott, ezt bizonyítja, hogy a forinthitel állományuk ebben az időszakban nagyon megugrott, ami a bank szerint önmagában is cáfolja a versenykorlátozást.

Az OTP a kiszabott bírságot befizeti, de azt aránytalanul magasnak és diszkriminatívnak tartja, mert a GVH a kiszabott bírság bő 40 százalékát nyomta rá, miközben a részesedése a devizaalapú hitelezésből nem éri el a 20 százalékot.

Más is cáfolja, hogy bármi bűnös dolog történt

Megkeresésünkre az OTP mellett az MKB is reagált, először közölték , hogy nem szeretnének nyilatkozni ez ügyben addig, amíg a hivatalos döntés pontos tartalmát nem ismerik meg, és azt nem értékelik ki alaposan. Aztán egy későbbi közleményben tudatták, hogy a döntést ők sem fogadják el és bírósághoz fordulnak.

Az UniCredit Bank is megkapta a bírságról szóló határozatot, és elkezdte az indoklás tanulmányozását. De meggyőződésük, hogy nem követtek el kartellvétséget.

A bírságot természetesen befizetjük, hiszen az attól független kötelezettség, hogy az indoklás tanulmányozását követően a fellebbezés mellett döntünk-e. Jelenleg annyit tudunk megállapítani, hogy a kiszabott összbírságból az UniCredit Bankra a piaci részesedésénél jelentősen kisebb rész esik.

Az Erste is vizsgálja a közel 100 oldalas határozatot, az esetleges jogi lépésekről később dönt a bank. De álláspontjuk változatlan, senkivel nem szövetkeztek, nem osztottak meg üzleti titkokat, és semmilyen átfogó tervben nem állapodtak meg a többi bankkal. A Citibank szintén elutasítja az eljárásban ellene felhozott vádakat. A CIB jelezte, hogy szintén perelni fog.

Tíz kérdést küldtünk a bankoknak

Elismerik, hogy összehangolták a tevékenységüket a végtörlesztés kapcsán?
Arányosnak tartják a kiszabott bírságot a megállapított kartellvétség súlyával?
Milyen formában és vezetői szinteken zajlottak az egyeztetések?
Kik voltak ezek kezdeményezői?
A Bankszövetség keretein belül volt bármilyen egyeztetés a témában? Több bank kimaradt a bírságból, mit gondolnak, miért?
Milyen adminisztratív eszközökkel és módszerekkel akadályozták az ügyfelek végtörlesztését?
Becslésük szerint ezzel hány végtörlesztést és milyen összegben sikerült teljesen ellehetetleníteni?
Mennyire érzik úgy, hogy ez valóban egy politikai ügy volt, a döntés mögött politikai szándék is áll, és esetleg a dolog időzítése sem teljesen véletlen?
Számítanak arra, hogy bármilyen további (akár jogi) következménye lehet a mostani döntésnek?
Érinti-e bárhogy ez a büntetés az üzleti terveiket, bevételeiket?

Az FHB nem vett részt

A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt.

Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak.
Másrészt pedig azért, mert az FHB-t eddig nem kellet elmarasztalni hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

Az FHB-t megkérdeztük, de nem nyilatkozott arról, hogy mit jelent egy kartelltárgyaláson a „passzív szerep”. Egy az Indexnek nyilatkozó versenyjogi szakértők szerint a passzív részvétel általában azt jelenti, hogy valaki részt vesz ugyan a kartelltárgyaláson, de aztán nem tartja magát a megállapodáshoz, sőt azonnal megszakítja a kapcsolatot a kartell résztvevőivel, amint megtudja, mire készülnek.

A bizonyítási eljárásban kiderült az is, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken részt vevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott, így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, a Magyar Cetelem Bankkal szemben pedig megszüntette az eljárást.